A nagy NAT-vita – politikai vagy szakmai csatározás?

Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.

Mi a legjobb és mi a legrosszabb az új Nemzeti alaptantervben?
Hajnal Gabriella: Jóval modernebb, korszerűbb és gyerekcentrikusabb lett az új NAT. Az alsó tagozaton kimondottan nagy szabadságot kaptak a tanítók, és összességében is nagyobb tanári szabadságot ad, sokszínűbb lett a módszertan is. 
A követelmény szó helyett megjelenik a tanulási eredmény, ami szintén pozitívum, hiszen utóbbihoz tevékenykedve, gondolkodva kell eljutni. Jelentős előrelépésnek tartom, hogy bevezettük az állampolgári ismeretek tantárgyat, amelyben gyakorlatorientáltan a pénzügyi tudatosságra, a fenntarthatóságra, az egészségügyi és a szociális rendszerek megismerésére, a társadalmi felelősségvállalásra neveljük a gyerekeket. Viszont én a mostaninál radikálisabban csökkentettem volna a gyerekek óraszámát. De ez ma, elsősorban a tanári lobbi miatt, nem valósítható meg. Valamennyi pedagógus ellenkezik, ha arról van szó, hogy az ő tárgyából kevesebb óra legyen, vagy kevesebb anyagot tanítson. Ahhoz, hogy lényegesen csökkentsük az óraszámot, paradigmaváltásra lenne szükség, sokkal komplexebben kellene tanítani, de erre még fel kell készítenünk a tanári társadalmat.
Nahalka István: A legpozitívabb, hogy a mostani NAT a 2018-as tervezetből átvette a jó módszertani megfontolásokat, például a természettudományos tárgyaknál. A legrosszabb pedig, hogy ez a NAT a gyerekek teljes iskolai idejét betáblázza. Nincs lehetőség a differenciálásra, vagyis arra, hogy ne feltétlenül ugyanazt és ugyanúgy tanítsuk minden tanulónak. Ráadásul kevesebb lett a szabadon választható órák száma. Visszatérve az állampolgári ismeretekre, ezek a tartalmak korábban a történelemben szerepeltek. Az új tárgyat ugyanúgy a történelemtanárok fogják tanítani, és valójában történelemoktatás zajlik majd helyette.

H. G.: Nem gondolom, hogy csak ők taníthatják. Egy reálbeállítottságú, gyakorlati emberhez ugyanúgy közel állhat ez a tantárgy, hiszen hangsúlyosan jelenik meg benne a pénzügyi tudatosság, a fenntarthatóság, a mindennapi életben való eligazodás. A szabadon választható órák száma pedig csak az 5. és a 8. évfolyamon változott. Megjegyezném, hogy a 2018-as tervezetben nem szerepelt a dráma és színház vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy sem a 12. évfolyamon. A kritikákat meghallottuk, a mostaniban már benne van.

Valóban lekötötték a gyerekek teljes idejét?
H. G.: A gyerekek mindig be voltak táblázva, ez nem újdonság. Természetesen nem tudjuk és nem is akarjuk lenullázni az ismeretanyagot, ismeretek nélkül nem lehet használható tudást szerezni, kompetenciát fejleszteni. Ha nem is radikálisan, de csökkent a tanulók terhelése, és vannak tantárgyak, amelyeknél sokkal kevesebb lesz az ismeretanyag, mint korábban. Ez a kerettantervekben jobban fog látszani, sokkal több lesz a választható és a javasolt tevékenység. Amikor elküldtem a tervezetet a Nemzeti Pedagógus Karnak (NPK), kaptam jelzéseket arról, hogy miből kellene még elvenni. Ezek alapján csökkentettünk is a tananyagon. Lehetnek tantárgyak, amelyeknél a kerettantervben még kevesebb lesz a tananyag a NAT-hoz képest. Lesz példa arra, hogy egy-egy írótól vagy költőtől kevesebb alkotást kér, mint amennyi a mostani alaptantervben szerepel. Az elv az volt, hogy egy átlagos képességű gyerek az óraszámok nyolcvan százalékában el tudja sajátítani a tananyagot. Tudjuk, hogy lesznek, akiknél ez az arány más lesz, de a NAT igenis lehetővé teszi a már Csépe Valéria professzor asszonyék által is képviselt differenciálást, azaz biztosíthatók az egyéni fejlesztési utak, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is. Nekem ez szívügyem.

N. I.: Akkor lehet komolyabb elemzéseket végezni, ha megjelennek a kerettantervek. A NAT viszont azt a benyomást kelti, hogy ha nem növekedett is, de semmiképpen nem csökkent a már így is rengeteg tananyag. Azt pedig, hogy a kerettanterv majd másképpen fog rendelkezni ezekről a kérdésekről, nem értem.

H. G.: Nem fog másképpen rendelkezni, csak a NAT-ban meghatározott tananyagokat és fejlesztési feladatokat jobban le fogja bontani. Például a matematikánál komoly vita volt arról, hogy mi maradjon, és mit vegyünk ki. Végül több tananyagelem kikerült, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb évfolyamra lett áthelyezve. A kerettantervekben a gyakorlati alkalmazás során a visszajelzések alapján lesz lehetőség a módosításra.