A marihuána úgy, ahogy van, sohasem lesz gyógyszer

2021. november 17. 16:18

Haller József
Drogkutató Intézet
Ha kamaszkorban marihuánát fogyaszt valaki, akkor felnőtt korban minden droghoz könnyebben szokik hozzá, mint akkor, ha kamaszkorban nem fogyasztotta volna.

„A kannabisz gyógyászati célú alkalmazása most egy divatos téma. Először határozzuk meg, hogy mi az a gyógyászati alkalmazás: az, ami többet használ, mint amennyit árt. Azt senki sem képzeli, hogy lehet úgy használni valakinek, hogy ne ártanánk közben. Mindennek vannak mellékhatásai: káros mellékhatásai és hasznos hatásai, és a haszon ezek egyensúlyától függ.

Van, amit egy bizonyos hatás érdekében tolerálunk. Hogyha azt mondanám valakinek, hogy azért, hogy a náthája ne hat napig tartson, hanem csak két napig, meg fog ritkulni a haja és el fognak romlani a fogai, akkor azt mondaná: köszönöm szépen, ebből a kezelésből nem kérek. De ha azt mondom, hogy tízszeresére nő a túlélési esélye a rákos betegnek, hogyha a kezelés miatt ritkul a haja és romlik a foga, akkor azt valószínűleg el fogja fogadni, az emberek többsége elfogadná. Tehát valahol, amikor gyógyászati alkalmazásokról beszélünk, akkor mérlegre kell tennünk: mi az a haszon, amit valami produkál, és mi az az ár, amit azért fizetnünk kell. Feltevődik az a kérdés, hogy ezek a szörnyű dolgok, amiket drogoknak nevezünk, ezek esetében

szóba jöhet-e egyáltalán az, hogy bármelyik drogból gyógyszer legyen. Igen! A morfium nagyon jó fájdalomcsillapító.

A kodeint orvosi vényre lehet kapni egy Coderit nevű gyógyszerként.  Ez valószínűleg a legjobb köhögéscsillapító, ami jelenleg a piacon van. A narkotin, az is egy jó köhögéscsillapító. A papaverin a sima izmokat lazítja, ezért, ha bélgörcse van az embernek, vagy valamilyen érgörcse, ez enyhít rajta. Ezek gyógyszerek, kaphatók a patikában. Ott van az utolsó összetevő, ami önmagában nem segít semmin, viszont nagyon sok vegyület szintézisének a kiindulópontja. Tehát igaz, hogy ő maga nem gyógyszer, de belőle előállítanak gyógyszereket.

Például ott a naloxon, ha valaki olyan sok alkoholt ivott, hogy elájult tőle, akkor egy naloxon injekcióval fel lehet támasztani perceken belül. Ez egy opioid antagonista. Annyira jó gyógyszernek az opioidok, hogy teljesen új opioidokat is szintetizálnak, körülbelül ugyanazoknak az indikációknak a kedvéért. Tehát drogokkal lehet gyógyítani! A morfium az viszont egy „nagyon jó kis drog”, annak az addikciós potenciálja igen magas, mégis gyógyszerként használható. Miért? Mert többet használ, mint amennyit árt. Vannak bizonyos fájdalmak, amelyeket csak morfiummal lehet csillapítani. Ezek elsősorban rákbetegséggel kapcsolatos fájdalmak és annak ellenére, hogy magas az addikciós potenciálja, bevállaljuk ezt az áldozatot, hiszen egy olyan tűrhetetlen fájdalomnak a csillapításáról van szó, amit muszáj csillapítani. Bármilyen furcsa, a hallucinogéneket is használták a hatvanas években gyógyszerként.

Az LSD-t különböző szorongás típusok gyógyítására használták a hatvanas években. Elsősorban azért, mert ezek szerotonin agonisták. Ez azt jelenti, hogy a szerotonin hatását mímelik, és a szerotonin hiány az nagyon sok pszichiátria zavarnak az alapja. Ezért a modern gyógyszerek, a modern antidepresszánsok is a szerotonin működést serkentik az agyban. Erre az LSD jó, de mégsem használjuk ma. A hatvanas években próbálkoztak vele, de egyrészt nem ismerték nagyon jól a mellékhatásokat, másrészt nem voltak jobb gyógyszerek. De többet ártottak, mint használtak, ma már szerintem, ha orvosokat megkérdeznénk, el is felejtették már, hogy az LSD-t, és egyébként a meszkalint is ilyesmikre használták. Megjelentek a sokkal biztonságosabb készítmények, ezekre már nincsen szükség, de gyógyító potenciáljuk van. Csak nagyon nagy a veszélye.

Hogyha az ember belegondol abba, hogy ennyi féle drogot használnak gyógyszerként, akkor automatikusan adódik a kérdés, hogy a marihuánát miért ne?

Itt semmi új nem lesz a nap alatt! Nem találunk ki valami teljesen eredetit, csak egy olyan gondolatot, ami már jó néhány évtizede velünk van, hogy kábítószerekből lehet gyógyszert csinálni, ezt a gondolatot alkalmazzuk egy olyan kábítószerre, amire korábban nem alkalmazták. Viszont ezeknek a drogoknak a használatával néhány tapasztalat összegyűlt, amelyet itt röviden összefoglalnék. Az első az, hogy nem a drogkeverékek azok, amelyek igazán alkalmasak a gyógyszerként való alkalmazásra. Akkor lesz belőlük jó gyógyszer, ha szétválogatjuk őket.

Az, hogy az amfetamint lehet a narkolepszia gyógyítására használni, ez nem azt jelenti, hogy a zöldségesnél is kapható, vagy a benzinkútnál. Ezek veszélyes anyagok, ezért felügyelet alatt lehet őket használni. A növényekben nagyon sok hasznos anyag van. Ezeket sem úgy használjuk, ahogy a természet létrehozta. Az anyarozs egy gombás fertőzés, ami különböző gabonaféléken megjelenik, és abból van ergitamin, ami a migrénnek egy nagyon jó gyógyszere. De hogyha valakinek migrénje van, nem hajtjuk ki a mezőre, hogy legelje az anyarozst, hanem kap ergotamint, egy tisztított anyagot.

Ez egy analógia a drogok használatára. Na most itt látják a marihuána összetételét, azokat az anyagokat soroltam fel, amelyeknek legalább potenciálisan biológiai hatásai vannak, de a többségnek bizonyítottan. Ez azért egy elég hosszú lista, tehát felvetődik, hogy egy ilyen bonyolult keverék esetében most mindegyik gyógyszer? Vannak köztük esetleg mérgek is? Lehet egy ilyen keveréket biztonságosan használni? Vajon ami benne van, azok egymással együtt dolgoznak, szinergikus hatásúak? Felvetődnek kérdések.

Ugye két alapvető molekuláról beszélünk ebben a pillanatban, egyiket se kell bemutatnom. Ezek a sztárok, ezek vannak a médiában: a cannabidiol (CBD), delta-9-tetrahidrokannabinol (THC). De mit csinál a többi anyag? Nagyon sok olyan anyag van, ami vagy az egyikhez hasonlít, vagy a másikhoz hasonlít. Jó egy keverék, vagy nem? Elindult az olyan szintetikus kannabinoidok létrehozása is, amely optimalizált, tehát egy gyógyszerészeti folyamat során egy alap molekulát optimalizálnak, csökkentik a veszélyeit, fokozzák a pozitív hatásait.

Az kétségtelen, és eléggé szilárd bizonyítékok szólnak amellett, hogy bizonyos betegségekben a marihuánának vannak kedvező hatásai. Most tulajdonképpen nem

azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogy a marihuánának vannak, vagy nincsenek kedvező hatásai.

Azt a kérdés vizsgáljuk meg, hogy a mérleg két serpenyőjében a haszon és a károkozás között milyen az egyensúly, és hogyan lehet ezt az egyensúlyt kedvező irányban elmozdítani. Mivel azok között voltam, akik a szorongásoldó hatást kimutatták, természetszerűleg nem fogom kétségbe vonni azt, hogy a marihuánának vannak pozitív hatásai.

Vannak azonban negatív hatása is. Az, hogy a CB1 receptor szerepet játszik a szorongás és a depresszió szabályozásában, ez még automatikusan nem jelenti azt, hogy a marihuána gyógyszer. Hosszútávon a tartós marihuána használat szorongáshoz és depresszióhoz vezet. Most hogyan lehetséges az, hogy rövidtávon viszont csökkenti a szorongást és a depressziót? Ez a szervezet gyógyszerekkel szembeni viselkedésének az egyik jól ismert mechanizmusa.

Ha valamivel a szervezet szisztematikusan találkozik és nagy mennyiségben találkozik, akkor elkezd védekezni ellene. Az a lényeg, hogy a szervezet védekezik, és akkor, amikor az ember azt az anyagot beveszi, akkor a hatását érzékeli, amikor a mennyisége csökken, akkor a szervezet egy ilyen válaszreakcióként a hatás ellentétét produkálja. Úgyhogy a marihuána rövidtávon csökkenti a szorongást és a depressziót, de hogyha hosszú ideig használja az ember, amikor nincs a marihuána hatása alatt szorongás, depresszió, különböző képzelgések, pszichózis jelenik meg.

Felvetődik a kérdés, hogy többet használ-e, mint amennyit árt. Nem fogom a tartós használat negatív következményeit végigsorolni, egyet kiemelek: a marihuána hatására más drogok használatának a kockázata nő. Ezt úgy hívják, hogy kapudroghatás. Azért emelem ki, mert nagyon sok a félreértés ezzel kapcsolatosan, sokan konzervatív emberek ijesztgetésének tekintik ezt a dolgot. Ha van egy drog, amelyet fogyasztunk, ha azt együtt fogyasztjuk marihuánával, a másik droghoz fogunk jobban hozzászokni.

Ha kamaszkorban marihuánát fogyaszt valaki, akkor felnőtt korban minden droghoz könnyebben szokik hozzá, mint akkor, ha kamaszkorban nem fogyasztotta volna.

Azt mondhatnánk, hogy akkor, hogyha valakinek a drog iránti érzékenységét valami fokozza, például a marihuána, azzal olyan nagy kárt nem csináltunk. Hiszen az ember döntésképes légy. És hát tartóztassa meg magát. Kezeljük akármi miatt marihuánával, lehet, hogy könnyebben rászokna a heroinra, de hát legyen úrrá magán. Az a baj viszont, hogy amikor drogokról van szó, akkor a tudatunk fölött átveszi valami a hatalmat. A drog addikciót, bár pszichológusok szeretik a saját pszichológiai nyelvükre lefordítani, azt ami a drogaddikció során történik, valójában ez egy biológiai folyamat.”

Dr. Haller József teljes előadását itt nézheti meg:

Borítókép: Pixabay

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés