Így zajlik a világrendszerváltás – megjelent az új Kommentár!

2022. november 29. 9:01
Eltelt a 21. század első ötöde, de milyen konklúziókat vonhatunk le a Pax Americana megingásából? És mi Magyarország szerepe a világ radikális átalakulásában?

Megjelent a Kommentár konzervatív folyóirat legújabb száma, melynek témája ezúttal az eddigi világrend változásának folyamata (a „világrendszerváltás”).

A szám nyitó írását lapunk munkatársa, a Corvinák főszerkesztője, Veszprémy László Bernát történész jegyzi. Mint írja, az orosz-ukrán háború ugyan eltereli figyelmünket a főbb demográfiai és geopolitikai alakulásokról. 2050-re a muszlim világ lakossága olyan mértékben fog megnőni, hogy az – kombinálva a háborúkkal, éhínséggel és a klímaváltozással – korábban nem látott tömeges migrációhoz fog vezetni. Kérdéses, Európa hogyan fog reagálni erre a kihívásra.

Liktor Zoltán Attila alkotmánytörténész a magyar nemzet történeti alkotmányának egyik legfontosabb írott emlékére, az arany függőpecséttel ellátott Aranybullára emlékezik, kiadásának (1222) nyolcszázadik évfordulóján.

Uri Dénes Mihály irodalomtörténész, a Kommentár munkatársa a zöld konzervativizmusról írt.

„Problémáink nem a világ teremtettségének sajátosságaiból fakadnak,

hanem abból, amivé azt mi, emberek tettük. Nem a teremtett, hanem a »csinált« világ a bajaink forrása. (…) Radikális ökologizmusra van szükség, melynek első lépése a nyelv »megtisztítása«” – írja a szerző.

Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese a kelet-közép-európai történelem csapdáiról írt. „Minden európai nép identitásának van egyfajta »nemzeti eszköztára«”  – kezdi a kutató. „Ebben helyet kap természetesen a történelmi múlt is. A közép-európai népek nacionalizmusainak nemzeti eszköztárában a legnagyobb szerepet éppen ez a történelmi múlt játssza. Kontinuus történelmi múlttal és ebben a tekintetben a legteljesebb, legnagyobb elemszámú nemzeti kelléktárral közülük azonban csak Csehország, Lengyelország és Magyarország rendelkezik."

Kovács Kálmán Árpád egyháztörténész, a VERITAS Intézet munkatársa a Magyar Figyelő eszmeiségét mutatja be, mely a Kommentár egyfajta lapelődje is lehetne.

Paár Ádám történész, politológus az Amerikai Szabadkőműves-Ellenes párt történetéről írt, mely rövid virágzása alatt egyfajta hisztéria keretében reagált az észak-amerikai társadalom válságára.

Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, a Terror Háza kutatási igazgatója a többpólusú világ forgatókönyvét mutatja be esszéjében.

„A 21. század első ötöde eltelt,

2020-szal visszavonhatatlanul átléptük a határát. S miközben századunk első negyedének teljes birtokbavételére készülünk, máris számos tanulságot leszűrhetünk a magunk mögött hagyott néhány év alapján. Ami egyben meghatározza az előttünk álló évtized alaphangját is.”

Galló Béla politológus a földrajz fontosságára hívja fel a figyelmet az orosz-ukrán háború geopolitikai értelmezéséhez. Deklaráltan vázlatos írásában Colin S. Grayt idézi: „Az ember sok tekintetben territoriális állat, szárazföldi fizikai környezetben kell élnie. (...) 

Konfliktusok nem történhetnek a »földrajzon túl«”.

Csizmadia Norbert geográfus a fenntartható eurázsiai világrend hajnalát mutatja be, 21 tézisbe foglalva össze a globalizáció 2013-tól kezdett új korszakát.

Biró András, a 21. Század Intézet elemzője a hidegháborús elméletek alkonyáról értekezett: ír a nemzetközi kapcsolatokról a „történelem vége” után, a kölcsönös egymásra utaltság elvének bukásáról, továbbá az erőegyensúly fontosságának újrafelfedezéséről és a Nyugat felelősségéről is.

László András, a nemzetközi kapcsolatok szakértője a Pax Americana kihívásairól és Magyarország küldetéséről írt. A hidegháború végeztével a Pax Americana lett a világ rendje, de most a kihívó birodalmak pályája keresztezi az előző süllyedő görbéjét. A neomarxista ideológiák kikezdték az amerikai mítoszt, így bizonytalan az amerikai dominancia fennmaradása. Magyarországnak minimális a ráhatása ezekre a folyamatokra, feladata a magyar érdekű külpolitika folytatása, szemben az igazodó külpolitikával.

Kosztur András, a 21. Század Intézet elemzője arra mutat rá, hogy „nem csupán az egyes államok (nagyhatalmak) konfrontációja, de

az egyes hálózati csomópontok rivalizálása is zajlik,

a felek pedig egymással olykor a szintek között is folytonosan szituatív szövetségeket kötve próbálják érvényre juttatni érdekeiket. Az állam és a hálózatok összefonódása és konfrontációjának lehetősége a világ jelenlegi vezető államában, az Egyesült Államokban is megfigyelhető, a kettő közötti kapcsolatok alakulása pedig meghatározó lehet Amerika és az egész világrend átalakulása szempontjából.”

A lap fordításban közöl esszéket a szerb nacionalizmusról Dušan Dostanić tollából, illetve az izraeli (Ofir Haivry), argentin (Miguel Ángel Iribarne) és az indiai (Byrappa Ramachandra Teacha) nemzeti eszméről.

Ezen kívül írásokat olvashatunk Csuka Olga matematikus-filozófus hagyatékából, de a folyóirat újra közli Alexis de Tocqueville írását az amerikai demokráciáról és Kovrig Béla egy írását is.

A Kommentár legújabb száma végül könyvismertetőket közöl a következő könyvekről: Schmidt Mária: Látlelet az orosz-ukrán háborúról (Békés Márton tollából); Kepe Nóra: A közösségi média önimádó embere (Hidas Zoltán); Horváth Levente: A kínai geopolitikai gondolkodása (Zoltai Alexandra); A népi gondolat a 20. században, szerk. Novák Attila, Pap Milán (Paár Ádám); Francesco Giubilei: A nyugati konzervatív gondolkodás kézikönyve (Pogrányi Lovas Miklós); Helmut Schelsky: A munkát mások végzik el (Galló Béla); Juan Donoso Cortés: Esszé a katolicizmusról, a liberalizmusról és a szocializmusról (Czopf Áron); Jean Respail: Szentek tábora (Kötter Tamás).

Fotó: Facebook

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés