Négy falut szabadítottak fel eddig az ukránok, lassú az előrenyomulás

a fekete szervbiznisz meg úgy felpörgött, mint az állat. Magánklinikákra jönnek a tehetős nyugatiak/akárhonnaniak, törvényileg meg van könnyítve az egész, az az alaphelyzet, hogy vihetik az alkatrészeidet. A gazdagok szépen kipattintják magukat, az ukrán nép meg megy a bontóba.

Na hiszen. Eljutottak mucsaröcsögétől , bivalybasznádig. Micsoda siker, bár már lehet hogy onnan is kibasszták őket.

ellentámadás kezdete óta mintegy hét kilométert tudtak előrenyomulni az oroszok által megszállt területeken, és legalább négy falut szabadítottak fel – mindezeket a védelemért felelős nyugati tisztviselők névtelenségük megőrzése mellet ------------------------------------ Antastutu enteredésje óta duadtak anavaradúrongani, anavaamalni. 1. Antastutu entered... Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Az ent-er, nem múltidővel, hanem kausatív-presenz ed-vel ent-ered rakód. Az angol entered múltidős, régi, a magyar ta, indogermán ta. Prevaliert az er stuma a germagyarnak innen:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Ígyhát: entered: eintreten antered: vergehen, entrennen antonak ered: Nach Ende rennen, zu Ende antoeron: entrennen Nem támad, ez a hangot nem rakom, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar, a steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. Mellett? a hangot nem bírom, inkább onto vagy nál. De a me stumától el-al-val is rakni volna egy ige, hogy melni, me-al, ahogy amalni. A mell az melna, a me perspektívától. 3.A nyom bizonylosz etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán, germagyar, és a magyar, indooermán-germán grammatika rekkint kell az etimológiát rakni. A nyomnak innen a ja stakis kausatív duad vanni, ja kasuatv-presenz, nem nazális: nyak, hunjak, nyug, hneig, kuny, knei... A nazális csak ott vahn: anya, germán ana, az atya a germán ata, a nyanya a néni. Három hang is lehet csak mb-ben: hnípen, a nyug, hu stumától, vagy a knipen, a kneifen, vagy a nippen. Így dúreku, dúrong. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 4. A nyom hang így kurka, ahogy mondjuk a nyer hangnál is, korcs. A nei partikel, vagy mora, ana ny volna, de anaj is, egy energikus eregés, ny. A nyer nem ezt rekkja, kurka, korcs hang, hisz ez knei. De az összes indogermán és magyar hang az indogermán n, ez az ena-ona-ana partikel. 5. Nem előre, a fentiektől látva van, hogy az el perspektívája hogy is van, az az e-nek, így stak al volna. De inkább anava: Anavardúrongani, vagy amalni... 6.Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul hép rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredíteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. De ha úgymond wissen, stak úgymond, hisz a wiss az ész, az empíria, nem a ráció, a germanizmus, a magyarizmus: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 7. Által? Ilyen hang nem van, stak az al, a túl, és az át, indogermán ati-eti. 8.Terül? Terjed? Ennek a hangnak az etimológiája bizonytalan, vagy az indogermán ster stumától,vagy egy germán terra igétől, ha a germán forma nem a ster-től ered, kissé nem germánosan, hisz a t az d lenne.A germán terra ige kicsi, nem fontos. A du és dun stuma duasabb:duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni... Ahogy:Tart? Ez így németizmus, ahogy halten, vagy anhalten. A tart stumája az indogermán dher-dar stuma, de így mondani németizmus. Magyarul ezt antsóhogy mondjuk, vagy a duny stumától, ennek stumája a du-dun stuma, nem teny, hanem duny, ez a dehnen ja kausatív-presenzes formája. A dunyra rakód az ered: dunyered. Ez így az ősmagyar, és a latinos forma is. De lehet ennek a távered is, ahogy latin durare. A távered rakód a tá-to-tól, indogermán de, az indogermán au-tól, va-vá, a vá távered, és az er-től, és az ed kausatív-presenztől. Máshol nem tart valahová, nem rekkend, a rekk-től. Így dunyni: dehnen, ahogy ruhákat dunyni, ja kausatív-presenzvel, így a Gebiet a tanya helyett dunya, de sok más hang is lehetne.De lehet jt-ine is rakni, ahogy dunyto, múltidőinnen dunyta, az o és i a kausatív, az a a múltidő, ahogy a dungelyen: e---o---o---a. 9. Az al a túl. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat van így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 10.Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus. De nem rakom: - szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is. -szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad... -szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév. 11. Falu? Nem igen bírem a hangot, inkább a dúr stumától dúrvány, vagy az arat-tól ardu. 12.Miért?Ért? Miatt? Stak er és ár stuma van, az ér dekandencia. Miatt?Ez itt nem Kurdisztán!A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De a mi se magyar, az ér dekadens, fiatal formája az er-árnak, így ezeket a libcsizmusokat dúrgerni kell. Zielsetzung nem duad vanni a magyarnak innen, a magyar nyelv nem oly nyelv, nem libcsi. A magyar az akar, az ekon nyelvje, így a tevés instinktív, null Zielsetzung. 13. Felelős? Bulslhit hang. 14.Nyugat? Nem, hanem ereszta, ereszti, ahogy este. Kelet? Volt az előbb az er gyök:de ha itt vagyunk, úgy raktábban rakni volna kelet helyett, ana litván hang-tól ered, keltiu, az erjeszu, erjeszta. A kelet hangot dúrgern kell. De van nekünk az er gyökünk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így mondani az Ostra, hogy erjeszta. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-btl jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a gyök, hanem itt is az er a gyök. Az erjesz volna a germánnak innen fallen is. De a magyarnak innen csak rise. Az ereszu a nyugat .De ha itt vahgyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakható a csu stmától. Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakni van így az auferstehen. Ha itt vagyunk úgy az emelked se kell. .Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonyvésza, volna az indogermán em stumától, ahogy a latinnak innen is ott van. De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 15. Tisztviselő? Bulslhit hang ez a tiszt. De nem visel, hanem bírong magyarul a bír, beran stumától ong-val. 16.Nem igen bírem a talan hangot. Vagy legyen a lo-le stumától, ahogy ettől a lop, germán lopjan, a lomb, a gemrán laumb, laub, lotyó, lonó, lom, lomha, losz vagy laza, a losz. Vagy így igen nakrekkta a vész, az indogemrán au stumától, ahogy va-vá, val-vál, ve-vá, vesz-vész. 17. Őriz? Bullshit hang z-vel! Őrt az! Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosza, vanni duad a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje a figyel: őrjni, vahn kausatív-presenz ja-nk: őrjni:wahrnehmen őred: warten őrt: schützen, t-vel őru: nem vár őrda: nem várda őrjedni: sich kümmern őrnyni: warnen órnya, őrnyung És így a hülye bullshit hang figyelmeztet helyett, ahol a z bullshit, és ma-ra, és tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így lesz őrnyni. Főnévnek innen volna az őrnya a Warnung és az őrnyó az outpost.

4 falu elfoglalva, legalább 20 bredli és tizenvalahány leo2 (közte vagy 3 db 2R, amiből a fejlettnyugaton is összesen pár tucat példány létezik) az egyéb kilőtt eszközöket (de van közte pl. KRAB meg cseh T-72M1-ek is) már alig számolja valaki és nem is beszélve az élőerő veszteségről ami szintén jelentős. Ergo én nem a "lassú" szót használnám. A 4 faluból legalább 3 eddig is "szürkezóna" volt, az viszont igaz, hogy az eddigi szürkezónát a ruszki térképeken is átfestették, így jön ki a 90-100 km2. Viszont minden forrásban azt látni, hogy a hoholok újabb és újabb támadásokat indítanak, úgyhogy várjuk ki a végét. Főleg úgy, hogy eddig azt hittem, legalább a teljesen hülye és alkalmatlan ruszki parancsnokok így 16 hónap után már kikoptak, de a minapi kremennajai eset azt mutatja, hogy távolról sem.