Bár az elmúlt évek során történtek előrelépések, az MKP szerint tovább kell küzdeni azért, hogy a felvidéki magyar katolikus híveknek saját magyar anyanyelvű püspökük lehessen – mondta a téma kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában Szigeti László, az MKP oktatási és egyházi ügyekkel foglalkozó alelnöke hétfőn.
Szigeti László célkitűzéseikkel összefüggésben azt hangoztatta: bár a magyar püspök kinevezését már közel két évtizede szorgalmazzák, mind a mai napig nem sikerült elérni, hogy a szlovákiai magyar katolikus híveknek magyar anyanyelvű főpásztora legyen. Hozzátette: ahhoz, hogy a cél egy lépéssel is közelebb kerüljön, elsősorban a római katolikus egyház szlovákiai vezetői és a püspöki kar hozzáállásán kell változtatni.
A magyar anyanyelvű püspök igényére – a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd képviselői által néhány hete aláírt – Szlovákiai Magyarok Alapdokumentuma is rámutat. A felvidéki magyarok megmaradásának feltételeit rögzítő dokumentum leszögezi: a magyar püspök kinevezése érdekében folytatott küzdelem legitim és a római katolikus hívők megalapozott igényét tükrözi.
A dokumentum ezen irányú célkitűzéseire reagálva Jozef Kovácik, a Szlovák Püspökkari Konferencia (KBS) szóvivője azt mondta: mivel a katolikus egyház nem oszlik magyar, szlovák vagy más nemzeti egyházra, ezért a püspökök jelölésekor sem a nemzetiség a mérvadó, ebben az esetben ugyanis a kánonjogi kódex vonatkozó szabályai szerint születnek a döntések. Hozzátette: a Szlovák Püspökkari Konferencia nem rendelkezik olyan jogkörrel, amely alapján kifejezetten a magyar hívőkkel foglalkozó püspöki funkciót hozzon létre. „A püspököket kizárólag a szentatya nevezi ki” – tette hozzá.
Szigeti László szerint nem mindegy, hogy milyen tájékoztatás jut el Rómába” akkor sem, ha valóban a Vatikán jogköre kinevezni a püspököket. „Elsősorban a hozzáálláson kellene változtatni, mert ha idehaza a püspöki konferencia részéről egy ilyen irányú ajánlás valósulna meg, alighanem a Vatikán részéről is változnának a nézetek” – mutatott rá. Hozzátette: nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a több százezer magyar katolikus hívőt, akik Szlovákiában magyarként élnek és isten igéjét is magyarul szeretnék hallgatni a templomban. „Úgy gondolom, hogy ez erőt és motivációt adna” szögezte le egy magyar püspök esetleges kinevezésének hozadékaira rámutatva.
A magyar püspök kinevezését közel húsz éve a Jó pásztor alapítvány kezdeményezte. A szervezet több mint 20 éve minden évben megrendezi a komáromi imanapokat, amelynek egyik fő célja az, hogy egy magyar anyanyelvű püspököt nevezzenek ki a Szlovákiában élő katolikusok számára. A kérdésben az elmúlt időszakban két évtized alatt annyi előrelépés történt, hogy mára majdnem minden – magyarok által lakott – egyházmegyének van olyan megbízott lelkipásztora, aki a magyar hívekért felel, ám az egyházmegyéken átnyúló integrált magyar anyanyelvű főpásztor kinevezésére továbbra sem került sor.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
