Tehénlepényeken bukhat el Mark Rutte?

Nyitóképen: Mark Rutte egy hollandiai szarvarmarhafarmon július 13-án (Koen van Weel / ANP MAG / ANP via AFP)

Nem tudni, hogy Christianne van der Wal, a holland kormány természet- és nitrogénpolitikáért felelős államtitkár szereti-e Michel Houellebecq könyveit. Azt viszont igen, hogy a négygyermekes, csellórajongó politikus június végén hirtelen az ünnepelt francia író Szerotonin című, 2019-ben megjelent regényének világába – erről a Mandiner is közölt recenziót – csöppent, amikor az első dühödt gazdák megjelentek a házánál.

traktorok és más mezőgazdasági gépek torlaszolták el az ország autópályáit és a szupermarketek raktárait, miközben a rendőrség már lőni is kénytelen volt.

Videón a holland gazdatüntetések jelenetei

A szennyező holland mezőgazdaság

A holland gazdák dühe egyáltalán nem újkeletű. Mark Rutte jobboldali-liberális kormánya az elmúlt években többször is igyekezett olyan intézkedéseket hozni, amik Hollandia nitrogén- és ammóniakibocsátásának csökkentését célozták. A kormány tervei folyamatosan a gazdák ellenállásába ütköztek, ami 2019 óta több alkalommal is demonstrációk és blokádok képében mutatkozott meg.

De mi a gond Hollandiában? A körülbelül fél magyarországnyi területű Hollandia Európa egyik legkorszerűbb, legtermelékenyebb és legversenyképesebb mezőgazdaságával rendelkezik, amit a szektorban alkalmazott csúcsmodern technika és persze rengeteg vegyszer alapoz meg. Nem új keletűek azok a jelentések, amik kiemelik, hogy

ám a Rutte-kormányok kezdetben elég kelletlenül reagáltak a főleg a baloldalról érkező reformkövetelésekre. 2019-ben viszont született egy bírósági ítélet, ami arra kötelezte a kabinetet, hogy lépjen fel a szennyezés ellen – és nagyjából itt kezdődtek el azok az agrártüntetések, amik júniusban ismét intenzívvé váltak.

Mark Rutte levágná a teheneket

A kormány Van der Wallal az élen a múlt hónapban előhozakodott egy új nitrogénstratégiával – ez a nevével ellentétben az ammóniakibocsátás kérdésével is foglalkozik –, ami csonkolásszerű teljesítménycsökkentéseket irányoz elő az agrárszektorban. Létezik egy felmérés, amely szerint Hollandia ammóniakibocsátásának 85 százalékáért felel a mezőgazdaság, az új stratégia pedig azt a célt tűzi ki, hogy a következő tíz évben ez a kibocsátás megfeleződjön.

Ahhoz, hogy az ammóniakibocsátást csökkenthessék, a hollandiai szarvasmarha-állomány jelentős részének felszámolását tervezi a kormány, ami érthető módon hatalmas felháborodást váltott ki a gazdáknál.

Az állattartók, akiket az elmúlt évtizedekben a kormányok is arra biztattak, hogy növeljék a szarvasmarha-állományukat, most úgy érzik, elárulták őket. A tervek szerint

Tiszta sor: kevesebb tehén, kevesebb tehénlepény, kevesebb ammónia. És több dühös gazda, akik nem tudják, mihez kezdjenek, ha fel kell számolniuk a gazdaságaikat.

Élőszereplős Szerotonin?

A gazdák az ország több városában is tüntetnek, blokád alá vonják az utakat, ami fennakadásokat okoz például az élelmiszer-ellátásban is. A tüntetés-sorozat eddigi legijesztőbb pillanata kétségkívül az volt, amikor

majdnem megölve az egyik gazda tizenhat éves fiát.

Mark Rutte már tárgyalna a gazdákkal, de azok egyelőre hallani sem akarnak ilyesmiről. A kormányfő azt mondta, megérti a gazdák aggodalmait, hangsúlyozva, hogy a kormány mindenkit kártalanítani fog, akinek az új stratégia miatt vesztesége keletkezik. A legtöbb állattartó persze inkább egy teljes hátraarcot látna szívesen a kormány részéről, de ez egyelőre nem tűnik valószínűnek. Ha Rutte elengedné a nitrogénstratégiát, óriási támadási felületet biztosítana az elmúlt években egyre széleskörűbb támogatottságot szerző zöldpártoknak, amibe a kormányfő aligha menne bele szívesen.

Holland kollégáik melletti szolidaritásból a német gazdák is szerveztek néhány megmozdulást, s talán nem túlzás abból kiindulni, hogy a nem túl távoli jövőben

Az ok ugyanis univerzális: az ammónia okozta problémákkal előbb vagy utóbb minden kormánynak foglalkoznia kell majd, a válaszok pedig könnyedén szülhetnek súlyos érdekellentéteket a mezőgazdasági szektorral.