Forradalom és zsidógyűlölet – Lábjegyzet a lázadástörténethez
„Az egyebekben kiváló riporter, Kácsor Zsolt a Népszava lapjain olyan cikket írt 1848. március 15-éről, amilyet az elmúlt évtizedekben (évszázadban?) nem olvashattunk.
(...) Csupán a törvények szintjén: 1849. július 29-én, Szegeden, a forradalmi kormány az utolsó órában egyhangúlag kimondja a magyar zsidóság emancipációját a háborúban szerzett érdemeire, és az emberi egyetemesség eszméire hivatkozva.
a pesti zsidóságot pedig megsarcoltatja. Ez minden korról szóló könyvben és tankönyvben benne van. Mindazt pedig, amit a forradalmi kormány terve szerint már 1849-ben be kellett volna vezetni – azaz a zsidók egyenjogúságát – a Habsburg-házzal kiegyező új, dualista kormány csak 1867-ben mondja ki, tehát 18 évvel később.
A zsidóellenes zavargásokról kis magyar lázadástörténet című sorozatunk keretében megjelent, 1848-at feldolgozó cikkemben magam sem írtam semmit. Nem mintha tagadnám ezek megtörténtét vagy szerepét, ugyanakkor
hogy a kezdetben külön zsidó és nem zsidó nemzetőr-ezredek is csupán átmeneti jelenségek. Az antiszemitizmus kérdése a legutóbbi évtizedek történetírásában mégis sokféleképpen felmerült.
Létezik az irányzat, amely a zsidóság magyar nemzetőrségben és honvédségben kiemelt »hazafias« szerepével csupán a zsidóellenes zavargásokat kívánta elkendőzni. A másik végletben pedig létezik persze, aki csupán zsidóellenes zavargásnak láttatta a teljes népfelkelést. A két véglet között pedig születtek a témának igényes feldolgozásai is, mint például Miskolczy Ambrus tanulmánya Horn Ede 1848-as forradalmi zsidó mozgalmáról. A zsidóság kétértelműnek tűnő helyzete is a 19. század tipikus terméke, ami a felvilágosodásról, demokratizmusról és a zsidógyűlöletről is sokkal többet elárul, mint amit a felületes feldolgozások át tudnának adni.”
***
Ünnep után
Nyitóképen: Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848-ban. Fotó: Wikipédia
Összesen 29 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
„Nincs arra elfogadható bizonyíték, hogy a másság növelné az emberséget. Freud szerint pont ellenkezőleg, a zsidó történelem néhány negatív lélektani eredményt produkált. Az ilyen nép, jegyzi meg Freud, gyakran igazoltnak érzi a mások bántását.”
(Rothman - Lichter: Roots of Radicalism. Jews, Christians and the new Left (A radikalizmus gyökerei. Zsidók, keresztények és az új Bal), Oxford University Press, 1982, 113.old.)
Kácsor hazug gyűlölete még a Népszava elvárt "normáit" is felűlmúlta.
Újabb bizonyíték a sajtószabadságra, Deák sajtótörvényét (azudni nem szabad)) is megszegve.
Jó, hogy a balodalról is helyre teszik.
A zsidógyűlölet az, amikor a ÁVOSok verik az embereket a cellában?
Menjenek már ezzel...
Bejelentkezés