David Coulthard, rezsikörkép, Patrick Deneen, Moldova és európai demográfiai változások – megjelent a Mandiner!

2022. augusztus 4. 8:00
Van-e még jövője a Forma-1-nek David Coulthard szerint? Kell-e tartunk itthon a nagy halálozással járó Marburg-vírustól? MCC Feszt, Aspeni biztonsági fórum és Másik János jazz-zenész a ma megjelent hetilapban. 

Amint a politikát behozzuk a játéktérre, a sport már nem lehet mindenkié – véli David Coulthard. Az egykori Forma-1-es autóversenyző, aki az MCC Feszt vendége volt, Csisztu Zsuzsának adott exkluzív interjújában elmondta, miért látja fontos energiahordozónak a hidrogént, meg kell-e szólalni társadalmilag megosztó ügyekben, és vajon megpecsételheti-e a Forma-1 sorsát a kibontakozó energiaválság.

„Meg kell tanulnunk tisztelni a másik véleményét” – fogalmaz a sport rovatban olvasható interjúban.

„Mintha az Európai Bizottság és még inkább az Európai Parlament, valamint a németek fél szemüket folyamatosan hazánkon tartanák”” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Szilvay Gergely a magyar válságkezelésre adott európai válaszok kapcsán.

Közélet 

Európában és itthon is emelkedik a koronavírus-fertőzöttek, valamint a kórházban ápoltak száma. A covid mellett a majomhimlő is egyre nagyobb fejtörést okoz a szakértőknek, az Egészségügyi Világszervezet a múlt héten globális vészhelyzetet hirdetett ki. Sőt, egy új kórokozó is borzolja a kedélyeket. Nyári víruskörképünket közélet rovatunkban olvashatják. 

Az új nagykövet agresszívan fogja képviselni a progresszív elképzeléseket Magyarországon – mondja a Mandinernek Patrick Deneen. A politológiaprofesszorral az amerikai jobboldal állapotáról, a félidős választásról és új könyvéről beszélgettünk. 

A rovatban beszámoltunk az MCC Feszt legfontosabb eseményeiről is, emellett tisztáztuk, hogy pontosan kit hogyan érint a módosított rezsicsökkentés.

„A politikában az embernek nemcsak előre, de a háta mögé is kell néznie”– írja publicisztikájában Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Boris Johnson bukása kapcsán.

Olyan korszakba léptünk a 21. század második évtizedében, amikor a történelem elindult visszafelé – hogy miért, arról Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója ír véleménycikkében. 

Külhon & Külföld

Rengeteget köszönhet gyergyói barátainak és zenésztársainak, csak befogadással találkozott a székelyek körében a Moldvából gyermekként Gyergyóalfaluba került Nicuța Alin. A 4S Street zenekar énekesével külhon rovatunkban beszélgettünk.

 Oroszország kézenfekvő következő célpontja lenne Moldova, de eszkaláció helyett inkább a kiegyezés felé halad. Uniós tag lenne, és ki akar maradni a háborúból, ahogy a tőle elszakadni kívánó orosz lakosú entitás is – a kis kelet-európai ország helyzetéről külföld rovatunkban olvashatnak.

Július végén a coloradói Aspenben gyűltek össze a nyugati világ vezető katonai, nemzetbiztonsági és hírszerzési vezetői, hogy megvitassák az orosz világrendváltó erőfeszítések elleni lehetséges stratégiákat, illetve azonosítsák a glóbusz legveszélyesebb válsággócait. Borús képet vázoltak fel: háborús időszak elé nézünk – összefoglaltuk a prognózisukat. 

„Magyarország reakciója a válságra globális perspektívából beleillik a nyugati fősodorba, regionális perspektívából költségminimalizáló jellege miatt tűnik ki” – írja Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója publicisztikájában. 

Precedens & Makronóm

Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság egyre élénkebben politizál – állítja Christopher Vajda, az Európai Unió Bíróságának egykori bírája, akivel precedens rovatunkban interjúztunk.

„Vannak, akik csak racionális módon akarják értelmezni a tusványosi beszédet, és vannak olyanok, akik szívvel is”  – írja véleménycikkében Deli Gergely, az NKE rektora. 

Makronóm rovatunkban arról olvashatnak, hogy a háború miként rajzolta át Európa demográfiai térképét. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

A Föld egy űrhajó, amelyhez szándékosan nem adtak használati utasítást. Magunktól kell feltérképeznünk az általános működési elveit. Ebben a kalózok sikeresebbek voltak, mint az állami vezetők, van mit tanulni tőlük – figyelmeztetett 1969-ben Amerika egyik utolsó polihisztora, Richard Buckminster Fuller, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja könyvajánló sorozatában.

Jásdi István jegyzetét a napjainkban uralkodó apokalipszisről olvashatják.

Tudomány kisrovatunkban a szervezetünkben működő biológiai órákról olvashatnak.

Huszonéves srácok rajonganak érte Londonban, ahol júliusban kiadták egy harminchárom évvel ezelőtti lemezét. Huszonévesen a legnagyobb magyar jazz-zenészekkel játszott, de zenei kalandvágyból a Bereményi–Cseh–Másik „kreatív triumvirátus” tagja lett, majd az új idők szele az undergroundhoz vitte. Másik Jánossal élet rovatunkban hetvenedik születésnapján korokról és kortalanságról, műfajokról és korlátlanságról, zenei közösségekről és alkotói belvilágról beszélgettünk.

A rovatban Szepesi Attila: Barbár szonettek – Életrajz versben elbeszélve című kötetét ajánljuk, a tárcát Csender Levente írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért ír szeretett déli partjáról.

 

 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés