Receptért könyörög az osztrák lap: komoly visszhangra talált „Orbán trükkje”
Robert Fico is hasonló megoldást javasolt.
„Oroszországnak ennek megfelelően kell reagálnia” – fogalmazott az orosz elnök.
„A Nyugat nem teheti meg, hogy Ukrajnát ne támogassa, annak fényében, hogy Oroszország nem egy hiteles nemzetközi szereplő, az összes nemzetközi egyezményt megszegte, saját ambíciói szerint Ukrajnát el akarja törölni” – értékelt a Mandinernek Ukrajna nyugati támogatása kapcsán Bartha Dániel kül- és biztonságpolitikai szakértő, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány elnöke. A szakértő szerint
Erről itt olvashat bővebben.
Érdekesség a szakértő felvetése kapcsán, hogy még Vlagyimir Putyin orosz elnök is rávilágított 2022. decemberében, hogy tisztában van a Nyugat törekvéseivel.
„A világban egyre nő a konfliktus lehetősége, és ez egyenes következménye a nyugati elit azon törekvésének, hogy minden eszközzel megőrizze politikai, pénzügyi, katonai és ideológiai dominanciáját” – idézte a Sky News az orosz elnököt, aki arról is beszélt, hogy
a nyugat szándékosan súlyosbítja a nemzetközi konfliktusokat, illetve „kizsákmányolja Ukrajnát és ágyútölteléknek használja a népét”.
Erről itt írtunk korábban.
Az Ukrajnába érkező nyugati támogatások kapcsán ráadásul az orosz elnök véleménye vélhetően nem is változott meg. Legutóbbi ezzel kapcsolatos beszédében kijelentette, számára
Úgy tűnik, a Nyugat valóban úgy döntött, hogy az utolsó ukránig Oroszországgal harcol – már nem szavakkal, hanem tettekkel”
– mondta Putyin, felidézve, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei folytatják Ukrajna felfegyverezését, megemlítve Nagy-Britannia keddi bejelentését, miszerint szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékeket tervez Kijevbe küldeni.
„Ha mindez megtörténik, Oroszországnak ennek megfelelően kell reagálnia. Úgy értem, hogy a kollektív Nyugat már elkezdi használni a nukleáris komponensű fegyvereket” – idézi az orosz elnököt a Yahoo.
Noha fenti kijelentését az orosz elnök nem részletezte, arra rámutatott, hogy szerinte Kína és Oroszország független külpolitikát követ, amely „demokratikus többpólusú világrenden” alapul, és úgy gondolja, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül kell futniuk – ahol mindkét ország vétójoggal rendelkezik a Biztonsági Tanácsban.
***
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Denis Balibouse