Felhívta a figyelmet a minisztérium: bővülő pályán a kiskereskedelem, szakmailag hibás a 2021. évi bázist felhasználni
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre tanulmányozza a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyarországi 98 százalékos különadóval összefüggésben hozott ítéletét.
A kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta. A bírósághoz fordulót harminc éves munkaviszony után 2011 május 27-ikén bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét – jelen esetben 2,4 millió forintot – 98 százalékos adóval sújtották.
Az NGM emlékeztet rá, a jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni. Az NGM kiemeli, hogy „a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel”.
A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre; a Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre tanulmányozza az ítéletet – olvasható a közleményben.