A béke, amiről Orbán Viktor beszél, az a tömegsír békéje

Szerintem meg Castel cikkét olvasd el.
https://neokohn.hu/2023/01/29/..

Pont az ehhez hasonló Facebook bejegyzéseket írogatókról szól.

Pont ezt írta. Korábban pacifista, most Szent György a sárkány ellen.

Trianon: egy ismerősöm még jó régen mesélte el a történetét, amikor beköltözött egy újonnan épült lakóparkba. Ő nem az első hullámban érkezett, és a korábbi lakók már a saját érdekeiknek megfelelően felülbírálták a házirendet, amikor ezt szóvá tette, akkor azt mondták, hogy korábban sok olyan módosítás és átalakítás történt, ami nem felelt meg a házirendnek, ezért a mostani állapotot kell kinevezni nulla állapotnak, és ehhez írni az új házirendet. Azaz ők szépen terjeszkedtek a később érkezők kárára, és ezt ott legalizálták is.
Valahogy ez jutott eszembe arról, amit írtál, hogy "régen sok csúnya dolog történt, de most már senki sem akar ilyen csúnya dolgokban részesülni, és ha ennek az az ára, hogy a csúnya dolgok következménye a kiindulási alap, akkor sajnos annak így kell lennie". Már csak a cinikus vigyor hiányzik mellőle, hogy teljesen élethű legyen.
Én meg valahogy úgy látom, hogy a nagy elvek mindig csak utólagos megmagyarázásai annak, amit az erősebb érdekének megfelelően történt. Ahogy Ukrajnában is pontosan az történik, amit Mackinder, Kissinger és Brzezinski megfogalmazott a tengeri nagyhatalmak hegemóniájának megtartásáról.
Brzezinski könyvét (The Grand Chessboard) ingyenesen le lehet tölteni a CIA oldaláról: https://www.cia.gov/library/ab.. , szóval ez teljesen publikus - és az utóbbi két szerző ugye elnöki tanácsadó és az akkori külügy meghatározó szereplője volt, tehát talán amit leírtak, az az amerikai érdeket képviseli.
Ami a közös a három úriemberben, az ugye az eurázsiai "Heartland", ami az egyetlen veszély a tengeri nagyhatalomra (brit birodalmi, illetve amerikai), az ő idejükben elsődlegesen a német és az orosz összefogás. Brzezinski könyvében 94-szer szerepel Ukrajna, például ilyen szövegösszefüggésben: "Ukraine, a new and important space on the Eurasian chessboard, is a geopolitical pivot because its very existence as an independent country helps to transform Russia. Without Ukraine, Russia ceases to
be a Eurasian empire. Russia without Ukraine can still strive for imperial status, but it would then become a predominantly Asian imperial state, more likely to be drawn into debilitating conflicts with
aroused Central Asians, who would then be resentful of the loss of their recent independence and would be supported by their fellow Islamic states to the south."

Szóval lehet mondani, hogy a demokratikus világ küzd az autokrata diktatúrák ellen, vagy hogy mivel itt elvekről van szó, akkor is ugyanígy kiállna a teljes nyugati világ, ha Oroszország mondjuk Mongóliát támadta volna meg, de szerintem mindketten tudjuk, hogy itt bizony kőkemény érdekek érvényesítéséről van szó. Az USA-nak minden pénzt megér Oroszország meggyengítése, és most ennél sokkal kevesebbért kapja meg ezt. Aztán ha Oroszország teljesen meggyengült, akkor ugyanezt meg lehet csinálni Kínával is, aki az igazi ellenségük. Az európaiak ebbe teljesen tönkre fognak menni, mert Amerikával ellentétben se nyersanyaguk nincs, se olyan iparuk, amelyik működne kínai beszállítók nélkül, de majd örülhetnek amerikai sikerének. Mármint ha lesz sikerük, mert az se biztos. Aztán ha mondjuk az amerikai társadalmat szétfeszítik a belső feszültségek, akkor utólag majd lehet mutogatni arra a korszakra, hogy "tessék, hát akkor még történtek igazságtalan dolgok, de az azóta eltelt hetven év megtanított minket arra, hogy mit nem akarunk még egyszer." Mert ugye itt nem hibákat akarunk elkerülni, hanem megmagyarázni, hogy miért kell megenni a finomfőzeléket, még ha nem is ízlik.

A 3b a tipikus "tekintélyre való hivatkozás". Negyven ország háborút akar, hát az nem lehet, hogy mind tévednek, nem igaz?
(és akkor még bele sem mentünk abba, hogy közel kétszáz ország van a Földön, a ezek szerint vagy 150 ország meg úgy gondolja, hogy inkább kimaradna ebből az egészből)

Régi troll, új néven.
X

Egyébként amit a háborúpártiak nem vesznek észre: Amerika mindig is csak annyi fegyvert vitt Ukrajnába, amennyi az állóháborúhoz kellett.
Nehéz ebből nem arra következtetni, hogy az amerikai érdek _nem_ Ukrajna felszabadítása és az integritásának, szuverenitásának a biztosítása, hanem az oroszok kivéreztetése egy minél hosszabb háborúban.
Ezt már ukrajnai magyar ismerősöm is szóvá tette a nyáron, hogy mintha az amerikaiak szándékosan csak épp annyira segítenének, hogy az ukrán hadsereg épp túléljen.
Ha még sokáig marad az állóháború, akkor az azt fogja igazolni, hogy a háborúpártiakat a nagy elvek emlegetésével palira vették.

Az ukrajnai beavatkozást megindokló magyarázatokat már legalább százszor hallottam, fejből is el tudom mondani: "az orosz imperializmus ismét a felszínre tört, ez a teljes nyugati világra veszélyt jelent, nem szabad tárgyalni velük, mert csak erőt fognak gyűjteni a további háborúskodáshoz, ma Ukrajna, holnap a balti államok, holnapután Lengyelország és Magyarország" - itt Ukrajnát nyugodtan ki lehetne cserélni Mongóliára, semmit nem változna a magyarázat értelme, tehát amikkel megindokolják a háborús részvételt, abból az következik, hogy Mongólia függetlenségéért is mindent meg kellene tenni. Ahogy Grúziáért is - és utóbbinál tudjuk, hogy mi lett a vége.

Persze, hogy az érdekek nem újdonság, de a komplett baloldal számára az az elefánt a szobában. Ők csak elvekről tudnak beszélni, morálról és kötelességekről. Nem is csoda, ha szóba jönnének az érdekek, akkor a következő lépés az lenne, hogy "De ez lenne Európa érdeke is? Oh, wait!"
Mondjuk az idézet pont nem demokratikus átmenetről szól, hanem arról az átmenetről, ami Oroszországot eurázsiai impériumból ázsiaivá teszi, ahol jó eséllyel lekötik a szomszédos mohamedán országgal való marakodások.
A teljes könyvet ha olvastad, ott volt szó arról, hogy Oroszországtól elvárják a demokratizálódást, de mi tudjuk, hogy az a jelcini demokratizálódást jelentené, ugyanazt, amit a demokratikus Németország jelent: legyenek lojális partnerei az amerikai impériumnak, és ne keresztezzék az útját. Hogy ez nem szövetség, hanem alávetett lét. Ja, lehet úgy is fogalmazni...
A könyv 1997-es, látsz valami változást az amerikai külpolitikában azóta? Akkorra már összeomlott a keleti blokk, az volt a legsikeresebb korszakuk, el tudták érni az angoloknál és a franciáknál a német egyesítést, tisztává tudták tenni, hogy európai konfliktusban (Jugoszlávia felbomlása) az ő szavuk a döntő, és már az első öbölháborút is megnyerték. Sikeresen deklarálták mindenki számára, hogy az új világrend egypólusú, és annak az élén ők állnak. Még ha valamikor a hetvenes évek végén írta volna, akkor megérteném, hogy fontosnak tartod, hogy mikor íródott.
Az oroszok tökéletes partnerei voltak a németeknek, a franciáknak, az egész EU-nak, adták az olcsó nyersanyagot, energiahordozókat, és sokszorosáért megvették, amit ebből nyugaton készítettek. Szabadon vihették oda a cégek a gyáraikat, kihasználva az olcsó munkaerőt, szabadon vásárolhattak fel helyi cégeket.
Putyin még a NATO-ba is be akart lépni. Ja, hogy egy idő után besokallt, és arról beszélt, hogy Oroszországot soha nem kezelték egyenrangú félként, vajon miért? Ha ezt mondta, az nem annak volt a jele, hogy egészen addig az EU és az USA egyenrangú partnere akart lenni, egy szövetségben velük?

Trianon kapcsán attól tartok, hogy hülyének nézel.
Nem százéves, hanem mai sérelmeket _nem_ akarnak orvosolni. Az EU minden lehetséges és létező, magát hátrányban érző kisebbségnek biztosítja a jogait, kivéve az őshonos nemzetiségekét. Ott elegánsan félrenéz, és abban bízik, hogy a tagállamok erőszakos asszimilációja minél hamarabb véget ér, a kisebbségek vagy kivándorolnak vagy beolvadnak, és íme, a probléma magától megoldódott.
Ezt az az EU teszi, amelyik a Benes dekrétumok (benne a kisebbségek kollektív bűnösségével) hatályban tartásának kapcsán, a nyelvtörvények, és a többi jogsértés kapcsán csak annyit tud mondani, hogy ez tagállami hatáskör, a maga részéről pedig itt nem lát semmilyen problémát.
És ez ugyanaz az EU, amelyik a hazai, kimondottan tagállami hatáskör oktatásba az "áruk szabad mozgása" címszóval akar beleszólni.
Szóval ezt nekem ne.

Tehát most onnan indulsz, hogy biztos vagy abban, hogy Putyin csak mindenkit át akart verni - miközben azt mondod, hogy nem, nem lehettek tagok.
Ehhez képest a Nato vonult mindig egyre keletebbre, annak ellenére, hogy volt egy megállapodás köztük a további terjeszkedés megállításáról, és azt nem az oroszok rúgták föl.
Tegyük fel, hogy ez mind igaz. Akkor az a helyes megoldás, hogy ki kell provokálni tőlük a támadást? Mert itt ez történt, már Grúziában is, és Ukrajnában is, mindenhol ott voltak az amerikaiak, akik a teljes támogatásukról biztosították a helyieket. (a grúzokat még átverték - az ukránokat már nem, és ahogy elnézem, az utóbbiak jártak rosszabbul. Sokkal)
Szerintem ha annyira pontosan látták, hogy valóban ez az oroszok szándéka, akkor a meglévő Nato európai tagállamainak kellett volna egyre erősebbeknek lennie, hogy ezzel tegyék lehetetlenné az esetleges orosz érdekszféra kiterjesztését. Ugye itt négyszerannyi ember, és hússzoros GDP állt szemben az oroszokéval - ez nagyon könnyen tartható lett volna.
Nem, nem az Erasmusra gondoltam, hanem a gyerekvédelmi törvényre.
Annak viszont örülök, hogy a több, korábban vitás pontban ezek szerint egyetértés van közöttünk.