Az egyetemek kétszáz éve a nagyhatalmi versengés eszközei, és döntően hozzájárultak a britek, a franciák, a németek és az amerikaiak sikereihez. A jelek arra utalnak, hogy a Nyugat dominanciája a felsőoktatásban lassan a végéhez ér. Milyenek lesznek a kínai sztáregyetemek?
A modern egyetem koncepciója mintegy kétszáz esztendővel ezelőtt Németországban született, ám a huszadik században az Egyesült Államok vált a felsőoktatás fellegvárává. Ma nincs olyan nemzetközi egyetemi rangsor, amit ne amerikai intézmények uralnának. Szélesebb időperspektívát vizsgálva azonban az USA elsősége új keletű, és kevés jel utal arra, hogy száz év múlva is igaz lesz. A nyugati felsőoktatás hatalmas nyomás alatt áll, hiszen feljövőben vannak a kínai egyetemek, amik 2022-ben már félmillió külföldi hallgatót vonzottak. Hogyan érinti majd mindez a tehetség világtérképét és vele a geopolitikát?
William C. Kirby részletesen elemzi a Nyugat legújabb kori történetének egyetemi sikersztorijait, különösen a Berlini Humboldt Egyetem, a Berlini Szabadegyetem, valamint a Harvard, a Duke, a Berkeley és a Kaliforniai Egyetem felemelkedését. Ezeket az esettanulmányokat veti össze napjaink kínai sztáregyetemei, a Csinghua Egyetem, a Nankingi Egyetem és a Hongkongi Egyetem mai törekvéseivel. Létezik-e már olyan, hogy kínai típusú egyetem, vagy továbbra is csak a nyugati mintákat másolják? Izgalmas stratégiai kérdés, s talán nincs senki, aki Kirbynél alkalmasabb pozícióban lenne, hogy megítélje ezt. Szerzőnk prominens Kína-kutató, Németországban tanult, és évek óta oktat a Harvardon. Személyesen is részt vett több amerikai egyetem kihelyezett kínai képzéseinek felépítésében, így nemcsak megfigyelője, de résztvevője is a folyamatoknak.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
Egy főszabály van: nem lehet külföldi pénzt elfogadni, nem lehet idegen állam politikai vagy gazdasági érdekeinek képviseletében eljárni.
A megkérdezettek döntő többsége kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról – derült ki a Századvég felméréséből.
„Ma már mindenfelé a világban – Puskás, Kodály, Liszt és a gulyás mellett – a családpolitikánkat emlegetik a magyarokkal kapcsolatban” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere a Mandinernek.
Külföldről jött a telefon, hogy új támogatott és messiás van.
Kanadában egy év alatt 670 százalékkal emelkedett az antiszemita incidensek száma.
A 69 éves Robert Francis Prevost bíboros az első amerikai pápa az egyház történetében.
Mi a probléma a demokráciával? Miért nem lett köztársasági elnök? Milyen a viszonya Orbán Viktorral? Interjú Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.
