A csúcstartó Sólyom László, de Áder János is „kihúzhatja magát”. Göncz Árpád csak jobboldali kormányzás alatt kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Schultz Balázs Dániel írása
A köztársasági elnök magyar államszervezetben elfoglalt helyzete a parlamentáris demokráciák államfői intézményeinek sajátosságát tükrözi. Politikailag inkább önállótlan és korlátozottabb hatalomgyakorlást jelent ez a pozíció. Az Alaptörvény alapján Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, illetve a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
Fontos látni, hogy a mindenkori köztársasági elnök a magyar alkotmányjog szerint nem rendelkezik sem jogalkotási hatáskörrel, sem pedig az Országgyűlés által alkotott és elfogadott törvények megsemmisítésére való jogkörrel. Az államfő vétó-hatáskörének tekintetében tehát csupán politikai (parlamenti) és alkotmányjogi vétóról beszélhetünk, amelyek
Az Alaptörvény szerint az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A megküldött törvényt a köztársasági elnök szintén 5 napon belül aláírja és elrendeli annak kihirdetését. A köztársasági elnök által gyakorolt hitelesítés a törvény okmány jellegének hangsúlyozására hivatott. Azt dokumentálja, hogy a törvényi tartalom alakulását nem befolyásoló,
vagyis a továbbiakban azoknak is respektálniuk kell a rendelkezéseit, akik egyébként megalkotását vagy tartalmát elutasították.
Az államfő köteles a törvény hitelesítésére, vagyis a törvényt saját kezűleg kell aláírnia. A hitelesítéskor önálló döntési joggal rendelkezik azt illetően, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény alkotmányossága mind eljárási, mind tartalmi vonatkozásban fennáll-e. Kétség esetén a kihirdetés előtt úgy nevezett szuszpenzív (felfüggesztő) vétót gyakorolhat.
Ez az államfői hatáskör a törvényhozás feletti ellenőrzési jogkör, vagyis sajátos kontrollfunkció ellátását teszi lehetővé. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfői vétójog az Országgyűlés törvényhozási tevékenységének ellensúlyát jelenti a hatalommegosztás rendszerében.
Az államfői vétó tehát politikai vagy alkotmányossági jellegű lehet. A politikai vétó értelmében, ha a köztársasági elnök nem ért egyet egy, már Országgyűlés által elfogadott törvénnyel, vagy annak valamely rendelkezését kifogásolja, tehát
Ez a jog relatív, mert ha az Országgyűlés megerősíti a törvényt, nem hajlandó módosítani a kifogásolt pontokat, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és elrendelni a kihirdetését.
melyet abban az esetben kérhet az államfő, ha a hozzá aláírásra megküldött törvénnyel kapcsolatban alkotmányjogi kifogása van, azaz a törvény bizonyos pontjait alaptörvény-ellenesnek tartja. Ebben az esetben is, hasonlóan a parlamenti vétóhoz, az államfő köteles aláírni és kihirdettetni a törvényt, ha – észrevételei ellenére – az Alkotmánybíróság nem talál alaptörvény-ellenes részt, vagyis módosítás nélkül, megerősítve visszaküldi a törvényt a köztársasági elnöknek.
Magyarországon a köztársasági elnöki vétózások mennyisége Göncz Árpád elnöksége óta a következő számokat mutatja:
Tízből nyolcat az Alkotmánybírósághoz küldött normakontrollra, ezek azonban mind az Antall-, illetve az Orbán-kormány időszakára estek. A Horn-kormány alatt egyszer sem élt ezzel a lehetőséggel, két jogszabályt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, a törvényhozás aztán azokat akár változtatás nélkül is elfogadhatta. Vagyis az utóbbi eszköz inkább szimbolikus lépés volt Göncz részéről.
Ezt követően Mádl Ferenc öt év alatt tizenkilenc törvényt vétózott meg, hatot az Országgyűlésnek küldött vissza, tizenhármat pedig az Alkotmánybíróságnak. Sólyom László számít talán ’rekordernek’, hiszen öt éves ciklusa alatt negyvenhét törvényt kifogásolt – harmincegy esetben az Országgyűlésnek küldte vissza megfontolásra, tizenhat esetben pedig alkotmányjogi normakontrollt kért.
Schmitt Pál rövid elnöksége alatt tartotta ígéretét, miszerint a törvényhozásnak nem gátja, hanem motorja kíván lenni – másfél éves hivatali ideje alatt egyetlen törvényt sem vétózott meg.
Jelenlegi köztársasági elnökünk, Novák Katalin, hivatali idejének első fél évében két törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, alkotmányjogi vétóval még nem élt, azonban már hivatali idejének kezdetén kiemelte, hogy igyekszik alaposan megvizsgálni minden eléje kerülő törvényt, s alkalmazni fogja a vétó eszközét, amennyiben szükségesnek látja azt.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök „(…) őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” – az államfő vétójoga is részben e célt szolgálja, hiszen független minden más hatalmi ágtól, pártpolitikai tevékenységtől, így válhat a törvényhozás tényleges kontrolljává. Fontos megérteni, hogy a demokratikus államban, a törvényhozás tekintetében, az államfő kizárólag kontrollt gyakorolhat, hiszen
A szerző az Aurum Alapítvány szakértője
Nyitókép: Budapest, 1990. augusztus 3. A győzelem jelét, V betűket formáz a karjával és ujjaival Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság újonnan megválasztott elnöke az Országház előtt, a Kossuth téren, az eskütétel után (MTI/Cseke Csilla)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Állítólag megpróbálta eladni az értékes irományt.
A volt köztársasági elnök a piacai szférában helyezkedett el.
A Szent Korona részleges jogainak visszaadása, az olyan ősi nevek, mint a vármegye vagy az ispán rehabilitálása mind-mind efelé visz. Ungváry Zsolt írása.
Lang András az előző ciklusban Szentendre önkormányzati képviselője volt.
Meg is ölték. Budapest szívében, a nyílt utcán lőtték szitává a médiacézárt, ám ez csak egy tünete volt a '90-es évek magyar valóságának. A Leszámolás vadkeleten ennél sokkal többet mutat be a múltunkról, „a susogós ruhákba öltözött bunkó maffiózók, a Szeva bácsik, a Jusztok, a pufajkás Horn elvtársak világáról”.
Nagyon remélem, ha nem is a politikában, de legalább a közéletben visszakapjuk őket!
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
