Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: most, hogy a Covid nem ró akkora terhet a katonákra, mint korábban és a déli határ védelmét is megerősítették a honvédségen kívül eső egységekkel, így a lehető legtöbb katonát vissza tudja küldeni a gyakorlótérre. Kifejtette: a katonák bevethetőségét minél magasabb szintre szeretné emelni. Ehhez a harceljárásokban is változtatniuk kell, és ezt be kell gyakorolni. Ennek a gyorsításához a struktúrába is bele kell nyúlnia.
„Megduplázzuk a lövészászlóaljok számát, ami az alapvető harcászati adottság minden haderőben. Ezt úgy tudom elérni, hogy az adminisztrációt, a bürokráciát és ezeket a pozíciókat csökkentjük. Ezért a Magyar Honvédség parancsnoksága is átalakul. Létszámában, pozícióban maga a parancsnokság, az kétharmadára csökken. A közép és felső szinten lévő parancsnokságok száma ugyan megnő, de a benne lévő pozíciók száma százas nagyságrenddel csökken. Ez adja meg a feltételét annak, hogy harcoló beosztásokat hozzunk létre” – fejtette ki bővebben a parancsnok.
Kiderült: az öt új lövész zászlóalj január 1-jével kezdi meg működését, továbbá átalakították a készenléti készültségi szolgálatokat is. Ez azt jelenti, hogy több katona van kijelölve és rövidebb idő alatt tudnak elindulni az egyes feladatokra.