Vasárnap tartják a máriás fiatalok országos találkozóját Gyöngyösön

Magyarázata szerint a régi hagyomány alapján jelenleg is azok lehetnek máriás fiatalok, akik elkötelezett keresztényként élt életüket nyíltan felvállalják. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy lelki értelemben vett tisztasággal, azaz szüzességgel készülnek a házasságra. Ők azok a fiatalok, akik vasárnap községük Mária-szobrát viszik ezen a búcsún – jegyezte meg. Kárpáti Kázmér megemlítette, hogy 2006 óta rendezik meg a máriás fiatalok országos találkozóját Gyöngyösön. Az ottani kegyhely ferences szerzetesei pedig fontosnak tartják, hogy a fiatalságot megerősítsék abban, érdemes keresztényként élni.

Minden évben nagy az érdeklődés a látványos összejövetel iránt, ahol népviseletbe öltözött fiatalok hozzák településükről a Mária-szobrokat Zalától Erdélyig, Szegedtől a Felvidéken át Kárpátaljáig – ismertette. Az idei program különlegessége az a felvidéki csoport, amely kurtaszoknyás népviseletben vonul majd a Mária-szoborral. Összesen több tucatnyi tájegység népviseletében gyönyörködhetnek a résztvevők. A vasárnapi programról szólva a ferences plébános hangsúlyozta, reggel kezdődik a Mária-szobrok „beköszönése”, vagyis ünnepélyes bevonulása az egyes települések rövid bemutatásával. A Mária-szobrok és kíséreteik ezután elfoglalják helyüket a szabadtéri oltár előtt, és részt vesznek az ünnepi szentmisén, amelyet Urbán Erik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegyhely igazgatója celebrál.

A szentmise után körmenetet tartanak Gyöngyös belvárosában, majd a Gyöngyösi Úrangyala nevű imádság és ének következik. A búcsú záró áldása után ezen a napon – tárlatvezetést is biztosítva – ingyenesen tekinthető meg a ferences kolostorban az ország legrégebben folyamatosan működő könyvtára. Kárpáti Kázmér emlékeztetett arra, hogy ötszáz éves hagyománya van Gyöngyösön a Fájdalmas Szűzanya búcsújának, amelyen a hordozható Mária-szobrokat körmenetben viszik a fiatalok. A régi időkben a leányok mennyasszony-, a fiatalemberek vőlegényruhában hozták templomuk öltöztethető Mária-szobrait.

Egy-egy település hordozható Mária-szobra a katolikus hit szerint Isten gondviseléséről és Mária közbenjárásáról tanúskodik. Példaként említette, hogy a Nógrád megyei Rimócon 1956-ban meghurcoltak egy férfit, aki fogadalomként azt vállalta, ha megmenekül, készíttet egy Mária-szobrot. Egy évvel később teljesítette ígéretét, és azóta folyamatosan - az egyházzal szembeni legellenségesebb időket is beleértve – a vállukra veszik a rimóci máriás lányok a Könnyek Anyja nevű fogadalmi szobrot. A Heves megyei Csányban a második világháborúban felrobbantották az egész templomot, de a díszes barokk hordozható Mária-kép teljesen ép maradt, amit azóta is égi jelnek tartanak – mondta.