„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Ebben az esztendőben mintha az emberek valamit megsejtettek volna abból, hogy bizony, mi összetartozunk és össze kell fognunk. Interjú.
„- Ön bíztatja az embereket, induljanak belső, lelki utazásra…Mit ért ezalatt?
- A napokban beszélgettem egy benzinkutassal, és sajnálkozott, hogy drága az üzemanyag és egyre kevesebben tankolnak. Szerintem ahhoz nem kell elutazni sehová, hogy boldogok legyünk és örüljünk egymásnak. Elég, ha elindulunk egy másfajta úton, a belső úton, s lehet, a lelki utazás sokkal boldogabbá teszi az embert, mint egy síparadicsomi luxushét. Ezeken a belső utakon keresztül jutunk el egymás és önmagunk megismeréséhez, s hosszú utazásunk végén rájövünk, erre volt szükségünk. Nem szabad elfelejteni, hogy javakkal nem pótolható az emberi kapcsolat, amely a legnagyobb ajándék. Egy indiai ember mondta nekem vagy húsz évvel ezelőtt, ha van tápláléka, ha van fedél a feje fölött, ha van ruhája, amibe öltözik, akkor mindent megkapott, amit a Föld adhat.
- Van-e tapasztalata arról, hogy az emberek vallásosságára hogyan hat a gazdasági válság?
- Nem a gazdasági válság érinti az emberek hitét, az ember ugyanis evilági gondolkodású. A hitnek és a vallásnak éppen az a feladata, hogy az embereket olyan gondolatokkal ajándékozza meg, amelyek kiragadják a világ szorításából. Hiszen egy ember életét nem a javakban való bővelkedés fogja teljessé tenni, hanem az, hogy egymás számára egyben ajándékok. A gazdasági válság ebből a szempontból az égvilágon semmit nem jelent, legfeljebb az emberek anyagi helyzete lett nehezebb, ami következésképpen még inkább az emberi önzést, az önös gondolkodást mélyítheti el a társadalomban, az emberek távolabb kerülhetnek egymástól. Annyi gondja, baja van mindenkinek, hogy szinte nem is látnak ki ezekből a mélységekből. A hit, a vallás azonban azt üzeni, nincs megírva, hogy az ember belefulladjon egyéni gondjaiba, problémáiba.
Ebben az esztendőben mintha az emberek valamit megsejtettek volna abból, hogy bizony, mi összetartozunk és össze kell fognunk. Ez azt is jelenti, hogy meg kell osztani egymással a javainkat. Ebből az aspektusból nézve, kedvező trendet látok. Minden évben karácsony előtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghirdeti az „Adni öröm” akcióját, ilyenkor az egyik nagy üzletlánc áruházaiban adományokat gyűjtünk. Tavaly 110 tonna élelmiszer gyűlt össze öt nap alatt, idén már az első napon 10 százalékkal több adományt gyűlt össze, mint az előző év első napján. Ez tehát nem az anyagi helyzetnek, hanem a gondolkodásnak a függvénye.”