A Fidesz frakcióvezetője szerint van arra esély, hogy a Jobbik és az LMP is támogassa az egyházügyi törvény módosítását. Kósa Lajos a tervezetről tartott ötpárti egyeztetés után hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hatályos törvény miatt több egyház is Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely igazat adott nekik, de más uniós és nemzetközi testület is bírálta a jogszabályt.
Emlékeztetett arra, hogy kétharmados törvényről van szó. Az egyeztetésen az LMP és a Jobbik úgy nyilatkozott, hogy előremutatónak látják a javaslatot, amelynek támogatásától sem zárkóztak el megfelelő kompromisszumok mellett – közölte. A kormánypárti politikus azt mondta, nem értik az MSZP, miért maradt távol az egyeztetéstől. Lehet, hogy ha ezen a területen is változtatnak, akkor eggyel kevesebb terület lesz, ahol demokráciaügyben fel lehet jelenti Magyarországot az EU különböző szervezeteinél – tette hozzá.
Kósa Lajos elmondta, hogy az egyeztetést fél órásra tervezték, de elhúzódott, mert belebonyolódtak néhány részletkérdésbe.
A frakcióvezető azt mondta, a kistelepülési polgármesterek fizetésével kapcsolatban ugyancsak törvénymódosítást kezdeményeznek, mert sok kifogás érkezett hozzájuk, hogy méltánytalan ezen polgármesterek fizetése. Kósa Lajos közölte, ebben a kérdésben is nyitottak, és úgy látják, hogy érdemes ötpárti kompromisszumot kialakítani annak a javaslatnak a kapcsán, amelyet „vitaanyagként” benyújtanak. Megjegyezte, ugyancsak kétharmados törvényről van szó.
Nyilvántartott egyház, bejegyzett egyház
Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes értékelése szerint alapvető változást jelent az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel az egyházi elismerés része lesz. A politikus közölte, a vallásszabadság mindenkit megillet, és a szervezeti formák között megmarad a vallási egyesület. Ha valakinek három évre visszamenőleg legalább négyszáz szja-felajánlása van, akkor nyilvántartásba vett egyházként működhet, a nyilvántartásba vételről a bíróság dönt – részletezte. Gulyás ismertetése szerint ha valakinek öt éven keresztül átlagosan több mint négyezer szja-felajánlása van, akkor bejegyezett egyházként működhet. Hozzátette: az Országgyűlés kétharmados többséggel valamely bejegyzett egyházzal átfogó megállapodást köthet, ez azonban már az állami normatívát nem érinti.