Börtönsziget újrazárva – totális covidpolitikával küzdenek az ausztrálok a vírus ellen

2022. február 2. 12:41
Ausztrália sokkterápiával fojtja el a járványt, így a gazdasági és társadalmi élet elvileg gyorsan visszaállhatna a rendes kerékvágásba. Körképünk.

Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban

Az ausztrál járványügyi intézkedések szigoráról az év elején az is értesült, aki nem akart, a föld minden szegletén. Nem véletlenül: a canberrai kormány Novak Đoković szerb teniszező vízumügyével és kitoloncolásával példát statuált, megmutatta, hogy senki sem állhat a törvények fölött – és ezzel felhívta a nemzetközi figyelmet. A botránynak azonban korántsem az az általános olvasata, amit Scott Morrison miniszterelnök szeretne. Az oltatlan sztárteniszező vízumának bevonásával a kabinet azt demonstrálta, hogy felelős és cselekvőképes, következetesen és személyválogatás nélkül mindenkin érvényesíti az ország karanténszabályait a közegészségügy érdekében, ám az ausztrálok emlékeznek még, hogy az elmúlt hónapokban voltak azért kiskapuk a járványügyi záron. A mostani szigor inkább annak szól, hogy közeleg a májusra tervezett parlamenti választás, és a felmérésekben rosszul álló Morrison-kormánynak égető szüksége van népszerűsége növelésére.

A kettős mérce engedése – azaz hogy Đoković beléphet oltás nélkül Ausztrália területére, az ausztrál állampolgárokra viszont még oltással is kéthetes karantén vár hazatérésük esetén – óriási erkölcsi-politikai károkat okozott volna a kormánynak, ezért látva a hazai közvélemény kezdeti felháborodását a kivételezésen, a bírói döntés ellenére saját hatáskörben beavatkozott. A Đoković-ügy tehát nemcsak a jogról, az ausztrál járványügyi szabályok érvényesítéséről szól, de legalább annyira a politikáról is.

Régi szép idők: Novak Đoković 2021 februárjában az Australian Openen elnyert kupájával <br> Fotó: AFP/PATRICK HAMILTON

Drakón kedvenc kontinense

2020-ban a kormány szinte azonnal drákói szigorral reagált a koronavírus megjelenésére. Ezzel Ausztrália egyike lett annak a mintegy tucatnyi államnak, amely a zéró tolerancia politikáját követte a járványkezelésben. Ez a politika azonnali, radikális hatósági lépések sorozatát jelenti: határlezárás, tömeges tesztelés, a fertőzési lánc felgöngyölítése és kiterjedt kontaktkutatás, kijárási korlátozás, kötelező izoláció. Lényege pedig az, hogy sokkterápiával még a járvány kirobbanása előtt lokalizálják a vírusgócot, megállítják a betegség terjedését abban a reményben, hogy így a veszély elmúltával a gazdaság és a társadalmi kapcsolatok gyorsan vissza tudnak állni a rendes kerékvágásba.

Éppen két évvel ezelőtt, 2020. január 25-én mutatták ki először egy ausztrál állampolgár szervezetében a vírust, a hatóságok márciusban a külföldiek előtt lezárták a határokat. Ma a külföldről hazatérő, át nem oltott vagy negatív pcr-teszt-eredménnyel nem rendelkező állampolgáraiknak kéthetes kötelező karantént írnak elő – az állam hoteleket bérelt ki erre a célra. Nemcsak a külső határok zárultak le azonban, hanem a szövetségi államok közöttiek is, hogy a járvány terjedését zsilipszerűen tudják korlátozni – nemcsak a be-, de a kiutazást is csak halaszthatatlan fontosságú utak esetében engedélyezték. A kötelező távolságtartás, a nem létszükségleti árukat forgalmazó boltok bezárása, a vendéglátóipari egységek működésének korlátozása csak a kezdet volt. 2020 júliusában a második hullám epicentrumának számító Victoria államban teljes lezárást rendeltek el, ami négy hónapig elhúzódott. Szintén 2020 telén a szomszédos Új-Dél-Wales állam kormányzata is hasonlóan drasztikus módszert vezetett be a delta variáns terjedésének megállítására.

Lezárások elleni tüntetés Melbourne-ben 2021 szeptemberében <br> Fotó: AFP/Anadolu Agency/Brandon F.

Az oltási kampány kicsit későn, 2021 februárjában kezdődött, a tervezettnél kisebb mennyiséggel, mára azonban a felnőtt lakosság 92 százaléka már legalább két vakcinát kapott. A védekezési stratégia megkérdőjelezhetetlen eredményeket hozott: a járvány elmúlt két évében csupán 2500 ausztrál állampolgár vesztette életét a covid és szövődményei következtében – természetesen egy ember halála is túl sok, de lakosságarányosan ez nagyon figyelemreméltó adat. A radikális korlátozások miatt azonban jelentősen romlott az életminőség, megnőtt a mentális megbetegedések száma, emberek tömegei veszítették el állásukat. Az egészségügyi kapacitások járványügyi célokra való átcsoportosítása miatt rengeteg szűrő­vizsgálat, előjegyzett műtét maradt el, az ebből fakadó halálozások és megbetegedések száma jelentős, és nem utolsósorban a termelési kimaradások miatt három évtized után újra recesszió állt be a gazdaságban.

A járványügyi Nagy Testvér figyel

Amikor emberek milliói élnek huzamos ideig abban a valóságban, hogy a korlátozások miatt elveszítik állásukat és ezzel egzisztenciájukat, a szigorítások miatt hónapokig nem látják rokonaikat, barátaik temetésére nem mehetnek el, a határzárak miatt hónapokra külföldön vagy a szomszédos szövetségi államban rekednek, az óhatatlanul társadalmi feszültségekhez vezet. Ausztráliában ez a feszültség már kritikus mértékű. Nemcsak ennek az életminőségnek a hosszú távú fenntarthatatlansága, de az áldozathozatal nem elégséges igazoltsága miatt sem.

 Jacinda Ardern új-zélandi és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök: mosoly és covidszigor a déli féltekén <br> Fotó: AFP/Pool/Joe Allison

„Nagyon sok járványügyi szakember mondja ma már, hogy a kormány túlreagálta a helyzetet. Az időskorúak veszélyeztetettsége miatt egész társadalmakat korlátoznak aránytalan intézkedésekkel” – fogalmaz lapunknak James Allan ausztrál alkotmányjogász, a Queenslandi Egyetem professzora. Úgy látja, az elharapódzó járványügyi pánik miatt sokan nem vesznek észre még egy veszélyt: ugyan a koronavírus veszélyes, de nem olyan pusztító kór, mint amilyen például a pestis volt, a jelenségre adott válasz azonban olyan mértékű, hogy szerinte a védekezés indokával elveszik tőlük a szabadságukat. Az egészségügyi bürokraták a választott parlamentek fölött hoznak döntéseket, az emberek pedig önként mondanak le szabadságjogaik egy részéről a biztonság érdekében – húzza alá.

Dél-Ausztrália szövetségi államban kifejlesztettek egy applikációt, amelyet minden külföldről hazatérő, oltott, ezért saját otthonában karanténba kerülő személynek kötelezően alkalmaznia kell: ha a rendőrség kéri, az illetőnek tizenöt percen belül fotót kell küldenie magáról a karantén helyéről, hogy igazolja magát. A külföldről hazatérő, nem oltott állampolgárok számára kötelező karantén biztosítására az állam hotelek bérlése helyett zárt karanténközpontokat hozott létre, a tizennégy napi megfigyelés alá vett, fertőzésgyanús személyeket addig tartják itt, amíg negatív tesztet nem produkálnak. Victoria szövetségi államban az is megtörtént már, hogy a helyi egészségügyi hatóságok kérésére ideiglenesen felfüggesztették a parlament működését, mondván: a tömegrendezvények fertőzési kockázatot jelentenek – márpedig a parlamenti ülések ilyenek. A kijárási tilalom bevezetése, a katonaság utcára vezénylése ennek betartatására, a tüntetések betiltása, a rendelkezéseket be nem tartó állampolgárok súlyos pénzbírságra ítélése olyan hatósági eszközök, amelyek létjogosultsága társadalmi vita tárgya.

Csupán 2500 ausztrál vesztette életét a covid és szövődményei következtében”

Emberi jog kontra emberi élet

Azt, hogy egy angolszász liberális demokrácia járványügyi intézkedései a kínai megfigyelési rendszert idézik, a kritikusok már egy orwelli világ, egy rendőrállam előképének látják. Victoria állam kormányfője, Daniel Andrews szerint azonban ez most nem az emberi jogokról, hanem az emberi életekről szól, Új-Dél-Wales belügyminisztere, David Elliott pedig egyszerűen azzal indokolta a korlátozásokat, hogy a szabály az szabály, a törvényeket mindenkinek be kell tartania.

„Van egy ipari méretekben tevékenykedő, globális emberi jogi jogvédő hálózat. Ők minden bevándorló mindenféle jogát védik, az ő világukban minden az egyéni jogokról szól, mindig az áldozatok oldalán állnak. Ilyen szintű jogkorlátozás, mint amilyet most, a járvány idején tapasztalhatunk, talán még nem volt a világ történetében. És ez az emberi jogi lobbi most csöndben van. Egyetlen bírálatot sem fogalmaz meg” – állítja James Allan professzor.

Hogy milyen következményei lehetnek a társadalmakra annak, hogy az emberek fokról fokra egyre jobban megszokják és természetesnek veszik, hogy a szabadságuk bizonyos darabjait fel kell adniuk a biztonságuk érdekében, azt talán éppen a nagy járványidőszak leülte után vagy éppen egy következő, bármilyen tartalmú válság során fogjuk meglátni. A lemondott, elveszett szabadságjogokat mindenesetre nagyon nehéz visszaszerezni.

Új-Zéland – az átoltott ország
Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök új járványügyi korlátozásokat jelentett be vasárnap, hozzátéve, hogy így a saját esküvőjét is kénytelen elhalasztani. A kormány azután lépett, hogy egy új, omikronos gócpontot regisztráltak a szigorúan ellenőrzött országban.

Az új-zélandi lakosság 95 százaléka megkapta már az első, 93 százaléka pedig a második vakcinát is. Jelenleg a harmadik oltási kampány zajlik, és megkezdték a Pfizer készítményével az 5 és 11 év közötti gyermekek oltását is. Az immunitás tekintetében jól áll a szigetország, a kormány járványügyi politikájának középpontjában a lakosság teljes és gyors átoltásának terve áll.

A karanténszabályok itt is tizennégy napos izolációt írnak elő, a hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek a kontaktfigyelésre, a tömeges tesztelésre. Az omikron variáns megjelenésével most az újabb járványhullám hatásának minél hatékonyabb csökkentése az egészségügyi szervek célja. Az országba való beutazás szigorú karanténszabályok szerint lehetséges, negyvennyolc órán belül készült negatív pcr-teszttel. Az új-zélandiak külföldre utazását a kormány nem tanácsolja, csak halaszthatatlan indokoltságú ügyekben.

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a járvány helyi kirobbanása, vagyis 2020. február 24. óta 15 ezer fertőzéses esetet és mindössze 52 halálesetet regisztráltak, vagyis a védekezési mechanizmus kiválóan működik. Az ausztrálhoz hasonlóan az új-zélandi kormány is az azonnali drasztikus megoldásokhoz nyúlt: már 2020 márciusában teljes, országos karantént rendelt el. A korlátozásoknál azonban arányosabban és fokozatosabban járt el, mint a nyugati szomszéd, figyelembe vette a lakosság tűrőképességét. Nem véletlen, hogy a 2020. októberi parlamenti választás győztese, Jacinda Ardern a mandátuma felénél, két év járványhelyzet és az általa bevezetett kényszerkorlátozások ellenére is népszerűbb tudott maradni, mint kihívói.

Nyitókép: Járőröző rendőrök Sydney operaházánál 2021 októberében. Fotó: AFP/Anadolu Agency/Steven Saphore

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Dögöljön meg a szomszéd tehene is! Nemigaz?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés