Magyarország elhazudott álláspontja – ez állt a nagy vétókavarás hátterében
„Az őrületes hírzajban elvész az igazság. Teljesen lényegtelenné válnak a tények, a közvélekedést az formálja, amit elég hangosan és elég sokan mondanak. Éppen ez történt a magyar vétóval is az Ukrajnának szánt uniós hitel ügyében.
Gyakorlatilag az egész magyar nyilvánosságot bejárta a hír, miszerint Varga Mihály megvétózta azt az uniós előterjesztést, hogy az EU egy közösen felvett hitelből támogassa Ukrajnát. Még a független és kizárólag a tudományos tények alapján véleményt formáló Rácz András is megszólalt az ügyben. A tudós szerint a vétó a magyar külpolitika mélypontja volt.
A progresszív média pedig úgy hordta köbe a vétóról szóló hírt, mint a véres kardot: most aztán végképp Putyin csatlósaivá és ezzel együtt a civilizált világ páriáivá váltunk! Szégyen!
Végül azonban kiderült a hazugság. A Telex, a 444, Rácz András és a Facebookon vitézkedő baloldali politikusok kivétel nélkül mind hazudtak.
Varga Mihály pénzügyminiszter nem vétózta meg az Ukrajnának szánt segélyt, ahogyan azt sem, hogy hitelt vegyen fel ennek fedezésére az Európai Unió. Varga Mihály ezt nem is tehette meg, tekintettel arra, hogy a közös hitelfelvétel nem is szerepelt az Ecofin keddi ülésének napirendjén. Tehát erről nem is szavazhattak a résztvevők.
Rácz András független szakértő, aki Pánkotai Lili ügyében is kifejtette elfogulatlan véleményét, tehát vagy hazudott, vagy valamit súlyosan félreérthetett.
A hivatkozott vétó ugyanis nem történt meg, és nem is volt szavazás. Tehát Rácz állítása a magyar külpolitikáról is nettó hazugság.”
Pénzügyminisztérium: Nem volt szavazás Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról a keddi ülésen
Nyitókép: Twitter-képernyőkép
Összesen 83 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Talán lényegesebb ennél az értelmezési bűvészkedésnél, hogy a kormány kétoldalú megállapodás formájában támogatná Ukrajnát az elképzelt hitelből ránk eső rész folyósításával. Tehát a lényeggel, azzal, hogy Ukrajna pénzt kapjon, nem mentünk szembe.
Ezért érdekes kérdés, hogy a nálunk gazdagabb országok miért nem tudják szintén "zsebből" folyósítani ezt támogatást? Miért erőltetik a hitelt? Kitől vennénk fel, kinek akarnak ezzel kedvezni, és mi lenne a központilag felvett pénz útja? Hová, kikhez kerülhetne úgy, hogy már nem lenne rálátásunk?
A "zsebből" fizetés olcsóbb a hitelnél, ott nincs kamat, nincs eladósodás. Még egyszer: kinek, miért akarnak kedvezni a hitellel, milyen hátsó gondolat van a hitel mögött, amikor mi hitel nélkül is tudunk fizetni?
Bejelentkezés