Universitas, Made in China

A modern egyetem koncepciója mintegy kétszáz esztendővel ezelőtt Németországban született, ám a huszadik században az Egyesült Államok vált a felsőoktatás fellegvárává. Ma nincs olyan nemzetközi egyetemi rangsor, amit ne amerikai intézmények uralnának. Szélesebb időperspektívát vizsgálva azonban az USA elsősége új keletű, és kevés jel utal arra, hogy száz év múlva is igaz lesz. A nyugati felsőoktatás hatalmas nyomás alatt áll, hiszen feljövőben vannak a kínai egyetemek, amik 2022-ben már félmillió külföldi hallgatót vonzottak. Hogyan érinti majd mindez a tehetség világtérképét és vele a geopolitikát?

William C. Kirby részletesen elemzi a Nyugat legújabb kori történetének egyetemi sikersztori­jait, különösen a Berlini Humboldt Egyetem, a Berlini Szabadegyetem, valamint a Harvard, a Duke, a Berkeley és a Kaliforniai Egyetem felemelkedését. Ezeket az esettanulmányokat veti össze napjaink kínai sztáregyetemei, a Csinghua Egyetem, a Nankingi Egyetem és a Hongkongi Egyetem mai törekvéseivel. Létezik-e már olyan, hogy kínai típusú egyetem, vagy továbbra is csak a nyugati mintákat másolják? Izgalmas stratégiai kérdés, s talán nincs senki, aki Kirbynél alkalmasabb pozícióban lenne, hogy megítélje ezt. Szerzőnk prominens Kína-kutató, Németországban tanult, és évek óta oktat a Harvardon. Személyesen is részt vett több amerikai egyetem kihelyezett kínai képzéseinek felépítésében, így nemcsak megfigyelője, de résztvevője is a folyamatoknak.