Mit hoz itthon 2021?

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Sokak várakozásával ellentétben nem torpan meg a globalizáció, hiszen ismét bebizonyosodott, a világméretű válságok nemzetállami keretek között egyre kevésbé oldhatók meg” – adott betekintést a 2021-es évre vonatkozó várakozásaiba Kunhalmi Ágnes, az MSZP tavaly megválasztott társelnöke. A DK-s szólamokat átvevő politikust az ATV kérdezte meg a napokban, a rövid interjúban Kunhalmi azt is elárulta, hogy a most induló év legfontosabb feladatának a 2022-es parlamenti választásra való felkészülést tartja. Ismét indulni akar jelöltként a „XVIII. kerületi választáson”.

Hogy 2021 a következő évi voksolásra való felkészülés jegyében telik, aligha meglepetés, erre utalt szilveszteri 
Facebook-posztjában mások mellett Gyurcsány Ferenc is. Az exkormányfő azt is előrevetíti, hogy az összeborulást követő alkufolyamat nem fog simán menni. „Lesznek viták, ez természetes. Kisebb-nagyobb csörték. Ez megúszhatatlan” – ígéri a tíz év alatt az ellenzék vezéri szerepébe visszakapaszkodó DK-elnök. Ez alighanem egyúttal jelzés is azon politikusoknak és pártoknak, akik és amelyek esetleg komolyabb szerepet szánnának maguknak, mint Gyurcsányék nekik. Alighanem van belőlük bőven.

Míg a kormányoldalnak folytatnia kell a járvány elleni védekezést, és a gazdaságot is újra kell indítania, az ellenzéknek lényegében nincsenek efféle elfoglaltságai, vagyis lesz idő és energia a – szintén Gyurcsányt idézve – villongásokra. Év végére ráadásul hivatalosan is eldőlt: a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a DK közös országos listát állít, közös miniszterelnök-jelöltet indít, s mind a 106 egyéni választókörzetben egy jelöltje áll majd szemben a kormánypárti aspiránssal. Aki ebből a paktumból ki akar szállni, az kegyvesztett lesz, legalábbis ezt sugallja az ellenzéki nyilvánosság. De valóban nincs visszaút ebből a pozícióból?

Szilárd az ellenzéki paktum
„A baloldali koalíció létrejött, s bár felületi súrlódások és szórakoztató pozícióharcok biztos lesznek, a közös indulás eldöntött tény. Mind a lista befutó helyeinek elosztása, mind a listavezető személye, mind a választókerületi jelöltek kiválasztása bizonyosan okoz majd konfliktust, ám hiába rendkívül furcsa a majdnem teljes ellenzéki összefogás, különösen Gyurcsány Ferenc és a Jobbik szövetsége miatt, nagy meglepetésre már nem számítok 2021-ben” – vázolja a helyzetet megkeresésünkre Lánczi Tamás politikai elemző. Indoklása szerint a közös érdek, a „zsákmány reménye” elsimítja a konfliktusokat. A jelek szerint egy MSZP–SZDSZ-tandem restaurálása zajlik – folytatta Lánczi –, amiben fel fognak oldódni a törmelék pártok; ez ismerős nekik, „történelmileg” ez alakult ki, önkéntelenül is ebbe az irányba gravitálnak az ellenzéki szereplők. A törpepártok egyébként a választók számára javarészt már ma is érzékelhetetlenek, az elemző szerint meg vannak számlálva a napjaik.

Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője abban egyetért vele, hogy „innen már nem lehet visszatáncolni”, ha mégis így tennének az ellenzéki pártok, nagyon megbüntetnék őket a szimpatizánsaik. Hozzáteszi: az együttműködést részben éppen a szavazók kényszerítették ki, a közvélemény-­kutatási adatokban nyomon lehet követni az erre utaló erőteljes elvárasaikat. Závecz osztja azt a véleményt is, hogy nyilván lesznek belső konfliktusok, hiszen ez egy új politikai formáció esetében elkerülhetetlen. Konfliktusforrás lehet az előválasztás is, a nézeteltérés azzal kapcsolatban, hogy hol legyen és hol nem szükséges. „A választók álláspontja egyértelmű: sokkal inkább a teljes körű előválasztást preferálják, mint a tárgyalóasztaloknál hozott alkukat. Ami biztos, bármilyen vitás kérdésről van szó, abban hatpárti egyetértésnek kellene lennie, csak ezzel mutathatnak erőt az ellenzéki pártok” – részletezi a Mandinernek nyilatkozva Závecz Tibor.

Kijön-e a matek?
Ami az összetákolt ellenzék támogatottságát illeti, Lánczi szerint a balos közvélemény-kutatók egyelőre játszanak a számokkal, összeadják a külön megkérdezetteket, nem úgy teszik fel a kérdést, hogy az „egységes baloldalt támogatnák-e”. „Együtt kevesebbet tud az ellenzék, nem jön ki a matek. Ez érthető, hiszen hiába nagy az átjárás, Gyurcsány Ferenc vagy Jakab Péter rendkívül megosztó személyiségek, hogy ezt az elcsépelt liberális eufemizmust használjam” – fogalmaz.

Závecz nem így látja, szerinte „most már össze lehet adni”. Nyáron még a Momentum és a Jobbik támogatóinak egyötöde hezitált a közös listát illetően – folytatja –, 2021-re már ők is felsorakoztak az összefogás mögé. Mi több, szerinte a két lista, a ki-ki alapon folyó versengés olyan választókat is aktivizál, akik korábban nem szavaztak volna. Az újonnan mozgósított választópolgárok nagyjából fele az ellenzékhez, fele a Fidesz–KDNP-hez csatlakozik – von mérleget az elemző, és megjegyzi, mindegyik párt szükséges, csak együtt tudnak annyi szavazót hozni, amennyivel versenyre tudnak kelni a kormánypárttal. „Ha például a kisebb támogatottságú LMP nem hozná a zöld beállítottságú szavazókat, az a néhány százalék nagyon hiányozna a végelszámolásnál. Persze az aktuális erőviszonyok minden bizonnyal megjelennek majd a listán szereplő politikusok sorrendjének kialakításánál, de mind a hat párt önmérsékletére szükség van az egyezkedésnél” – hangsúlyozza.

Akár Bajnai is visszatérhet
Lánczi szerint azonban valójában az ellenzéki összefogósdi kapcsán a lényeg az, hogy a fontos kérdésekben, így a közös listavezető személyéről is végül Gyurcsány Ferenc fog dönteni. „Hiába lesz előválasztás, vagy intézik el házon belül, az exkormányfő alighanem egy a baloldalon tekintéllyel bíró aspiránst fog bedobni. Akár Bajnai Gordon is visszatérhet. Újra.” Szerinte a közös jelöltekről szóló vita 2021-ben álságos lesz, a parlamenti többség derékhadát ugyanis majd Gyurcsány fogja biztosítani. „Akárki lesz is a közös első ember, ő a DK-vezér kezében lesz, akárcsak annak idején Medgyessy Péter, akit úgy dobtak el végül, mint a használt pelenkát. A közös listavezető úgy fog táncolni, ahogy Gyurcsány fütyül, hiszen a volt miniszterelnöknek van meg a megfelelő sajtója, kapcsolatrendszere még Brüsszelben is. Ő dominál, módszeresen le fog darálni mindenkit” – véli.

Az elemző prognózisa egybeesik lapunk értesüléseivel. Úgy tudjuk ugyanis, hogy bár döntés még nincs, bármit is kommunikáljon, a DK-vezetés kezd letenni arról, hogy Dobrev Klárát propagálja listavezetőként, és egy pártokon kívüli, külső szereplőre tehet majd javaslatot. Erre pragmatikus megfontolásból jutott a befolyására ügyelő párt, miután kiderült: a felmérések szerint az ex­kormányfő a Fidesz–KDNP-t Brüsszelből ostorozó felesége nem lenne alkalmas többletszavazatokat behozni, sőt még az egyébként bizonytalan Orbán-­elleneseket is elriaszthatja. Hasonló okból vág majd bele az esélytelenek nyugalmával, vagyis csupán presztízsből a tervezett miniszterelnök­jelölti előválasztásba a jobbikos Jakab Péter és az MSZP-s Tóth Bertalan is, mindez pedig együttesen a szokása szerint vonakodó Karácsony Gergely – vagy egy még ismeretlen, újabb szereplő – esélyeit növeli.

Az ellenzék pártjaira, illetve a balos közvéleményre nyomást gyakorló megmondóemberek közül egyébként a Magyar Narancsnak adott interjújában az SZDSZ-alapító Kis János is arra tett javaslatot, hogy ne Dobrev legyen a „demokratikus” oldal közös kormányfő­jelöltje. Ez a nyilatkozat afféle üzenetnek is elmegy az érintett pártoknak, különösen Gyurcsánynak. Závecz Tibor egyébként lapunknak három potenciális közös miniszterelnök-jelöltet említ kutatásokra hivatkozva: Karácsony Gergely és Dobrev Klára mellett Márky­Zay Pétert. Az integrálóképesség és az ismertség egyaránt fontos, véli, ám nem lenne meglepve, ha vonzó lenne a pozíció, s a következő hónapokban újabb és újabb nevek bukkannának fel jelöltként.

Az egységesülés mellett a 2022-es voksolás másik újdonsága az elmúlt évtizedhez képest, hogy a baloldal egyes helyhatóságokban immár hatalmi pozícióban tudja bizonyítani kormányzóképességét – vagy éppen alkalmatlanságát. Závecz úgy látja, hogy jelenleg az ellenzéki vezetésű önkormányzatok megpróbálják túlélni az őket ért megszorításokat, működtetni városukat, kerületüket. Szerinte minden bizonnyal szorosra zárnak, és közösen is keresik a megoldásokat. Kérdés persze, ez mire lesz elég, és hogyan csapódik le a választóknál.

Karácsonynak marad a konfliktus
Rátérve Karácsony Gergely főpolgármesteri szerepére, Lánczi Tamás szerint valódi önkormányzati teljesítmény híján 2021-ben is csak a kormánnyal való állandó konfliktus marad neki, követve Demszky Gábor példáját. Minél lejjebb csúszik a főváros, annál több lesz a vita, amivel a saját táborát egyben tudja tartani a politikus.

Esélytelen tehát a kiegyezés? – kérdezzük. „A jobboldalon belül létezik egy jóindulatú várakozás, mondván, ha a kormány teljesítene néhány követelést, nem lenne ennyi nézeteltérés, lehetséges a konstruktív együttműködés. Csakhogy ez hiú ábránd, Karácsony elemi érdeke ugyanis a permanens küzdelem, mindig előjön egy újabb, adott esetben teljesíthetetlen követeléssel. Ez a főpolgármesternek politikailag jó lehet, ám sajnos Budapest rá fog menni éppúgy, mint a Demszky-érában” – jelenti ki az elemző.

Röviden megjegyzem

Az idei év mégsem kizárólag és elsősorban a pártpolitikáról fog szólni, hiszen a járvány továbbra is jelentős kihívások elé állítja Magyarországot. Lánczi úgy látja, a vírushelyzet kapcsán a súlypont a gazdasági utóhatások kezelésére helyeződik majd, ezen a téren pedig a kormánynak tekintélyes tartaléka van; bár egész Európát megviselte a vírus miatti pénzügyi válság, hazánk előkelő helyen áll a gazdasági adatokat nézve. „Ez nem szerencse, hanem a jó kormányzati intézkedések következménye. Ha a járványügyi szorítás enyhül, az egészségügyi veszély elmúlik, komoly felívelés jöhet, s a kormány le tudja aratni a jó döntésekből fakadó sikereket. Ez politikai munka is egyúttal, el kell ugyanis mondani az embereknek, mi miért történik” – fogalmaz.

Závecz Tibor szerint sikerülhet Magyarországnak a kilábalás a járvány okozta helyzetből, ám ehhez még inkább arra kellene támaszkodnunk, amink van: a humán tőkére. „Az első hullám válságkezelésének nyertese a Fidesz–KDNP volt, szerzett is közel félmillió új támogatót. A járvány második hullámát érintő kormányzati döntések eddig nem találtak igazán kedvező fogadtatásra, így a nyáron a Fideszhez érkező szavazók azóta távoztak is. A járványnak, a válságnak nincsen vége, ha az emberek munkaerőpiaci státuszát, egzisztenciáját sikerül stabilizálni, az előnyére válhat a kormánypártnak, ha viszont ezekben romlás következik, akkor a tábora tovább erodálódhat” – fogalmaz.

A kormány mindenesetre kifejezetten optimista. Orbán Viktor egy rádióinterjúban egyenesen úgy fogalmazott: „Nagy idők kapujában állunk, és az új évtizednek már az első éve is fantasztikus lehet. […] Hihetetlen gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára, és olyan dimenzióváltás előtt áll a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek.” Ebben segítheti Magyarországot a magyar és lengyel szempontok érvényesítése nyomán megszületett brüsszeli megegyezés a közös költségvetésről és a Next Generation csomagról.

Csata Brüsszellel, fenyítés Bidentől
A Závecz Research ügyvezetője úgy véli, ettől még folytatódhatnak a Brüsszellel vívott csatározások, aminek kézzelfogható haszna aligha van az ország számára. Szerinte ha nem lenne választási kampány, a kormány csendes visszavonulót fújna, és ha egymás keblére nem borulnának is, élnének egymás mellett. Viszont lesz kampány, így a szavazótábor identitásának és aktivitásának megőrzéséhez szükséges a határozottság felmutatása. Ha ez veszélyeztetné az EU-s források érkezését, lehet, hogy mérséklik – vetíti előre Závecz. Hozzáteszi: a Biden-adminisztrációtól sem számíthatunk baráti gesztusokra. Ez alighanem nyilvánvaló, ahogy arra az elnökválasztási kampányban a demokrata aspiráns részéről Magyarországgal kapcsolatban elhangzottakból is lehet következtetni.

Lánczi Tamás a 2021-es év kapcsán megjegyzi, a világ nagy dolgai már nem Európában dőlnek el, Amerikának ez csupán mellékhadszíntér, az öreg kontinens az utóbbi tizenöt évben egy helyi értéket mindenképp veszített a jelentőségéből „Washingtonból nézve nem Európa vagy éppen Orbán Viktor okoz fejtörést, a fókusz Kelet-Ázsián van, ott pattog a labda. A magyar demokráciáról szóló szokásos jelentések persze továbbra is érdekes színfoltok lesznek, ilyenekre ebben az évben is lehet számítani, ám inkább a hazai közvéleményben lehetnek fontosak. Lesz nyilván beavatkozás is, de Joe Biden figyelmét Kína köti majd le – sorolja. – Csak egy kérdés az EU jelentéktelenségének érzékeltetésére: Európa hova szállított vakcinát? Kína, Oroszország és az Egyesült Államok is legyártotta a maga oltóanyagát, de a világ legfejlettebb kontinense képtelen volt erre.” Szerinte ez a körülmény mint cseppben a tenger mutatja, mennyire legyengült Európa. „Csupán pótcselekvés Brüsszel részéről velünk foglalkozni” – hangsúlyozza az elemző.

Címlapfotó: MTI / Bruzák Noémi