Az ukrán gazdasági összeomlás réme miatt küldhet a Nyugat csapatokat Ukrajnába

Nyitókép: Kostiantyn Liberov/Getty Images

Egyre nehezebb fenntartani működésüket Ukrajna gazdasági szereplőinek, amely újabb mélyütést jelent a háború sújtotta országnak. Volodimir Zelenszkij államfő a közelmúltban jelezte, hogy mintegy 13,5 milliárd euró hiányzik a védelmi költségvetésből. Ez az óriási összeg csak belső forrásokból pótolható, vagyis komoly adóemelés várható, amely érinti a lakosságot és a vállalkozásokat is.

Nem csak az egyre növekvő költségek, de a munkaerő egyre súlyosabb hiánya is komoly működési zavarokat okoz az ukrán vállalkozásoknak. Az üzleti élet szereplői ráadásul azokat a munkavállalóikat is elveszíthetik, akiket elvileg nem mozgósíthatnának.

Az ukrán vállalkozásoknak a háborús körülmények és a hadigazdaság mellett újabb kihívásokkal kell tehát szembenézniük, amely már a védelmi ipar működését is veszélyezteti:

• újabb adóemeléssel,
• a munkavállalók mozgósításával,
• valamint azzal, hogy a munkaképes ukránok tömegesen hagyták, vagy hagyják el az országot.

A kényszersorozás lett Ukrajna gazdasági rémálma

Az egyébként is létszámhiánnyal küzdő piaci és állami vállalatok – beleértve a nem kevés nyugati érdekeltségű szereplőt – az ukrán mozgósítási törvények értelmében „lefoglalhatják” a katonakorú, hadköteles munkavállalók 50 százalékát. Az ország gazdasága szempontjából kiemelt vállalatok arányaiban több dolgozót tarthatnak meg, míg a védelmi- és energiaszektorban dolgozók elvileg nem vihetők a frontra.

Ennek ellenére a munkavállalók lefoglalása nem működik gördülékenyen és az érintettek akkor is a csatatérre kerülhetnek, hogy elvileg nem vihetnék el őket. Ennek az az oka, hogy a katonakorú, harcképes ukránoknak adategyeztetés céljából fel kell keresniük a hatóságokat, elsősorban a toborzóirodákat. 

A kényszersorozások és a közösségi médiában terjedő videók és beszámolók ráadásul a katonakorú ukrán férfiakat arra késztetik, hogy elhagyják az országot, vagy otthon maradjanak, így elkerülve, hogy a frontra vigyék őket.

A tarthatatlan helyzet miatt negyven, a védelmi iparban tevékenykedő ukrán vállalat arra szólította a kijevi kormányt, hogy késleltessék azoknak a mozgósítását, akik eleget tesznek a kötelező adategyeztetésnek, és tartsák be a munkavállalók vállalati lefoglalására vonatkozó szabályozást. 

– írja az Economichna Pravda. A stratégiai vállalatok arra is figyelmeztettek, hogy a korábbi adóemelések is komoly csapást jelentettek működésükre nézve és már nem tudnak elviselni újabb kiadásnövelést főleg úgy, hogy a munkaerőhiány miatt folyamatosan csökken a termelékenységük.

Önkéntesek helyett menekülők

Míg a háború elején a toborzóirodák alig tudták kezelni az önkéntesek áradatát, addig mára gyakorlatilag alig tudnak mozgósítani. Ez pedig tovább gyengítette a nyugati segítségre váró és a külföldi segélyekre támaszkodó ukrán haderőt.

A szabályok értelmében a gazdasági szereplők a munkavállalók 50 százalékát foglalhatják le, míg a kritikus ágazatokban ez az arány magasabb. 

A cégek által lefoglalható munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás ráadásul – a vállalkozások beszámolói szerint – egyébként is nehezen végrehajtható, ráadásul a hatóságokkal való konzultáció sem lehetséges.

A 700 ezer nem mozgósítható, de hadköteles munkavállaló

• egyharmada az energiaszektorban,
• 14 százaléka a közösségi közlekedésben,
• 8 százaléka az egészségügyben,
• 3 százaléka az állami és önkormányzati szerveknél,
• 42 százalékuk pedig a nem stratégiai ágazatokban dolgozik.

Több ágazatban ugyanakkor a mozgósított munkavállalók kiesése okoz kritikus működési fennakadást.

Összeomlóban az IT-szektor és az áruszállítás

A lapnak nyilatkozó vállalatok mindegyik ágazatban súlyos problémákról számolnak be a mozgósítással kapcsolatos visszásságok miatt.
Az IT-szektorban a 300 ezer foglalkoztatottból mindössze 4000-et tudnak lefoglalni a cégek. A kiberbiztonsági- és IT-szakemberek hiánya más területeken is hátráltatja a működést, például az ukrán OTP Banknál, de az egész bankszektorban jellemző, hogy egyre nehezebb a megfelelő biztonság fenntartása.

A kritikus fontosságú szállítási ágazat is retteg a mozgósítástól. Ennek oka, hogy az ágazatban 70 százalék az egyéni vállalkozók aránya, akikre – szemben a munkaviszonyban dolgozókkal – nem terjed ki a lefoglalás lehetősége.

Összességében a teljes ukrán munkaerőpiacra jellemző a súlyos munkaerőhiány, bizonyos térségekben ráadásul a munkanélküliség is magas. Komoly csapás Ukrajna számára a demográfia és a fiatalok alulfoglalkoztatása. Az egyre szigorúbb mozgósítási szabályok és a toborzóirodák túlkapásai miatt pedig a meglévő munkaerő tömegével hagyja hátra Ukrajnát.

„Nem azzal segítek, ha egy lövészárokban ülök”

Egy Írországba menekült ukrán férfi azt nyilatkozta az NBC-nek, hogy sokkal többet segít az országán, ha nem a lövészárokban ül, hanem a külföldön megkeresett, az ukrán béreknél lényegesen magasabb bérét hazautalja és adózik utána, ezzel gyarapítva a költségvetést – számolt be az Unian hírügynökség. 

A legtöbb, Ukrajnát elhagyó hadköteles férfi elvesztette hitét a győzelemben, és fél az egyre durvább mozgósítástól. Sokan a háború után sem akarnak visszatérni Ukrajnába.

Komoly kihívással néz szembe Lengyelország is. Míg a háború előtt a legtöbb ukrán a szomszédos országban vállalt munkát, elsősorban a mezőgazdaságban és más, munkaerőhiányos ágazatokban, addig a háború miatt bevezetett uniós szabályokkal élve a legtöbben már Nyugat-Európában élnek. Így Varsó is egyre kritikusabb munkaerőhiánnyal szembesül.

Kérdés, hogy az egyre inkább a beavatkozás pártján álló európai országokat mennyire ösztönzi a konfliktus kiszélesítésére a gazdasági szereplők tarthatatlanná váló helyzete.