A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
Kósa Lajos szerint az LMP és a Jobbik is hajlik arra, hogy támogassa az új egyházügyi jogszabályt, melyhez – mivel kétharmados törvényről van szó – a kormányoldalnak ellenzéki szavazatokra is szüksége van. Az LMP jelezte: azt nem tudja elfogadni, hogy az állam „egyes egyházakat kézből etet, míg másokat elzár a forrásoktól”.
A Fidesz frakcióvezetője szerint van arra esély, hogy a Jobbik és az LMP is támogassa az egyházügyi törvény módosítását. Kósa Lajos a tervezetről tartott ötpárti egyeztetés után hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hatályos törvény miatt több egyház is Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely igazat adott nekik, de más uniós és nemzetközi testület is bírálta a jogszabályt.
Emlékeztetett arra, hogy kétharmados törvényről van szó. Az egyeztetésen az LMP és a Jobbik úgy nyilatkozott, hogy előremutatónak látják a javaslatot, amelynek támogatásától sem zárkóztak el megfelelő kompromisszumok mellett – közölte. A kormánypárti politikus azt mondta, nem értik az MSZP, miért maradt távol az egyeztetéstől. Lehet, hogy ha ezen a területen is változtatnak, akkor eggyel kevesebb terület lesz, ahol demokráciaügyben fel lehet jelenti Magyarországot az EU különböző szervezeteinél – tette hozzá.
Kósa Lajos elmondta, hogy az egyeztetést fél órásra tervezték, de elhúzódott, mert belebonyolódtak néhány részletkérdésbe.
A frakcióvezető azt mondta, a kistelepülési polgármesterek fizetésével kapcsolatban ugyancsak törvénymódosítást kezdeményeznek, mert sok kifogás érkezett hozzájuk, hogy méltánytalan ezen polgármesterek fizetése. Kósa Lajos közölte, ebben a kérdésben is nyitottak, és úgy látják, hogy érdemes ötpárti kompromisszumot kialakítani annak a javaslatnak a kapcsán, amelyet „vitaanyagként” benyújtanak. Megjegyezte, ugyancsak kétharmados törvényről van szó.
Nyilvántartott egyház, bejegyzett egyház
Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes értékelése szerint alapvető változást jelent az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel az egyházi elismerés része lesz. A politikus közölte, a vallásszabadság mindenkit megillet, és a szervezeti formák között megmarad a vallási egyesület. Ha valakinek három évre visszamenőleg legalább négyszáz szja-felajánlása van, akkor nyilvántartásba vett egyházként működhet, a nyilvántartásba vételről a bíróság dönt – részletezte. Gulyás ismertetése szerint ha valakinek öt éven keresztül átlagosan több mint négyezer szja-felajánlása van, akkor bejegyezett egyházként működhet. Hozzátette: az Országgyűlés kétharmados többséggel valamely bejegyzett egyházzal átfogó megállapodást köthet, ez azonban már az állami normatívát nem érinti.
Hangsúlyozta, mind a nyilvántartásba vett, mind a bejegyzett egyház kiegészítő egyszázalékos támogatásra jogosult, továbbá a hitéleti támogatást kapnak mindenféle különbségtétel nélkül. Mint mondta, egyházak közcélú támogatásokra társadalmi jelenlétüknek megfelelően, tehát a népszámláláskor önmagukat valamely egyház hívének valók száma, illetve az egyszázalékos felajánlások száma alapján kaphatnak.
Gulyás Gergely közölte, az a szándékuk, hogy a bevett egyházakkal kapcsolatos döntés szimbolikus legyen, amely ennek megfelelően a történelmi egyházakat fogja majd érinteni, de finanszírozási és státusbeli különbségtétellel ez nem jár. Értékelése szerint a módosítás megfelel a strasbourgi döntéseknek és az Alkotmánybíróság határozatainak. Mint mondta, nem tartja visszalépésnek ezt a javaslatot a korábbihoz képest, szerinte nem volt hiábavaló az egyházügy újraszabályozás, hiszen „elképesztő visszaélések” voltak ezen a területen. Közölte, ezeket a visszaéléseket sikerült megszüntetni.
LMP: Kettős mérce helyett normativitást
Az LMP előrelépésként értékeli az egyházügyi törvény tervezett módosítását, a párt azonban csak akkor szavazza meg a kétharmados támogatást igénylő változtatást, ha az megfelel a normativitás követelményének, és a jogorvoslat lehetősége is garanciát kap benne – nyilatkozta Ikotity István országgyűlési képviselő az ötpárti egyeztetés után. A politikus úgy fogalmazott: a javaslat „messze nem tökéletes”, de előrelépés az eddigihez képest. Hangsúlyozta ugyanakkor: az LMP számára nem fogadható el, hogy az állam „egyes egyházakat kézből etet, míg másokat elzár a forrásoktól”. Minden egyháznak ugyanarról a rajtvonalról kell indulnia – nyomatékosította véleményét.