Változás Budapesten? – átrendeződött szavazótáborok a fővárosban

2022. április 23. 11:30
A kormánypártok ugyan mindössze egyetlen fővárosi választókerületben nyertek, a részletes eredmények alapján összességében erősödtek. Elemzésünk.

Almási B. Csaba és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Több mint hárommillió szavazattal – Orbán Viktor szavaival élve – a Holdról is látható kétharmados győzelmet aratott a Fidesz–KDNP, a főváros tizennyolc választókerülete közül viszont mindössze egyet tudott megnyerni, azaz Budapesten látszólag gyengén szerepelt. Az eredményeket alaposabban megnézve azonban látható, hogy 2018-hoz képest nagymértékben bővült a Fidesz választói bázisa Budapesten. A négy évvel ezelőttihez viszonyítva tizennégy választókerületben – köztük az összes pesti körzetben – sikerült növelnie a szavazatarányát, nyolc helyen pedig a szavazatszáma is emelkedett, emellett a listás eredményén is javítani tudott nagyjából 3 százalékot. Ráadásul 2022-ben több szavazatot kapott Budapesten, mint Karácsony Gergely győztes főpolgármester-jelölt a 2019-es önkormányzati választáson.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Az ellenzék a helyhatósági voksoláson elért szavazatarányához képest is visszaesett több mint 3 százalékot. A szivárványkoalíció 2018-ban még külön induló pártjainak akkori eredményét összeadva mind a tizennyolc budapesti körzetben abszolút többséget szerzett volna, idén ez már csak hat választókerületben sikerült, azaz tizenkét helyen elvesztette az abszolút vezető pozíciót.

2018-as eredményéhez képest nagymértékben bővült a Fidesz választói bázisa Budapesten”

Emellett lényeges változás következett be a pártok támogatottságának területi megoszlásában. A Fidesz elveszítette a még 2018-ban is megnyert budai kerületeket, viszont a pesti oldalon kifejezetten erősödni tudott, és egyes körzetekben keményen megszorongatta az ellenzéki jelölteket. Mi lehet mindennek a hátterében?

Fotó:, AFP / Anadolu Agency / Kurucz Árpád

Materiális és posztmateriális szavazók

Az ellenzék budapesti győzelmeiben szerepet játszik, hogy több konzervatív zöldövezeti budai területen vélhetőleg neki kedvező demográfiai-ideológiai fordulat zajlik. Elsősorban a fiatalabb, értelmiségi fővárosi rétegek körében az utóbbi években megerősödött a liberális narratíva. Ők az úgynevezett posztmateriális szavazók, akik anyagi értelemben jól jártak az Orbán-kormány intézkedéseivel, de életszínvonaluk emelkedése és biztonságuk ellenére az ellenzéket támogatják, politikai preferenciájuk alapvetően ideológiai alapú – mondja kérdésünkre Molnár Balázs politológus. Nagy arányban közülük kerültek ki az előválasztás résztvevői, óriási többségük Márki-Zay Péterre szavazott. Rajtuk kívül a felső középosztályhoz és az elithez tartozó balliberális értelmiség viselkedett és szavazott hasonlóan. E csoport médiamegjelenése is jóval erősebb, mint országos számaránya; valószínűleg egyedül ebben a körben hozott eredményt az ellenzék putyinozása.

A posztmateriális szavazók anyagi értelemben jól jártak az Orbán-kormány intézkedéseivel, de az ellenzéket támogatják”

Molnár Balázs szerint van egy lényeges különbség az egyes körzetek közt: az újbudai központú választókerületben, illetve a II–III. kerület magasan fekvő részeit magába foglaló körzetben diadalmaskodó jelölt, Orosz Anna és Tordai Bence eredménye érdemben meghaladta a közös baloldali listáét, a Hegyvidéken induló Hajnal Miklósé viszont alig lett magasabb. A valamivel a Fidesz-lista felett szereplő Fürjes Balázs tehát kisebb különbséggel vesztett, mint a szomszédos körzetekben induló párttársai, Simicskó István és Gór Csaba. Az egyebek mellett Budavárt, a Belvárost és a Palotanegyedet magába foglaló, 1. számú választókerület továbbra is nagyon szoros; a fideszes Böröcz László egyetlen százalékkal maradt le az LMP-s Csárdi Antal mögött a Várnegyedben. Emlékezetes, hogy a 2019-es polgármester-választáson ugyanennyi volt a különbség a két oldal közt.

Fotó: AFP / Isza Ferenc

Zuglóban, Józsefvárosban és Ferencvárosban is a budai oldalon tapasztalthoz hasonló folyamatok láthatók. A kampányban Hadházy Ákos és Jámbor András a balliberális média ünnepelt sztárjává vált.

Más zajlott viszont a peremkerületekben Csepeltől Óbudáig. A dél-pesti kerületekben egyértelműen erősödik a Fidesz, nem volt ritka, hogy a jelöltjeire adott szavazatok aránya a 2018-as eredményhez viszonyítva 5 százalékot emelkedett. Soroksáron és Pesterzsébeten a Fidesz listája nyert.

Molnár Balázs felhívja a figyelmet, hogy a száz évvel ezelőtti választási eredményeket megnézve látható, akkoriban a dél-pesti régió a szociáldemokraták terepének számított, Kőbányán például csaknem kétharmadot kapott az MSZDP. Most a Fidesz politikusai, Földesi Gyula, Lévai István Zoltán és Pap Sándor csak néhány százalékponttal maradtak le Hiller István, Kunhalmi Ágnes és Arató Gergely mögött.

Rákospalotán, Újpesten és Óbudán a fideszes jelöltek egyaránt 40 százalék  körüli eredményt értek el. Utóbbi két helyen a két korábbi fideszes polgármester a kormánypártok listája felett teljesített, a XV. kerületi központú körzetben pedig, ahol a polgármester és a képviselő is DK-s, Pintér Gábor képes volt 3 százalék alá csökkenteni a különbséget.

A fővárosi trendek alapján az ellenzék 2024-ben is jó eséllyel indul Budán és a Nagykörút övezetében. A munkásnegyedek, a peremkerületek jobbrafordulása a 2016-os kvótanépszavazás óta jól látható folyamat, amely nagy lehetőséget jelenthet a Fidesznek az önkormányzati választásra. Furcsa tendencia, de igaz, hogy a leggazdagabb környékek balra, a szegényebb, periferikus részek jobbra indultak.

Fotó: AFP / Isza Ferenc

Győzelem gyengüléssel, vereség erősödéssel

Budapesten a baloldali-liberális erők jó szereplése papírformának tekinthető. Azt is előre lehetett tudni, hogy ha a Fidesz legalább egy fővárosi választókerületben nyer, az országosan kétharmadközeli eredményt jelenthet. Ez végül a jórészt a XVII. kerületet lefedő 14. választókörzetben sikerült: Dunai Mónika kevesebb mint négyszáz vokssal legyőzte Szilágyi Györgyöt. Az ellenzék „füstös szobákban” folytatott tárgyalásai eredményeként indított jobbikos politikus vélhetőleg nem volt jó választás, Dunai ugyanis annak ellenére diadalmaskodott, hogy a pártlisták küzdelmében szűken az ellenzék nyert ebben a városrészben is, azaz a választók a jelölt személye alapján döntöttek, és elutasították a fővárosban hagyományosan gyenge Jobbik által indított politikust.

A Fidesz–KDNP 2014-ben és 2018-ban is 38-39 százalékos eredményt ért el Budapesten, ezért a mostani 41 százalék mindenképp siker. A baloldal úgy kapott Budapesten 48 százalékot, hogy az 5,2 százalékos Magyar Kétfarkú Kutya Párt gyakorlatilag nem kampányolt. Ha három-négy másik körzetben is erősebben kampányol, a Fidesz vélhetően több mandátumot szerez. A baloldal a fővárosban sikerként könyvelheti el a budai előretörést és kudarcként a pesti peremkerületi visszaesést.

Dunai Mónika annak ellenére diadalmaskodott, hogy a pártlisták küzdelmében szűken az ellenzék nyert Rákosmentén”

A 13. számú választókerületben induló fideszes jelölt, Szatmáry Kristóf sokáig győztesnek hihette magát, végül mindössze 468 vokson múlott a mandátuma. A politikus lapunknak azt mondta, nem csalódott, ugyanis a választókörzetben még sohasem szavaztak ennyien jobboldali politikusra, ráadásul a szűkebb pátriájában, a XVI. kerületben ő kapta a legtöbb voksot, így az ott élők képviselőjének tartja magát. Négy évvel ezelőtt 23 328-an tették a neve mellé az ikszet, most 24 612-en, a szavazataránya pedig 41,91-ról 44,61 százalékra nőtt. Ráadásul a Fidesz-listánál is 2 százalékponttal többet szerzett, nagyjából olyan eredményt ért el, mint a szomszédos körzetben Dunai Mónika.

Fotó: Trenka Attila

Érdemes felidézni, hogy bár 2018-ban Szatmáry nyerni tudott a külön induló ellenzékiekkel szemben, 2 százalékponttal megverte a mostani győztes Vajda Zoltánt, az LMP-s jelölt 7,27, a jobbikos pedig 9,14 százalékot kapott. Szerinte ez azt jelenti, hogy nem működött jól az ellenzéki összefogás, sok ellenzéki szimpatizáns nem támogatta ezt a felállást. Ráadásul a jelölt kevesebb szavazatot kapott, mint az ellenzéki lista, amiből kiolvasható, hogy nincs túl nagy társadalmi támogatottsága.

„A XIV. kerület alapvetően balliberális beállítottságú, ezt jól jelzik az önkormányzati eredmények is, ott egy jobboldalinak sokkal nehezebb labdába rúgni” – fogalmaz. Mint mondja, a választókerületi határokat úgy húzták meg, hogy a szavazók négyötöde XVI. kerületi, a maradék XIV. kerületi – az utóbbihoz tartozó Alsórákoson az előző ciklusban felépült egy csaknem ezer lakásból álló városrész.

Szatmáry Kristóf sokáig győztesnek hihette magát, végül 468 vokson múlott a mandátuma”

Szatmáry Kristóf pártlistáról végül bejutott a parlamentbe. Úgy gondolja, képviselői munkája semmiben nem változik. „Nagy megtiszteltetés, hogy a tizenötödik helyre kerültem, így továbbra is dolgozhatok az árpádföldiekért, cinkotaiakért, mátyásföldiekért, sashalmiakért, rákos­szentmihályiakért. Továbbra is a képviselőjüknek tekintem magam, hiszen a többségük rám szavazott. Ebben a munkámban a jövőben is számítok az önkormányzat és Kovács Péter polgármester támogatására, amit természetesen én is megadok nekik. Eddig is kiváló volt a kapcsolatunk” – fogalmazott.

Szatmáry Kristóf a felújított XVI. kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola ünnepélyes átadásán 2022. március 4-én. Az épület 2,6 milliárd forintból újult meg. <br> Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Még szépségtapasznak sem jók

Ijesztő tendenciát lát a Fidesz fővárosi eredményeiben az egyik ismert, a neve elhallgatását kérő MSZP-s politikus. Úgy véli, Budapesten a következő választásokon is a baloldali és liberális pártoknak van nagyobb esélyük a győzelemre, de egyértelmű, hogy a Fidesz, ha átütő sikert nem ért is el, tudott erősödni. A kampányban azt érezték, hogy Budapesten kormányváltó hangulat van, a végeredmény azonban figyelmeztetés számukra, hiszen bár Buda és a belső kerületek „rendben voltak”, a külső, főleg pesti körzetekben listán és egyéni jelöltek tekintetében is erősödni tudott a Fidesz.

Ennek elsődleges okát a kormány orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, „hazug, de professzionális” kommunikációjában látja, és biztos benne, hogy a választási osztogatás is erősen hatott, különösen a lakótelepeken élő, alacsonyabb jövedelmű választók között. „Amennyiben folytatódik ez a tendencia, valós a veszélye, hogy a következő önkormányzati választáson érdemi hatással lehet a Fővárosi Közgyűlés összetételére is” – jegyzi meg.

Úgy látja, befejeződött az a folyamat, amely már 2018-ban látható volt, hogy az ország politikai preferenciák és gondolkodásmód szempontjából kettéválik, ennek megfelelően eltérő eredmények születtek a fővárosban és vidéken. Persze a budapesti baloldali politikusok örülnek, de ezek a győzelmek még szépségtapasznak sem jók a Fidesz kétharmados eredménye tükrében. A közel 20 százalékpontos eltérés a két listára leadott szavazatok között egészen döbbenetes, főleg úgy, hogy Budapesten 7 százalékponttal az ellenzék nyert.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A szocialista politikust a kampányban meglepte, hogy a miniszterelnök-jelölt és stábja a saját feje után ment, nem hallgatott rájuk, és emiatt kissé kiszorítva érezték magukat. Különösen annak fényében, hogy az MSZP szervezeti hátterével és rutinjával talán a legtöbb munkát tette bele a kampányba az összefogás résztvevői közül – teszi hozzá. Pártja részsikerként értékeli, hogy négy szocialista és három párbeszédes jelölt nyert Budapesten, országosan pedig a pártszövetségnek több egyéni győzelme van, mint a DK-nak és a Momentumnak együttvéve, ám a választás kimenetele mindezt zárójelbe teszi. Az MSZP ennek ellenére mérsékelt optimizmussal tekint a jövőbe – emeli ki végül.

***

Fotó: Mandiner-archív

Rajnai Gergely, 
a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője

A budapesti eredményeket nagy vonalakban összegezhetjük úgy, hogy Budán javított, Pesten pedig rontott az ellenzék. Ennek az elsődleges oka, hogy a Fideszt sok gazdasági szavazó támogatta, azok az emberek, akik a párt választást megelőző intézkedései­nek – árstop, gazdasági juttatások, ideértve egyebek mellett a tizenharmadik havi nyugdíjat vagy a fiatalok szja-mentességét – a kedvezményezettjei. Akiknek ez jelentősen emelte az életszínvonalát, azokat sikerülhetett meggyőzni. Ezzel szemben Budán és a belső kerületekben, ahol jellemzően magasabb jövedelmű emberek élnek, ez kevésbé érvényesült, hiszen a többség értékalapon szavazott. Elsősorban ez magyarázza a kormány és az ellenzék népszerűségének területi változásait. Nemcsak Budapesten, de országosan is érvényes volt a képlet, hogy minél magasabb státuszú egy választó­kerület, annál kevesebbet tudott javítani a Fidesz, sőt volt, ahol rontott. Ez fordítva is igaz, vagyis minél több alsó középosztálybeli vagy szegény ember lakik egy választókerületben, annál jobban előretört a kormánypárt, hiszen az esetleges kormányváltással kapcsolatos gazdasági bizonytalanság és a gazdasági intézkedések jobban befolyásolták a politikai preferenciájukat.

Az országos kampányok közül szerintem az ellenzék értékalapú jelszavai voltak nagyobb hatással Budapesten. A korrupcióellenesség, az Európai Unióhoz való közeledés és az Oroszország elleni erőteljes kiállás azokra volt hatással, akiknek életében a gazdasági támogatások kevésbé számítanak meghatározónak, akiknek több pénzük van, utaznak, nyugati kapcsolataik vannak, akiknek a materiális kérdésekkel szemben ezek a fontosak. Ebből a szempontból a kampányuk itt részben sikeres volt, Budapesten van erre fogadókészség. Az más kérdés, hogy az ország többi részén – egy-két kivétellel – ez nem hatott. A gazdasági kérdések tekintetében az ellenzék nem igazán mondott konkrétumokat. A Fidesz kampányának célkeresztjében pedig szándékosan nem ez a jelentős fővárosi réteg volt. A kormánypártok főként a bizonytalan élethelyzetben lévőkhöz igyekeztek szólni.

Szoros volt a verseny a budapesti 15-ös és 16-os számú választó­kerületekben, amelyek tradicionális munkáskerületek voltak, és ma is alacsonyabb itt az értelmiségiek aránya Budapest többi kerületéhez képest. A munkásréteg egy nagy része az utóbbi időben átvándorolt a Fidesz táborába. De Pest e részein egy másik fontos tényező is meghatározó volt: a csokszavazók. Az utóbbi években rengetegen tudtak a kormány által bevezetett otthonteremtési kedvezmény révén új ingatlanhoz jutni, és még sokan tervezik. Ők ezért szavazhattak a Fideszre, s a kormánypárt itt jelentősen javított az eredményein. De fontos megjegyezni, hogy ezekben a kerületekben már 2018-ban is nehezebben nyertek az ellenzéki jelöltek. A Márki-Zay Péter-féle üzenetek pedig nem az itt élő, korábban többségében az MSZP-re szavazó réteget szólították meg.

Összességében két trend látható: a kilencvenes években legerősebben jobboldali kerületek, a II., a XII. és a XI., mára ellenzékivé váltak, és ezt az itt élők értékalapú elköteleződése miatt nehéz lesz megfordítania a Fidesznek. A kormánypárt külső kerületekben tapasztalható, a gazdasági alapon választók miatt látható térnyerését talán könnyebb lesz visszafognia az ellenzéknek, ha jó ajánlatot tud közvetíteni ennek a választói rétegnek.

***

Nem volt leányálom

Dunai Mónika, a 14-es számú választókerület megválasztott képviselője

Izgult a választás napján, vagy biztos volt a sikerében?
Azon a vasárnapon is dolgoztunk, jártuk a választókerületet, beszélgettünk az emberekkel, így nem volt sok időm ezzel foglalkozni. Amikor napközben láttam, hogy nagy a részvétel, bizakodtam, s amikor estére kiderült, hogy még annál is többen voksoltak, mint amennyire számítottunk, még izgalmasabbá vált a helyzet. Akkor nyugodtam meg, amikor beérkeztek a szavazókörökből az első eredmények, hiszen abból nyilvánvaló volt, hogy győzhetek.

Aznap 761 szavazattal vezetett, de még hátravoltak a külképviseleti voksok. Nem tartott attól, hogy megfordul az eredmény, ahogy azt láthattuk a szomszédos választókerületben?
2000 szavazatról beszélünk, így bár matematikailag elképzelhető volt a fordítás, a reális esélye csekély. Végül 381 szavazat lett a különbség, 0,68 százalékpont.

Mennyire volt durva a kampány?
Kemény időszakon, nagy csatákon vagyunk túl, nem volt leányálom. Minden egyes napot keményen végig kellett dolgozni, minden napból kihozni a legtöbbet. Nem az ellenfeleimmel foglalkoztam, hanem a választópolgárokkal, arról igyekeztem meggyőzni őket, hogy mi jelentjük nekik a békét, a biztonságot, a fejlődést és a jólétet.

Mit csinálhatott jobban, mint a többi fideszes jelölt a fővárosban?
Nem hiszem, hogy a társaim ne tettek volna meg mindent a sikerért, az én helyzetem talán több szempontból más, mint a legtöbbjüké. Én születésemtől fogva itt élek, itt voltam tanár, önkormányzati és 2014 óta két ciklusban parlamenti képviselő. Egy vagyok a rákosmenteiek közül, akinek a szíve mindig is a kerületért, a helyiek által fontosnak tartott fejlesztésekért, az itt élők jobb életkörülményeiért dobogott. Ezért dolgozom folyamatosan már a rendszerváltás óta közösen az itt élőkkel. Emellett kifejezetten jól együtt tudok működni a rákosmenti és a kőbányai, fideszes irányítású önkormányzattal, egy irányba visszük a városrészeket, aminek eredményét látják az emberek. Minden korábbinál több kormányzati fejlesztési forrást sikerült a térségbe hozni az utóbbi években.

Mekkora csapattal kampányolt?
Az aktivistákkal együtt négyszázan voltunk. A kampányfőnökömmel, a munkatársaimmal együtt elképesztő mennyiségű energiát, időt fektettünk a munkába, amiért nagyon hálás vagyok nekik. És most sem pihenünk.

Ez rengeteg ember.
Kellett is, hiszen Rákosmente a legnagyobb területű kerület, 54 négyzetkilométer, ehhez jön még a kőbányai rész, így több mint 60 négyzetkilométert kellett végigjárnunk, hiszen mi valóban elmentünk mindenkihez.

*** 

Mi történt az agglomerációban? – Pálfy Dániel Ábel írása a mandiner.hu-n

Nyitókép: Reuters / Szabó Bernadett

Összesen 90 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Fidesz nagy kampányhibája volt, hogy olyan ismert arcok ellen mint Kunhalmi, nem építette fel a teljesen ismeretlen fideszes ellenfelet, akiknek így ismertséghátrányból kellett indulniuk.
(Politikatudomány, első félév.)

Az önkormányzati munka szerinted országos politika? Nagyon új vagy ezen a világon. Vagy már régen a Névába fulladtál?

Akkor, ha ezzel megvolnánk, beszélhetnénk a városházi mutyizásról is. Az előző vezetés által hátrahagyott pénz eltapsolásáról úgy, hogy semmit nem tudnak felmutatni.

Tehát nem önkormányzati. Ja te még Tanácsban és Népfrontban vagy járatos. Pufajkában nem?

Erőforrás? Alig volt különbség. Csak a lustaság vagy hozzánemértés (lásd fentebb) okozta a különbséget.
Tudod a gondolkodás nem fáj és nem költséges.

Mi köze a CÖF-nek egy képviselőjelölt kampányához vagy annak hiányához?

Te például fel tudod sorolni az önkormányzati képviselőidet? Ha igen, sajnállak. Azért nincs másra hely a fejedben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés