Itt lenne az ideje egy őszinte beszélgetésnek arról, mivégre működik a magyar Országgyűlés
Vagy beszéljük meg, hogy helyettük mi hogyan és mit tudunk a közvetlen demokrácia önkiszolgáló kasszájánál bepittyegtetni.
Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabály elfogadása után a parlament módosította a szomszédjogra, a gondnokságra, valamint a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó bizonyos szabályokat.
A jogszabály új nyilvántartási rendszert hoz létre a gondnokoltaknak. Emellett az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, ezért a gondnokoltak nyilvántartási rendszerét ezzel is össze kell hangolni. Az előzetes jognyilatkozat lényege, hogy a még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. A két országos nyilvántartás működtetésére és ennek érdekében az adatok kezelésére a törvény az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli ki, mivel jelenleg is ő kezeli a gondnokoltak nyilvántartását.
A szomszédjogi szabályozás nem fog alapvetően megváltozni. Az elfogadott javaslat rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.
Változtatott továbbá a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is, melyeket az új Ptk. márciusi hatálybalépését követően kell majd alkalmazni, a társaságoknak azonban nem kell azonnal változtatniuk a létesítő okiratukon, ezt elegendő lesz akkor módosítani, amikor ezt maguktól is megtennék. A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait.