Ezt a háborút Oroszország már elvesztette – szakértők a Mandiner Vita eseményén!

2022. május 6. 20:01
Miért veszített ilyen sok gépet Oroszország, és el fog-e esni Ogyessza? Ünnepelték-e a bevonuló oroszokat, és lesz-e atomháború? Szakértők vitatkoztak a Mandiner Vita eseményén!

Az MCC Scrutonban tartották a Mandiner Vita legújabb eseményét, melynek során a két hónapja tartó orosz-ukrán háború mérlegéről vitatkozott Bartha Dániel, kül- és biztonságpolitikai szakértő, az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója és Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője. A moderátor lapunk főmunkatársa, Maráczi Tamás volt. 

Maráczi első kérdésében rögtön a május 9-i – elmaradó – győzelemnapi orosz felvonulásra utalt. Megkérdezte: végső soron milyen trófeát tudnak felmutatni a két hónapja zajló háború kapcsán? Bartha szerint „nem sokat”, hiszen a „villámháború”, amiben gondolkodtak, megbukott. Ahol könnyű előrehaladást terveztek, ott sem jártak sikerrel. Az eddig megszerzett területeket ugyan próbálhatják sikerként előadni, de a sikerpropagandához legalább Mariupolt be kéne venniük, erről szólhatnak a következő napok.

Demkó szerint inkább Putyin határozza meg a közvélemény előtt, hogy mi a siker, „a kaput úgy igazítja, ahogyan akarja”.

Demkó szerint ez nem egy sikeres hadjárat: kisebb orosz erő támadta meg kezdetben az ukrán területeket, mint amennyi védte, és „ennek meglátszik az eredménye”. Kevesen támadtak tehát, és nem a megfelelő „üzemmódban”, mivel nem számítottak ellenállásra. Ez az egyik oka annak, hogy az oroszok nagy veszteségeket szenvedtek Kijev körül, és ezt követően sem koncentráltak a Donbasszra, amit tehát fel tudnak mutatni, az Herszon és a krími csatorna, utóbbit biztosan ragyogó arcokkal fogják mutogatni. Mariupolt nem lehet sikerként felmutatni, mivel a város megsemmisült. Persze nem is teljesen ellenségesek az oroszokkal szemben, arra is volt példa, hogy a rendőrség átállt, néhány faluban ünnepeltek. A kép Oroszország számára inkább negatív, de az orosz rendszerben, ha eleget ismételgetik, hogy siker volt a háború, akkor sokan így fogják látni.

Maráczi felvetette, hogy valóban hamis hírszerzési adatokkal indultak-e el az oroszok. Bartha szerint biztosan nem arra számítottak, amivel végül is találkoztak, a régió nagyobb felében, meghatározó városokban támogatással számoltak, viszonylag könnyen gondolták ezeket elfoglalni. Bartha azonban az orosz „hadsereg teljes kudarcát” is emlegette: szerinte a modernizáció elmaradt, a bemutatott modern eszközök kis számban álltak rendelkezésre, a logisztikát nem fejlesztették. Jellemző példa, hogy az orosz hadsereg járművei gumiabroncsának átlagéletköre több tíz év, „szétrohadva” küldtek be méregdrága eszközöket.

Azért küldtek olyan sok vezetőt a frontra, mert alacsony a morál, és ezért sok magas rangú tisztet is vesztettek. 

Demkó szerint az FSZB környékén történt valami mulasztás, a külső hírszerzés ezzel szemben messze nem volt lelkes a háborúval kapcsolatban, ők inkább tárgyalni akartak. Az Ukrajnában lévő ügynökök valószínűleg igazat jelentettek, de ha vezetői elvárás van az ellentétére, akkor „önkorrekciót” hajtottak végre, és előbb-utóbb azt hallotta Putyin, amit hallani is akart. Ilyen értelemben az orosz rendszerben van a hiba, hiszen a vezetőhöz nem jut el a valóság. „A tényeket pedig a kilőtt orosz harckocsikon lehet látni, még T64-esek, T72-esek is vannak köztük”. Ezeknek vannak felújított verziói, utóbbiak a hetvenes évek termékei. A csúcstechnológiából nincs sok, és még nem tudják frontra küldeni őket. Korábban George Bush is a „karriertemetőbe” küldte azokat, akik nem támogatták az iraki háborút, és ezzel hatalmas hibát követett el. Demkó is jobb orosz teljesítményt várt, az orosz hadseregnek ugyan van egy magja, amely profi, de éppen ezt morzsolták fel az elmúlt két hónap során, mikor könnyű fegyverzettel beküldték őket olyan területekre, ahol támogató hangulatot vártak. 

Demkó Attila (Fotó: Mátrai Dávid)

Maráczi szerint, aki a BBC hírfolyamát olvassa, orosz megrekedésről olvas, orosz lapok szerint viszont minden terv szerint megy. Bartha szerint egyik sem igaz, „nagyon lassú folyamatnak vagyunk tanúi”. Az orosz sereg lassan, de biztosan, falvanként foglalja el a területet és morzsolja fel az ukránokat, az ukrán veszteségek talán nagyobbak is, mint az oroszok. Erről a nyugati és az ukrán közvélemény viszont nem értesül, az orosz tüzérségi fölény nagy, a légierő fölénye viszont nem teljesült, a legmodernebb gépeik közül vesztettek többet. A gépek veszteségei mellett a sérülések is súlyosak, a helikopterek nagyon kényesek, a karbantartás és javítás nagyon nehéz feladat. Igazán erődített városokat, katonai célpontokat még nem tudtak bevenni.

Barthának kétségei vannak azt illetően, hogy a Dnyepert el fogják-e érni, de ha el is érik, a folyó keleti oldalán lévő nagyvárosokról biztosan letesznek. 

Demkó a fentiekkel nagyrészt egyetért, szerinte is nagyobbak az ukrán veszteségek, mivel már sok embert vesztettek az oroszok, ezért most tüzérségi fölénnyel semmisítik meg az ukrán állásokat: ez lassú, de lőszer van, tehát akár hónapokig is eltarthat ez a folyamat. „Teljes képet talán senki sem lát”, talán még az amerikaiak sem, az ukrán és az orosz oldal is csak a hatalmas mozaik bizonyos részeit látja, ezért az újságíróknak és elemzőknek sem kell feltétlenül hinni. Egyébként mind a két oldal csal, ugyanazokat a propaganda-módszereket használják, a háborúban „minden megengedett”. Az eszköztár azért hasonló, mert mind a ketten a szovjet módszereket tanulták el. 

Lehetséges-e, hogy Oroszország eljusson egészen a Dnyeszter Menti Köztársaságig? – tette fel a kérdést Maráczi. Az ukránok sokat temetnek, egyre több férfit hívnak be – kezdte Demkó a válaszát. A nagyvárosokat az oroszoknak el kell engedniük, kivétel lehet Dél-Ukrajna, Ogyesszában például vannak oroszpárti bűnözői körök, mert egy orosz magja is van a városnak, amely nem szereti az ukrán uralmat, ugyanez igaz Budzsákra. A nagy kérdés, hogy sikerül-e kimenekíteniük az ukránoknak erőik zömét az orosz bekerítési kísérletből. A háború nem nevezhető proxyháborúnak, mivel az egyik harcoló fél egy érintett nagyhatalom. Az Egyesült Államok biztosan sok információt ad át, de a másik oldalon mégiscsak Ukrajna van.

Maráczi kérdezte vendégeit a harmadik világháború lehetőségéről is. Mi történik, ha egy NATO-tagországban csapódik rakéta egy fegyverszállítmányba? Bartha szerint „csoda” volt, hogy eddig Kárpátalja megúszta, ott is vannak komoly ukrán katonai célpontok, például Munkácson, ezeknek támadása „logikus”, hiszen az orosz cél jelenleg az ukrán infrastruktúra tönkretétele. A harmadik világháború nem tűnik valószínűnek szerinte.

Bartha Dániel (Fotó: Mátrai Dávid)

Ha az oroszok fegyverszállítmányokat akarnának támadni NATO-területen, már megtették volna, egyértelmű, hogy a NATO-val szemben Oroszország alulmaradna. 

Bartha szerint Oroszország már ezt a háborút elvesztette, a kérdés, hogy lesz-e olyan pont, ahol le tudnak ülni tárgyalni úgy, hogy a közelmúlt eseményeit győzelemként adhatják el.

Demkó szerint „rendkívül kicsi” egy harmadik világháború valószínűsége, igaz, jóval nagyobb, mint február 24-e előtt volt. Azért nem kell jegyet venni Új-Zélandra, az oroszok a jelek szerint is kevésbé provokálnak, egyik fél sem akar provokálni. A lengyel és a balti taktika, hogy az ukránok végzik el az orosz fenyegetés csökkentését, ennél tovább senki nem akar menni, mivel az orosz fél egy területen egyenlő fél, és ez a terület az atom. Nem tudjuk, hogy az ukránok milyen fegyverajándékokat vesztettek, mert tilos erről adatokat nyilvánosságra hozni Ukrajnában, és néhány amerikai fegyvert az oroszok is zsákmányoltak, a Javelinek használati utasítását állítólag már le is fordították oroszra.

A további eszkalálódás első áldozata maga Ukrajna lenne, ha az oroszok példát akarnak statuálni egy nem hagyományos – vegyi vagy nukleáris – eszközzel, akkor azt nem NATO-területen fogják tenni, hanem mondjuk Nyugat-Ukrajnában, ahol jól látható még Varsóból is.

Jó lenne, ha a háború gyorsan lezárulna, de ez sajnos nem kívánság kérdése, viszont Demkó szerint nem jutunk el idáig.

Nyitókép: Mátrai Dávid

Összesen 151 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igazából Szun ce írta még az ókorban, hogy valamirevaló hadvezér villámháborút akar, mert minden másnak irreális költségei vannak. De az első napok tényleg ilyesfajta tervekre utaltak.

A kínai szakkifejezért valóban nem ismerem, a magyar fordításban emlékeim szerint a "gyors hadjárat" szerepel.

Szun-ce mondotta (magyar fordításban):

Ha úgy vezetjük a háborút, hogy a győzelem sokáig várat magára, akkor eltompítjuk fegyvereinket, letörjük a hegyüket; fallal körülvett városokat ostromolva erőnk megtörik; ha seregünket sokáig tartjuk távol (a fővárostól), az ország nem bírja majd el a költségeket.

Ha pedig eltompítottuk fegyvereinket, letörtük a hegyüket, megroppantottuk erőnket és kimerítettük a javakat, akkor a különböző fejedelmek kapva kapnak ezen s fellázadnak ellenünk, és hiába minden bölcsesség, nem tudjuk többé jóra fordítani azt, ami következik.

Ezért olyan háborúról, amelyet ügyetlenül bár, de gyorsan vezettek, még csak hallhatunk, olyat azonban, amelyet ügyesen vezettek volna, csak éppen lassan, sohasem láthatunk.

Még sohasem fordult elő, hogy egy háború, amely sokáig húzódott volna, valaha is hasznára vált volna az országnak. Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem.

Erről eszembe jutott az első világháborús taktika, hosszas tüzérségi előkészítés (ami lerombolja védvonalakat, a védőket pedig fedezékbe kényszeríti) majd roham. Érdekes módon ott értek el sikereket, ahol nem volt korábban tüzérségi előkészítés - mert a védők sem voltak hülyék, amit tüzérséggel lőttek, amögé vonták össze a véderőket, míg a bejelentés nélküli támadás mindig meglepetésként érte őket.

De nekem úgy tűnik, az oroszok megpróbálkoztak a gyors támadással, nem jött össze, akkor most már fel akarják morzsolni a védekezést. Ez lassabb, sokkal lassabb, de most nincsenek többszörös mélységű lövészárkok, fejlettebb a tüzérség, és folyamatos műholdképet kapnak a támadott helyekről.

Mondtam én, hogy ez az amerikaiakra nem vonatkozik? Ez egy ókori szöveg, amely a háború helyes lebonyolítását tárgyalja meg, függetlenül attól, hogy milyen okból indítják.

Szun-ce mondandójának a lényege, hogy sikeres háború csak gyors háború lehet.

Ezért gondolom, hogy most az orosz taktika az ellenséges eszközökre mért tüzérségi támadásról szól - jobb híján, nyilván, amíg tüzérségi fölényük van, addig működik, felmorzsolja az ellenséges erőket.
Viszont múltkori hír, hogy az USA már ellenséges tüzérség elleni fegyvereket küld...

OK, el vagy ismerve, bár hozzátartozik, hogy a rómaiak "Mars" hónapjában, márciusban kezdték a hadjárataikat, és 1-1 háborús ciklus télire véget ért.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés