Ifjúságkutató Intézet: Legalapvetőbb érték a család és a gyermek

2022. augusztus 16. 12:01
Az „Ostromlott értékeink – Values Under Siege 2022” című tanulmányból az is kiderül, hogy a jövővel kapcsolatban a nyugatiakhoz képest a magyarok a legoptimistábbak – szerepel a Mathias Corvinus Collegium közleményében.

Ahogy Magyarországon, a nyugat-európai emberek számára is a család és a gyermek a legfontosabb értékek, a nemzetet és a vallást ugyanakkor kevésbé tartják lényegesnek a francia, német, olasz és brit polgárok – ez állapítható meg abból a kutatásból, amely öt európai ország lakosainak értékorientációját vizsgálta – derül ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közleményéből. Az Ifjúságkutató Intézet „Ostromlott értékeink – Values Under Siege 2022” című tanulmányból az is kiderül, hogy a jövővel kapcsolatban a nyugatiakhoz képest a magyarok a legoptimistábbak. 

Az Ifjúságkutató Intézet kutatása Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság társadalmi értékrendszerét vizsgálta, összevetve a magyarországi kutatási eredményekkel és kitérve a különböző szokásokra, cselekvésekre. Melyek a legfontosabb értékek? Mely értékeket kellene átadni a következő generációnak? Kik gondolnak derülátóan jelenlegi helyzetükre? Mely országok tekintenek optimistán a jövőre? Fokozatosan vagy radikálisan kellene változásokat elérni az egyes társadalmakban? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a jelen kutatás.

A kérdőíves felmérés segítségével országonként 1000 fő értékorientációját mérték fel. Az eredmények alapján elmondható: Magyarországhoz hasonlóan a nyugat-európai országok polgárai számára is a család és a gyermekek a legfontosabb.

Nyugaton ezt követi a barátok és szabadidő, 

majd a munka és a nemzet, végül a vallás és a politika. A vizsgált országok közötti különbségeket tekintve látszik, hogy a magyarországi megkérdezettek támogatják leginkább a családokat, gyermekeket, valamint a szegényeket segítő törekvéseket. Emellett, míg a magyarok életében meghatározó szerepet tölt be a munka, a vallás és a nemzet hármasa, addig például az Egyesült Királyságban ezek állnak az utolsó helyen a rangsorban.

Nálunk a legjellemzőbb a párbeszéd

A felmérésben részt vevő országokban főként a felelősségérzet, a tolerancia és a jómodor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára. Ezzel szemben, a legkevésbé jelentős értékként rendre a vallásos hitet jelölték meg. Jövőképükkel kapcsolatban az olaszok és a franciák voltak a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbnak pedig a magyarok bizonyultak. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a magyarok érzékelik leginkább az intergenerációs fejlődést: azaz a legnagyobb arányban ők gondolják úgy, hogy saját helyzetük könnyebb, mint az előző generációé. 

A franciák e tekintetben kevésbé voltak derűlátók.

A kutatás fontos megállapítása az is, hogy a sokféle tagoltságuk ellenére a vizsgált európai országok integrált társadalmak, a magyarok pedig ebben is kiemelkednek, ugyanis nálunk a legjellemzőbb a párbeszéd a más politikai nézetű, vallású vagy anyagi helyzetű csoportok között. A kutatás eredménye szerint az európai polgárok úgy látják: a társadalmat fokozatosan, reformokkal kell fejleszteni. Ez különösen igaz a magyar társadalomra: az átlaghoz képest szignifikánsan többen értettek egyet azzal, hogy nem célravezetők a radikális, forradalmi módszerek. Az olaszok és a franciák egy része ugyanakkor inkább a radikális változásokra nyitottabb.

Ezer főt kérdeztek meg

A megkérdezett nyugat-európai polgárok, a magyarokhoz hasonlóan a szegénységi problémákat (a segélyezés helyett) munkahelyteremtéssel oldanák meg, az emberiség jövőjét (a technológiai fejlődés helyett) inkább az emberek közötti együttműködésre bíznák. A nyugati társadalmak ugyanakkor nem különböznek a magyartól abban a tekintetben, hogy a demográfiai problémákat (a bevándorlás helyett) gyermekvállalással orvosolnák. Mindazonáltal az átlaghoz képest a magyarok nagyobb arányban őriznék meg az egyházak szerepét a társadalomban.

A kutatást országonként 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével végezte az Ifjúságkutató Intézet 2022. február–március hónapokban. 

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés