Közölte, a hadsereg csak a krími híd elleni merényletet követően kezdett el csapásokat mérni az energetikai infrastruktúrára.
Az orosz hadsereg azt követően kezdett el csapásokat mérni Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, hogy merényletet követtek el a Krími híd ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön az „Oroszország Hőse” címmel kitüntetett katonákat fogadott a Kremlben.
Igen, ezt tesszük. De ki kezdte?”
– kérdezte az orosz elnök, majd azzal folytatta, „ki mért csapást a Krími hídra, ki robbantotta fel a kurszki atomerőmű távvezetékét, ki állította le Donyeck vízellátását?”
Egy milliós város vízellátásának megszakítása népirtás”
– szögezte le.
Vlagyimir Putyin kifogásolta, hogy Donyeck vízellátása érdekében senki sem emelte fel a szavát, ám az orosz csapásokat hangos bírálatok érik. Leszögezte, hogy sem külső reagálások, sem a hírközlés hamisításai nem fogják megzavarni Oroszországot harci feladatainak végrehajtásában.
A Kommerszant című orosz gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszország október 10-én, az Oroszországot a Kercsi-szoroson át a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon végrehajtott robbantások után kezdett kiterjedt rakétacsapásokat mérni ukrán nagyvárosokra.
A legutóbbi nagyszabású, Ukrajna minden régiójára kiterjedő csapássorozat november 15-én történt. A támadások miatt számos településen megszakadt a víz- és áramszolgáltatás. A lap szerint legutóbb december 5-én rendeltek el Ukrajna egész területére kiterjedő légiriadót.
(MTI)
Nyitókép: Mikhail Metzel / SPUTNIK / AFP
A gyanú szerint az ukrán titkosszolgálatnak dolgozó Tseber Roland láthatóan gyűlöli a magyar kormányt, és jó kapcsolatot ápol az ellenzék több politikusával is. Nem meglepő, hogy az ukrán kémbotrány egyik főszereplője a TISZA Párt elnökével is szoros viszonyt alakított ki.
A gazdák demonstrációja közepette mutatja be az Európai Bizottság a 2028-tól induló ciklus többéves pénzügyi keretét.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „Magyarországot azért támadják, mert kiállunk a béke, nemzeti érdekeink és a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és mert ellenezzük Ukrajna uniós csatlakozását”.
Nem csak a magyarokat, a sajátjaikat sem kímélik.
Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.
Ukrajnában a TCK kényszersorozásai tömeges felháborodást váltanak ki. Brutális esetek, polgári lázadások és orosz dróntámadások tarkítják a háború árnyékoldalát – miközben az EU hallgat.
Sokakat felháborított a döntés.
A kutatás 193 országot elemzett a Világbank és a WHO adatai alapján, öt területen: természeti kockázatok, erőszak, háborúk, egészségügy és biztonságpolitika.
