A Nézőpont Intézet ezer fős mint alapján készített közvélemény-kutatást, melyből az derült ki, hogy politikai hovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránok érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.
A magyarok döntő többsége (70 százalék) szerint inkább a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, nem pedig a háború folytatása – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából. Politikai hovatartozástól függetlenül, minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránok érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.
Miközben a nyugati világ egy hangos része a gazdasági háború folytatása és a fegyverkezés finanszírozása mellett érvel, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti. Utóbbi a konfliktus rendezésének békés módját, s nem a jelenlegi helyzet elfogadását jelentené – olvasható a kutatásban.
A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogyan ítélik meg a magyar választók a szomszédos ország érdekét a háború árnyékában. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állna Ukrajna érdekében, inkább a béketárgyalások, vagy inkább a háború folytatása, mely kérdésfeltevés nem utalt sem az ukránok, sem az oroszok által teendő engedményekre.
Az eredményekből az derült ki, hogy tízből heten inkább a béketárgyalások megkezdését kellene sürgetnie Ukrajnának, míg a háború folytatását csak minden ötödik magyar (20 százalék) vélte ukrán érdeknek.
Kevésbé szokványos, de annál fontosabb megállapítás, hogy a magyarok véleményét a politikai preferenciák sem befolyásolják az ügyről”
– jelezték.
A kormánypárti és kormánykritikus szavazók közel hasonló mértékben (73, illetve 69 százalék) vélik úgy, hogy a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, míg a háborúpártiság kisebbségi álláspont (22, illetve 16 százalék) mindkét táborban. A 70 év feletti korosztály (84 százalék), és a legfiatalabb 18-29 évesek több mint kétharmada (69 százalék) is úgy ítéli meg, hogy inkább a béketárgyalások állnak Ukrajna érdekében.
A háborúpárti hangok nem győzték meg a brüsszeli fősodor álláspontjára általában nyitottabb fővárosiakat sem, 69 százalékuk szerint az ukránoknak inkább a békére kellene törekedni”
– fogalmaztak.
Nyitókép: Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Trump hétfőn keményebb hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben a három éve tartó ukrajnai háború miatt, és újabb rakéták, illetve más fegyverek szállítását ígérte Ukrajnának.
A gyanú szerint az ukrán titkosszolgálatnak dolgozó Tseber Roland láthatóan gyűlöli a magyar kormányt, és jó kapcsolatot ápol az ellenzék több politikusával is. Nem meglepő, hogy az ukrán kémbotrány egyik főszereplője a TISZA Párt elnökével is szoros viszonyt alakított ki.
A gazdák demonstrációja közepette mutatja be az Európai Bizottság a 2028-tól induló ciklus többéves pénzügyi keretét.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „Magyarországot azért támadják, mert kiállunk a béke, nemzeti érdekeink és a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és mert ellenezzük Ukrajna uniós csatlakozását”.
Nem csak a magyarokat, a sajátjaikat sem kímélik.
Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.
Sokáig próbálták, mégsem sikerült megmenteni a Dunaújvárosi Vasművet, az állam tulajdonába kerül a hatalmas terület.
Trump hétfőn keményebb hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben a három éve tartó ukrajnai háború miatt, és újabb rakéták, illetve más fegyverek szállítását ígérte Ukrajnának.
