XVI. Benedek pápa szolgálatáért mutatott be hálaadó szentmisét Erdő Péter

A bíboros a zsúfolásig telt székesegyházban kiemelte: „az isteni gondviselés nagylelkű hozzánk. Nagy pápákat ajándékozott nekünk, akik az élet és a reménység jelei a világban. II. János Pál pápa után Benedek pápa szolgálata volt a kegyelem válasza korunk gondjaira, bonyolultságára és megrendítő kihívásaira”. Erdő Péter emlékeztetett: XVI. Benedek pápa első enciklikája a Deus caritas est szavakkal kezdődött, és üzenete, hogy „Isten a szeretet, és aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őbenne”. „Benedek pápa korunk nagy teológusa, mégsem elvont eszmékből vagy etikai döntésekből vezeti le a keresztény életet, hanem egy találkozásból, abból a tényből, hogy találkozunk egy eseménnyel, egy személlyel, aki új távlatot nyit az életünkben” – mondta a bíboros.

Hangsúlyozta: a kereszténység azáltal, hogy elfogadja a szeretet központi helyét az ember életében, „új mélységet, új kiterjedést ad magának a legfőbb parancsnak, melyet a választott nép imája minden nap felidéz: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből”. Az MKPK elnöke szólt arról is, hogy XVI. Benedek pápa egy újabb nagy enciklikában a keresztény reménységet állítja a középpontba. Mint mondta, „a mi üzenetünk maga a reménység. Nem valami ködös földi jólétben vagy gazdasági növekedésben bízunk csupán, hanem az örök életben. Hisszük a test feltámadását, hisszük azt, hogy földi halálunkkal egyéni életünk nem semmisül meg (...), és hisszük és tapasztaljuk is, hogy ez a reménység már itt, a földön békésebbé, szebbé, felelőssé és alkotóvá teszi az életünket”.

Erdő Péter utalt arra: XVI. Benedek harmadik nagy, Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikájában „a szeretet, amiről a pápa beszél, a bátorság és a nagylelkűség forrása, ez ösztönzi az embert, hogy önzetlenül dolgozzon az igazságosság és a béke érdekében. De ennek a dinamikus erőnek végső soron maga Isten a forrása, aki az abszolút igazság és az örök szeretet”. A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy XVI. Benedek alig nyolc évig tartó pápasága „a hitbeli tanításnak szinte minden területén gazdagította az egyházat, és Szentatyánk – előrehaladott kora ellenére – olytatta elődjének apostoli útjait. Világifjúsági találkozót tartott Kölnben, Sydneyben és legutóbb Madridban is”.

Erdő Péter homíliájában kitért arra is, hogy XVI. Benedek pápa „szeretettel kísérte magyar népünk és egyházunk életét, ismerte történelmünket. Neki nem kellett magyarázni, hogy hol van Budapest és Magyarország. Megértéssel, lelkipásztori szeretettel mondta ki Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán vértanúink boldoggá avatását” és „külön üzenetet intézett hozzánk Árpád-házi Szent Erzsébet születésének évfordulója alkalmából”. Megemlítette, hogy XVI. Benedek pápa „nagy hozzáértéssel és az idősebb testvér szeretetével fogadta a magyar katolikus püspöki kart az ad limina látogatáson”, és „Scheffler János és Bogdánffy Szilárd vértanú püspökeink boldoggá avatása ugyancsak az ő nevéhez fűződik”. Egyik legszebb pillanata pápaságának az volt, amikor nagy elődjét, II. János Pált boldoggá avatta. Szívügye volt az ökumenikus és vallásközi párbeszéd előmozdítása is – fűzte hozzá.

Megjegyezte: amikor XVI. Benedek február 11-én, a betegek világnapján közölte lemondását, „szavait az alázat, a hit és a szeretet hatotta át”, határozott lépése pedig „a hívő ember szembenézése volt az idős korral és a romló egészséggel”. A szentmisén megjelent mások mellett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Hölvényi György egyházügyi államtitkár, Tarlós István főpolgármester, Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere, a diplomáciai testület több tagja, köztük Ilan Mor izraeli nagykövet, valamint számos szerzetesrend képviselője.