Ahogy Putyin Ukrajnában, úgy Brezsnyev is villámháborúra és gyors győzelemre készült Afganisztánban.
„Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán gyakran kerül elő a Szovjetunió utolsó nagy háborúja, az 1979 és 1989 közötti afganisztáni háború. A két esemény között valóban feltűnőek a hasonlóságok, és sokak szerint az ukrajnai invázió ugyanúgy Vlagyimir Putyin nemezise lehet, ahogy az afganisztáni háború hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához. Eközben a négy évtizeddel ezelőtti véres események ma már idős veteránjai és a rajtuk élősködő szervezetek a Kreml fontos támogatóivá váltak az ukrajnai invázióban.
A Szovjetunió afganisztáni háborúja az úgynevezett Brezsnyev-doktrína jegyében fogant, melynek értelmében Moszkva akár fegyveresen is megvédheti a szocializmust, ha annak fennmaradását veszély fenyegeti a szovjet érdekszférába tartozó országokban. E doktrína alapján vonultak be a Varsói Szerződés országainak csapatai 1968-ban Prágába, hogy ott elfojtsák a prágai tavasz néven ismert reformfolyamatot.
Afganisztánban 1973-ban puccsal távolította el az utolsó afgán királyt, Mohammed Zahirt egyik rokona, Mohammed Dhaoud Khan, aki 1978-ig az ország első elnöke volt, egyszemélyi hatalmat építve ki. Hatalmát az afgán kommunista párt, az Afganisztán Népi Demokratikus Pártja döntötte meg ugyancsak államcsínnyel, lemészárolva az elnököt és 18 családtagját. A párt élén álló Nur Muhammad Taraki vette át a hatalmat, de aztán ő is riválist kapott – méghozzá párton belül – Hafizullah Amin személyében, aki meggyilkoltatta elődjét, és brutális uralmat épített ki.
Amin a szovjet pártvezetés szerint az Egyesült Államok felé kezdett kacsintgatni, ezért úgy döntöttek, megdöntik uralmát, és egy hűséges bábot ültetnek a helyébe Babrak Karmal személyében. A Szpecnaz erői 1979. december 27-én meggyilkolták amint, majd a szovjet csapatok bevonultak az országba, amivel kezdetét vette a Szovjetunió több mint 9 éves afganisztáni háborúja.
Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnában 2022-ben, úgy Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár is villámháborúra és gyors győzelemre készült Afganisztánban 1979-ben. A 2022-es Moszkvával szemben az 1979-es azonban a háború kezdetén gyors sikereket tudott felmutatni.”
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk
A történetben több szál is összefonódik: a két férfi el akarta hagyni Ukrajnát, az eset kapcsán pedig még a Kyiv Independent is az EU által képviselt LMBTQ-jogokra hivatkozik.
Ukrajna háborúja végzetes fordulóhoz érkezett: Trump türelme elfogyott, a front recseg-ropog, a nyugati segélyek elapadnak, a hadsereg kimerült.
Nagyon nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt az európai vezetők eltervezték.
Ezt lehet eddig tudni a nagyjából egyórás beszélgetésről.
Amerika egyre jobban hátrál ki az ukrajnai háborúból, a francia elnök telefonon egyeztetett Putyinnal. Hiába a francia nyitás, Európa nem képes egyedül támogatni Ukrajnát.
A béke szempontjából kulcsfontosságú tárgyalás következhet.
A történetben több szál is összefonódik: a két férfi el akarta hagyni Ukrajnát, az eset kapcsán pedig még a Kyiv Independent is az EU által képviselt LMBTQ-jogokra hivatkozik.
A kínai fogyasztók körében hatalmas lojalitás épült ki a hazai márkák iránt, például mióta a Huaweit amerikai szankciók sújtják, sok vásárló hazafias gesztusként a cég termékeit választotta az Apple helyett. A „Made in China” immár a megbízhatóság és az innováció szinonimájává vált a hazai piacon, amit mutat az is, hogy a kínai televízió- és háztartásigép-márkák, a Haier, a Hisense, a Midea és társaik az eladásokat tekintve belföldön rég megelőzték az egykori nyugati kedvenceket.
