Az „Orbán vagy Gyurcsány?” kérdés csak a jelent dönti el – véli a Szanyi Tibor nevével fémjelzett ISZOMM köztársaságielnök-jelöltje. A Neoton Família egykori énekesnője szerint volt már műfordító és sportoló elnökünk, így ő sem lóg ki a sorból.
Az erőviszonyokat tekintve az esélytelenek nyugalmával indul köztásrasági elnöki tisztségért. Miért állított az Igen Szolidaritás mégis saját jelöltet?
Pál Éva: A köztársasági elnököt az éppen adott országgyűlési többség választja. Ennek okán a mindenkori kormánypárt(ok) jelöltjével szemben bárki más az esélytelenek nyugalmával indulhat. A pártomat, az ISZOMM-ot tehát a legkevésbé sem az esélylatolgatás vezérelte, hanem az alternatíva-állítás ellenzéki kötelezettsége. A jelölésem tehát szimbolikus, s azt üzeni, hogy a nemzeti egységet a szociális dimenzióban is lehetne keresni.
Mindössze egy parlamenti képviselőjük van, és közismerten nem túl jó a viszonyuk az ellenzéki összefogás pártjaival. Látja reális esélyét, hogy önt fogják támogatni?
P.É: Igen, Székely Sándor igyekszik más kollégáit is megnyerni az ügynek, hiszen csak az országgyűlési képviselők jelölhetnek, illetve választhatnak köztársasági elnököt. Ha az Országgyűlés ellenzéki térfelén bárki is vette volna a jelölés fáradságát, tehát az alternatíva-állítást, akkor az ISZOMM nyilván másként állt volna a kérdéshez. Jelenleg az a helyzet, hogy
a kormányoldal megnevezte a jelöltjét, az ellenzék viszont – a pártomat leszámítva – eddig tétlen maradt.
Innentől kezdve legyen lelkiismereti kérdés, hogy valaki felzárkózik, vagy sem. Természetesen a szavazásig még lehet jelölni, tehát semmi sem végleges.
Mit válaszoltak az ellenzéki pártok az önök megkeresésére, hogy támogassák önt a köztársaságielnök-választáson?
P.É: Úgy tudom, egyelőre csend honol, ami abból a szempontból valamelyest érthető, hogy a képviselők csak február közepén állnak újra munkába, így a hivatalos jelöltséghez szükséges legalább negyven támogató fellelése még előttünk áll.
Mindenesetre önmagában az ön jelölésével előrébb tartanak, mint a többi ellenzéki párt. Mit gondol arról, hogy bár voltak elképzeléseik, mégsem sikerült saját jelöltet állítaniuk?
P.É: Szerintem ezen nekik kell elgondolkodniuk. Én csupán arra szorítkozom, hogy ki az aki jelöltet, s vele mondanivalót állít, s ki az, aki nem. Biztos vagyok abban, hogy az ISZOMM, mint baloldali párt, helyes úton jár, amikor minden lehetséges politikai eszközzel, így jelölésekkel is meg akarja jeleníteni a jövőképét, én pedig pont a baloldali értékrendem miatt csatlakoztam ehhez a mozgalomhoz, s fogadtam illő tisztelettel a nevezést.
A magyar közjogi berendezkedésben a köztársasági elnöknek nagyrészt szimbolikus szerepe van, de a tisztséget korábban betöltők jellemzően képviseltek valamilyen célt, Áder János például a környezetvédelem ügyét. Az öné mi lesz? Mit szeretne elérni elnökként?
P.É: Sokat halljuk ezt a mondást, ám ez egy kicsit másként van. Az eddigi köztársasági elnökök egyike sem élt ugyanis két nagyon fontos jogával, azaz nem tett sem törvényalkotásra, sem népszavazásra indítványt, pedig ezek szerepelnek az államfő lehetőségei között. Én bizonyosan indítványoznék egy konszenzuális alkotmányozási munkát, amelynek a végén népszavazást is. Természetesen mindezt az Országgyűlés is megtehetné, sőt, de ennek hiányában a köztársasági elnök léphet, ha szükségesnek gondolja.
Elképzeléseim szerint annyira konkrét szakterületeket, mint például a környezetvédelem, kevésbé boncolgatnék,
sokkal inkább az egyes intézkedések fenntarthatósága fényében vizsgálnám a törvényhozás egészét. Emellett régi vágyam, hogy küzdjünk a gyűlöletbeszéd, de akár csak a gyűlöletet sugalló beszédmód ellen. Sajnos, mind a kormányoldal, mind az ellenzék igencsak adós ezen a téren. Kész vagyok akár ez ügyben is törvényalkotási indítványokat tenni.
Mit gondol a kormánypártok jelöltjéről, Novák Katalinról? Alkalmas a köztársasági elnöki szerepre?
P.É: Mint mondtam, ez nem alkalmasság, hanem parlamenti többség kérdése. Az alkalmassági kritériumok egyébként sincsenek lefektetve, egyedül egy életkori, avagy tapasztaltsági küszöb van, azaz az illetőnek legalább 35 évesnek kell lennie. Nos, jómagam ennek a dupláját hozom. Inkább a feladat oldaláról közelíteném meg ezt a kérdést. Az államfő ugyanis a nemzet egységét hivatott kifejezni. Hogy ez az egység konkrétan miben leledzik, azt viszont a mindenkori politikai fősodor mondja meg. Mi, tehát az ISZOMM azt mondjuk, hogy a legértékesebb nemzeti egység a szociális biztonság terén kell megmutatkozzon.
Sokan üdvözölték, hogy a Fidesz egy nőt jelöl a tisztségre, de kemény bírálatok is érkeztek ezzel kapcsolatban a kormánypárt felé. Ön mit gondol erről a jelenségről?
P.É: Minthogy egyelőre (mosolyog) nem vagyok a megválasztásban kompetens országgyűlési képviselő, ezért kevésbé fontos, hogy én mit gondolok. Bár ezt kiterjedtebben is lehet értelmezni, azaz a népnek ebben a kérdésben sajnos nem osztottak lapot. Sokkal szerencsésebb lenne a közvetlen államfőválasztás, s akkor kinyílhatna egy társadalmi vita is a jelöltekről, illetve a nézeteikről. A mai helyzetben viszont a képviselőkön kívül mindenki, sőt még a képviselők többsége is csak kibicel.
Az, hogy egy jelölt nő-e, vagy férfi, szerintem sokadlagos szempont.
A baloldali értékrend teljes egyenlőséget hirdet, vagyis ha csak egy fő választható, akkor egyik nemet sem kedvezményezzük a másikhoz képest. Én sem úgy élem meg, hogy nőként kaptam a jelölést.
Az ellenzéki összefogás pártjai szerint Novák Katalin „pártkatona”, ezért nem képes megjeleníteni a nemzet egységét. Ön szintén pártpolitikusként indul. Mit gondol erről?
P.É: Az eddigi államfőink közül talán Sólyom László volt a legtávolabb a pártoktól, bár ő is egy határozott politikai értékrendet képviselt, jelesül a zöld konzervativizmust.
Bizonyos pártháttér eddig is volt minden jelölt esetében. Felesleges lenne ezt a tényt képmutatásba fojtani.
A nemzet egységét azonban sokféleképpen lehet kifejezni. Mi a szolidaritás teremtette egységről beszélünk, mások másféléről.
Az ISZOMM színeiben indul az országgyűlési választáson. Milyennek látja a saját esélyeit?
P.É: Valóban, Csepel-Soroksár választókerületében mérettetem meg magam. Az esélyeim sokban függnek az április 3-án reggel előálló közhangulattól, azaz a választópolgárok vajon sokadjára is a Gyurcsány-Orbán meccset akarják-e eldönteni, avagy nyitnak új esélyeket új jelentkezőknek, esetemben a baloldal képviseletének. Én ez utóbbiban reménykedem, hiszen az elmúlt két évtizedben hol egyik, hol másik vezette az országot, vagy az ellenzéket, s ebből a küzdelemből láthatóan semmi jó nem született.
Az „Orbán vagy Gyurcsány?” kérdés csak a jelent dönti el. Ha valaki a jövőben érdekelt, akkor mást választ.
Mit gondol, az ön előadóművészi múltja jelent-e bármilyen előnyt, esetleg hátrányt a politikai pályafutására nézve?
P.É: Egy viszonylagos ismertség nyilván hasznos, de maga a művészi lét szerintem közömbös. A jogászok mellett eddig volt már műfordító és sportoló elnökünk is, tehát egy énekes nem lóg ki a sorból. Különben is, a zenét nagyon szereti a magyar.
A nyomozástaktikai szempontokat politikai szempontok nem írhatják felül, a szükséges nyomozati cselekmények sorrendje és ideje fogja meghatározni, hogy mikor tudja az ügyészség a közvéleményt tájékoztatni – közölte a Legfőbb Ügyészség annak kapcsán, hogy Magyar Péter ultimátumot intézett hozzájuk az aranykonvoj ügyében.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Sulyok Tamás mellett ez Novák Katalinnak és Schmitt Pálnak is fájhat.
Hack Péter szerint a hétfőn bejelentett módosítások nem állítják helyre sem a jogállamot, sem a jog uralmát.
A volt kormányfő a Hír Tv-nek adott exkluzív interjút.
A Fidesz elnöke is részt vett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott bécsi ünnepségen.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke már alig várja, hogy megtudja, mit tervez Magyar Péter.
A német kancellár Gdanskban egy Ukrajna újjáépítését szolgáló konferencián beszélt.
