Tűz alatt Von der Leyen csapata

2019. szeptember 26. 06:10

Nem okozott még olyan politikai vihart egy európai bizottsági poszt elnevezése, mint az Ursula von der Leyen által javasolt „európai életmód védelméért felelős biztos”. Hiába a példás nemi, regionális és pártpolitikai kiegyensúlyozottság, az Európai Parlament balliberális erői intenzíven támadják az új bizottsági felállásra tett javaslatot.

2019. szeptember 26. 06:10
null
Joób Kristóf

Ursula von der Leyen saját szavai szerint az általa javasolt testület „a fenntarthatóság mellett elkötelezett geopolitikai bizottság lesz”, feltéve persze, hogy megszavazza az Európai Parlament október 23-án. De mit is jelent ez? A 2014 és 2019 között működő, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság elődeihez képest erősebb politikai fókuszra törekedett, és igyekezett kitörni a tagállamok vezetői által kialkudott politikai döntések technokrata kivitelezőjének szerepköréből. A „politikai” jelleg erősödése ugyanakkor közelebb sodorta a pártpolitikához is a testületet, különös tekintettel az Európai Parlamenttel fennálló szorosabb intézményi kapcsolatokra.

Ursula von der Leyen megválasztott elnök programjában a „politikairól” a „geopolitikaira”, illetve a „fenntarthatóságra” helyeződött át a hangsúly. Ez egyebek között már az új testület tervezett felépítésében is tükröződik. A bizottság személyi összetétele nemcsak nemi és pártpolitikai szempontból törekszik a minél nagyobb kiegyensúlyozottságra, de abban is, hogy a fajsúlyos tárcákat is igyekszik a korábbinál egyenletesebben elosztani a nyugati, illetve a kelet- és közép-európai tagállamok között. Ennek köszönhetően olyan fontos szakterületek kerülnének például a V4-ek egy-egy tagjához, mint a mezőgazdaság és a bővítési politika.

Olyan fontos szakterületek kerülnének például a V4-ekhez, mint a mezőgazdaság vagy a bővítési politika

Fontos változás az is, hogy a portfólióalapú megközelítést most a projektalapú váltja fel az egyes biztosi tárcák hatáskörének a megszabásakor. Ez az eddigi felosztáshoz képest több helyen is átfedést eredményez majd a portfóliók között. Jól példázza a változást, hogy a következő öt év egyik központi témakörével, a környezetvédelemmel, energiahatékonysággal és kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos feladatok hat biztosi szakterület között oszlanak meg. Von der Leyen külön szakterületet szentel Európa demográfiai fejlődésének, amivel ráirányítja a figyelmet a kérdés központi jelentőségére mind geopolitikai, mind fenntarthatósági szempontból. A migrációs politika szintén kiemelt szerephez jut: két tárcát, az európai életmód védelméért, illetve a belügyekért illetékes biztosságot is érinti majd.

A megválasztott elnök által javasolt struktúrában újdonság az is, hogy a mezőgazdasági szakterület alá a jövőben a vidékfejlesztés tartozik majd, az agrártámogatások pedig a versenyképességi területhez kerülnek át. Az állami támogatások ügye a versenyképességért felelős biztos portfóliójába kerül, a pénzmosás elleni fellépés pedig a pénzügyi stabilitásért felelős biztoshoz. Külön védelmi iparért és űrért felelős főigazgatóság áll fel a belső piacért felelős biztos tárcájának részeként, valamint egy másik új főigazgatóság is létrejön a strukturális átalakítások elősegítése érdekében a kohézióért és reformokért felelős biztos keze alatt. Persze az EP október 23-ai szavazásáig egyáltalán nem garantálható, hogy a bizottság valóban az Ursula Von der Leyen által szeptember 10-én közzétett javaslat szerint fog felállni. Ami a személyeket illeti, a román, a francia és a lengyel biztosjelölt kapcsán is azt róják fel a megválasztott elnöknek, hogy pénzügyi visszaélések gyanúja vetült rájuk, illetve van, akivel szemben eljárás is zajlik.

Valószínűleg Von der Leyent is megdöbbentette, hogy milyen vehemens reakciókat sikerült kiváltania azzal a javaslatával, hogy az egyik biztosi portfóliót az európai életmód védelmének szenteljék. Egy zöldpárti francia EP-képviselő, Damien Ca rême förtelmesnek nevezte az ötletet, a zöldek EP-frakciójának egyik vezetője, Philippe Lamberts szerint pedig a leendő elnök ezzel az „abszolút botrányos” húzással a szélsőjobb kottájából játszik. A liberális Guy Verhofstadt egyenesen az új bizottság EP-jóváhagyásának veszélybe kerülésével fenyegetett arra az esetre, ha a portfólió elnevezése ebben a formában marad. Sőt, Jean-Claude Juncker is kritizálta az elnevezést. A tárca hatáskörébe tartozna az egyenlőség, a sokszínűség és az élethosszig tartó tanulás mellett a bevándorlók és menekültek migrációjának ügye, egy új menekültügyi paktum kidolgozása, illetve a legális migrációs útvonalak kialakítása.

SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA MAGYAR MÓDRA
Trócsányi Lászlót, a szomszédságpolitikáért és bővítésért illetékes biztosi poszt magyar várományosát október 1-jén hallgatják meg az Európai Parlamentben. Bár a meghallgatások hivatalos célja a jelölt szakmai felkészültségének a felmérése, valójában kiváló alkalmat szolgáltatnak az EP számára politikai hatalma demonstrálására. Ezt nyilvánvalóan maximálisan ki fogják használni a magyar kormánnyal szemben ellenséges baloldali, zöld és liberális képviselők, akik a jogállamiság gyengítésével vádolják Trócsányit egykori igazságügyi miniszteri tevékenységével kapcsolatban. Trócsányi biztosjelölti levele a nyugat-balkáni országokkal folyó csatlakozási tárgyalások fenntartásáról szól, és külön megemlíti Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak a megnyitását is.

Juncker érvelése szerint a névválasztás éppen azért bír rossz áthallásokkal, mert a biztosi portfólió a migrációval kapcsolatos kérdéseket is magában foglalja. Ugyanakkor sok baloldali és liberális politikus és értelmiségi számára a jelek szerint ma már önmagában annak feltételezése is botrányos, hogy létezhet egy, a világ többi részétől megkülönböztethető európai életmód, jelentsen az bármit is. Még akkor is, ha ez Ursula von der Leyen állítása szerint nem jelent mást, mint a szabadság, egyenlőség, demokrácia és az emberi méltóság védelmét. Egy a német ZDF közszolgálati televízió által megszólított müncheni kultúrtudomány-professzor, Johannes Moser szerint például ezek a kifejezések csupa olyan értéket takarnak, amelyeket számos nem európai ENSZ-tagállam is magáénak vall. Vagyis nem érdemes semmilyen speciálisan európai jellegzetesség után kutatni, mert ennek a feltételezése is tévút.

Von der Leyen külön szakterületet szentel Európa demográfiai fejlődésének

Abba most nem is érdemes belemenni, hogy az okfejtés önmagában mennyire abszurd, és nyilvánvalóan ideológiailag motivált. Azt viszont gyorsan és egyszerűen meg lehet mutatni, mennyire rövid bizonyos politikusok és véleményformálók memóriája. Az európai életmód, egész pontosan a European way of life kifejezés nem sokkal ezelőtt még egyáltalán nem adott okot ilyen felháborodásra uniós körökben. Többek között maga Jean-Claude Juncker fogalmazott így 2016-os Az unió helyzete című beszédében: „Meggyőződésem, hogy az európai életformát érdemes megőrizni.” És hogy ne csak konzervatív példát említsünk, egy belga liberális EP-képviselő, Willy De Clercq által készített 1993-as jelentés egyenesen úgy fogalmazott, hogy „meg kell védenünk az európai életmódot, amelyért az egész világ irigyel bennünket”. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy milyen hisztérikus módon és mennyire gyorsan képesek változni az uniós szóhasználattal kapcsolatos elvárások és tabuk.

Röviden megjegyzem

Az EP-meghallgatások súlya
A szeptember 30. és október 8. közötti meghallgatások során megfogalmazott képviselői észrevételeket a bizottság megválasztott elnöke nem köteles figyelembe venni, de ezzel azt kockáztatja, hogy az Európai Parlament az október 23-ai szavazáson a testületet mint egészet utasítja el.

One in, out out
Az új bizottság jogalkotási tevékenységében igyekszik elkerülni az uniós polgárokat és vállalkozásokat érintő bürokratikus terhek növelését. Ennek jegyében 
a „one in, one out” elvet követve minden új szabályozási javaslathoz kapcsolódnia kell egy vele azonos mértékű adminisztratív könnyítésnek, természetesen ugyanazon a szakterületen.

És a britek?
A leendő bizottság létszáma a brexit-folyamat alakulásától is függ. Várhatóan az elnökkel együtt huszonhét tagú lesz a testület a brit kilépés miatt, kivéve, ha a brit EU-tagságot október 31-e után is meghosszabbítják. Ebben az esetben a briteknek is kell uniós biztost jelölniük, ahogy arra Von der Leyen külön utalt is.

Címlapkép: Fotósok gyűrűjében a német Ursula von der Leyen, akit júliusban választottak meg az Európai Bizottság új elnökének. FOTÓ: AFPFORUM / ELYXANDRO CEGARRA / NURPHOTO 

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

 

 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!