Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub plenáris tanácskozásán tartott beszédet csütörtökön Szocsiban.
Putyin szerint a NATO már tagság nélkül is megkezdte Ukrajna területének „birtokba vételét”. Nehezményezte, hogy a nyugati hatalmak a hidegháború lezárásakor, a német újraegyesítés idején „becsapták” Oroszországot a NATO bővítésének kérdésében, azt ígérve neki, hogy a szövetség nem fog kelet felé terjeszkedni, most meg arra hivatkoznak, hogy erről papír sosem született. Kifogásolta, hogy az amerikai rakétavédelemnek a Romániába és Lengyelországba telepített létesítményei szerinte támadófegyverek indítására is alkalmasak.
Az orosz vezető ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a hadászati stabilitásról és a kiberbiztonságról folytatott orosz-amerikai tárgyalások „a helyes irányba” haladnak. Mint mondta, a kétoldalú viszony a hidegháború szintjére esett vissza, de a Joe Bidennel júniusban megtartott csúcstalálkozó produktív volt, és az mutatta, hogy Washington a kapcsolatok építésére törekszik. Rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelem 23 százalékkal bővült.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azért, ami Afganisztánban történik, főképp azok az országok felelősek, amelyek az elmúlt húsz évben ott harcoltak. Sürgette Kabul befagyasztott kintlévőségeinek felszabadítását. Az orosz elnök szerint Oroszország közeledik ahhoz az állásponthoz, hogy a tálibokat le kell venni a terrorszervezetek listájáról, de – mint mondta – ebben a kérdésben az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatott dönteni. Putyin biztosította közönségét, hogy Moszkva és Peking nem fog katonai blokkot létrehozni és alaptalannak nevezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.
A kitüntetett a Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztője, aki azt mondta, hogy az elismerést az egész ország kapta. Muratov a fórumon felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az idegen ügynökökről rendelkező törvény értelmében az ilyen minősítésről nem bíróság dönt, és indítványozta a jogszabály felülvizsgálatát.
Putyin a válaszában azt mondta, hogy a jogszabály alkalmazása nem lesz tömeges méretű, és túlzásnak nevezte az ezzel kapcsolatos aggodalmakat.
Ugyanakkor szükségesnek nevezte ezt a jogszabályt, mert a belpolitikai tevékenységet folytatók külföldi anyagi támogatásáról rendelkezik, de nem tiltja meg ezt a tevékenységet. Az orosz társadalomnak pedig az elnök szerint joga van „megjelölni” a külföldről érkező pénzeket.
Közölte, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken azonnal megindulhat a szállítás, amint Németország erre megadja az engedélyt. Közölte, hogy a szállítórendszer második vezetékét decemberre tölthetik fel. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a kitermelésbe fektetett beruházások elmaradása olajhiányhoz vezethet.
Úgy vélekedett, hogy most először van esély „nagy háború nélkül és nem annak eredményei alapján” stabil világrendet kialakítani. „A világ átrendeződésének elkövetkező időszakában, amelynek kimenetele még nem ismert, a mérsékelt konzervativizmus a legészszerűbb világnézeti elv” – mondja az elnök.
Sürgette az összefogást a globális problémák megoldásában. Leszögezte, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjait nem szabad megfosztani vétójoguktól, mert annak híján a világszervezet egyszerűen a vita terepévé válik. Ugyanakkor egyetértett a török felvetéssel, hogy a testületet kiegyensúlyozottabbá kell tenni.
Kitért egyebek között a gendervitára is. Meglátása szerint a férfiak és a nők jogairól szóló vita számos nyugati országban teljes fantazmagóriává vált. „Az új megközelítések fanatikusai odáig mennek, hogy magukat a fogalmakat is el akarják törölni. Akik vállalják a kockázatot, hogy kimondják, a férfiak és a nők még mindig léteznek, és hogy ez biológiai tény, azokat szinte kiközösítik” – mondta Putyin.
valamint azt, hogy gyermekekre – a szülők mellőzésével – gyakorlatilag ráerőltetik a koncepciót, hogy a nemváltoztatás egyszerű választás kérdése. Megjegyezte, ez szerinte „az emberiesség elleni bűncselekmény határán van”.
(MTI)
Fotó: Maksim Blinov / Sputnik / Sputnik via AFP
A Kreml egyik fő tárgyalója szerint Friedrich Merz jobban tenné, ha csendben maradna, mivel Berlin mára elveszítette jelentőségét a nemzetközi politikában.
Az orosz elnök tanácsadója biztató nyilatkozatot tett.
Ha mindezek után lesz egy tűzszünet per béke, akkor az mivégre, hisz még nem vonult ki az utolsó ruszki ork a Krímből.
Hatalmas pofont kapott a diplomácia: az orosz elnök minden kompromisszumot lesöpört az asztalról, és nyíltan megfenyegette Kijevet.
Eközben a Nyugat Modi békeközvetítésében reménykedik.
Nem vár Trump békéjére az orosz elnök.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
Sebestyén Márta beszélt a kényszersorozás után elhunyt testvéréről, Józsefről, arról, miért nem tartott a férfi attól, hogy levadásszák a toborzók, s hogy utóbb kiderült: ki lehetett volna menteni Ukrajnából.
