LMP: A kiszolgáltatottságra építő hatalom önkényuralmat valósít meg

A párt eredetileg „Ide veled régi bringánk!” címmel tervezett egész napos ünnepségsorozatot, de a kedvezőtlen időjárás miatt a kerékpározás elmaradt, miként lemondták az LMP és a 4K! délutánra meghirdetett közös performanszát is. A Pilvax kávézóban tartott megemlékezésen, néhány tucatnyi egybegyűlt előtt Schiffer András arról beszélt, hogy a 12 pont nyomán születtek meg azok az áprilisi törvények, amelyek fordulatot hoztak Magyarország életében. Az áprilisi törvények és az 1848-as követelések eltörölték a feudális viszonyokat, fontos változás volt az államszervezet működésében, megtették az első lépést a polgári szabadságjogok garantálása érdekében – emlékeztetett.

1848-ban kimondták a közteherviselést, vagyis azt, egy polgári országban nem lehetséges, hogy a közterheket egyenlőtlenül róják ki – hangoztatta a képviselő, hozzátéve, ekkor tette meg Magyarország az első lépést afelé, hogy felszabaduljon a nagybirtokrendszer uralma alól. Ma viszont a kormány felrúgta a közteherviselés elvét, a szegények zsebéből „lapátol át” rengeteg pénzt gazdagok zsebébe és olyan politikát folytat – az elődei nyomán – amely a nagybirtokrendszer uralmát erősíti – sorolta bírálatait.

A ,48-as államszervezeti átalakulás üzenete: a hatalom egy polgári demokráciában mindig osztott – jelentette ki. Ma viszont olyanok vannak hatalmon, akik a hatalom korlátlanságában hisznek. Egy ilyen országban senkinek a vagyona és a jogai nem lehetnek biztonságban – tette hozzá. 1848-49 fontos tanulsága, hogy az ország függetlensége és a polgárok szabadsága, illetve egyenjogúsága nem állítható szembe egymással. Az emberek kiszolgáltatottságára építő hatalom „önkényuralmat és zsarnokságot” valósít meg és akkor sem lesz sikeres, amikor az ország függőségén próbál enyhíteni – hangsúlyozta. Magyarországnak olyan politikára van szüksége, amely egyszerre szerződik az ország függőségének és az ott élők kiszolgáltatottságának csökkentésére – zárta szavait.

Képviselőtársa, Vágó Gábor a 12 pontot olvasta fel, arra kérve az egybegyűlteket, mindenki döntse el, hogy azok közül melyek aktuálisak. A jelenlévők a pontok közül többet is hangos tapssal fogadtak. A képviselő szavai szerint a márciusi ifjak azt képviselték, hogy egyszerre akarnak szabadok és függetlenek lenni a lelkükben és politikai szinten is. Végül felolvasta a márciusi ifjak névsorát, többüknél hozzátéve, hogy 1848-ban hány éves volt. Mint mondta, mostanában a fővárosi utcákon gyakran találkozik hasonló korú ifjakkal, akik szintén azt gondolják, „nem szabad annyiban hagyni, ami most történik”. Tisztelet a bátraknak, az eleinknek és a kortársainak is – mondta Vágó Gábor.