A hős polihisztor emlékezete

2022. április 20. 20:57
Már a maga korában is Európa-szerte ismertté tette hazája küzdelmét a keresztény világ ellenségével szemben, s közben a hadviseléstől a költészetig számos területen mutatta fel rendkívüli tehetségét. Zrínyi Miklósra emlékeznek a szakértő kutatók.

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.

2020-ra az Országgyűlés Zrínyi Miklós-emlékévet tervezett a hadvezér-államférfi-költő születésének 400. évfordulója alkalmából. Aztán, mint olyan sok tervet, ezt is keresztülhúzta a korona­vírus-járvány. Ám ha a tervezett rendezvények elmaradtak is, az emlékév tudományos kutatásait a nagyközönségnek látványosan és olvasmányosan összefoglaló Zrínyi Miklós-emlékkönyv megjelenését csak késleltette, megakadályozni nem tudta a járványhelyzet.

Fotó: Wikipédia

A kötetből kitűnik, hogy a négy évszázaddal ezelőtti, sokoldalú és összetettségében is kimagasló életmű máig erős hatást gyakorol a történészekre, a had- és irodalomtudományi kutatókra. A tíz tanulmány célja, hogy a Zrínyi Miklós-jelenséget olyan sokféle módon mutassa be, hogy a kép egésze nemzetközi üzenet legyen: a mai külföldi kutatóknak is érdemes Zrínyire figyelniük; e munka felhívja a figyelmüket, mit érdemes róla megtanulniuk.

Zrínyi Miklós életműve és személyes kötődései meg is alapozzák ezt a több országból indokolt érdeklődést. Pálffy Géza történész például leszögezi: a család kulturálisan, politikailag, a viselt hivatalok szempontjából egyaránt kötődött a magyar kultúrához – hiszen fő művét, az Adriai tengernek Syrenayát s benne a Szigeti veszedelmet magyar nyelven írta –, a horvát történelemhez, a Magyar Királysághoz, a Habsburg-monarchiához. Kultusza így – teszi hozzá Szörényi László irodalom­történész – joggal eleven magyar, horvát, osztrák, sőt a romantikától kezdve szlovák körökben is.

Varga Szabolcs történész kutatása azzal egészíti ki e nemzetközi képet, hogy felvázolja, miként került Szlavónia Mohács után, főként katonai okokból, közvetlenül inkább a horvát, mint a magyar állam fennhatósága alá, s hogy Zrínyi Miklós a szlavóniai rendi és katolikus megújulásban is fontos szerepet játszott. Végh Ferenc történész vizsgálatai arra mutatnak rá, hogy mindez aligha történhetett volna meg a viszonylag kicsi, ám annál fontosabb végvidék, Muraköz katonai védelme és megerősítése nélkül, amelyből Zrínyi alaposan kivette a részét. A török elleni hadi sikerekben kulcsszerepe volt a magyar és horvát lovas seregnek. B. Szabó János hadtörténész ezzel kapcsolatban egy szinte dogmává merevedett tételt cáfol, miszerint a 17. század közepétől, a harmincéves háborútól a könnyűlovasságnak leáldozott, a csatatereken a gyalogság vette át a vezető szerepet. Ezzel szemben Zrínyi híres téli hadjárata is bizonyság arra, hogy a mozgékony és utánpótlással könnyebben ellátható könnyűlovasság szerte Európában gyors sikereket érhetett el a harcmezőkön. Az persze igaz, tehetjük hozzá, hogy várostromokhoz már az ő fegyverzetük, harcmódjuk nem lett volna elegendő – nem véletlen, hogy várvívásban Zrínyi sem ért el maradandó sikereket.

Hadvezérként, államférfiként és költőként egyaránt tényezőként tartották számon a kortársak”

Zrínyi Miklós persze nem kizárólag, sőt nem is elsősorban hadvezérként volt híres kora Európájában. Hadvezérként, államférfiként és költőként egyaránt tényezőként tartották számon a kortársak, amihez tudatos építkezésre volt szükség a részéről. Zrínyi jól értette a történelmi emlékezet és az aktuális hírnév politikai jelentőségét. 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés