Nincs gáz, nagy a gáz Európában

2021. október 11. 12:01
Ilyen magas árakat még nem láttunk az európai gázpiacon – de mi minden okozza az energia drágulását? Szakértőket kérdeztünk a példátlan fejleményekről!

Az egekbe szökő gázáraktól hangos hetek óta a nyugat-európai közvélemény, Magyarország pedig nemrég új hosszútávú gázszerződést kötött Oroszországgal.

Szénhidrogén-ipari szakértőktől próbáltuk megtudni, mire számíthatunk a gázkáoszban – és arra is kíváncsiak voltunk, miért van egyáltalán gázhiány ma az európai piacon.

„Az elmúlt két évben nagyon el voltunk kényeztetve, teli voltak a tárolók, alacsonyan voltak a gázárak”

vázolja a helyzetet Horváth Ágnes vezető közgazdász, a Guruló Hordó blog főszerkesztője. Ehhez képest most „historikusan alacsony a tárolók feltöltöttsége, kevés kínálat van rövidtávon, és a kereslet még mindig nagyon magas annak ellenére, hogy az árak az egekben vannak. Ilyen magas árakat még nem láttunk az európai gázpiacon” – utal a szakember a novemberre megawattóránként 100 euró körüli gázelőjegyzésekre, amelyek rendkívül messze vannak a tavalyi év 10-20 euró közötti megawattonkénti gázáraitól.

A magas gázárak ráadásul a világszerte folyó szén-dioxid kibocsátáscsökkentési próbálkozásoknak is betehetik a kiskaput, hiszen a gáz most az olajnál és a szénnél is drágább, így aki teheti, inkább azokból nyeri most az energiát.

De vajon miért merültek ki ennyire a tárolók, ha mind az amerikai, mind az orosz gázmezők maradtak a helyükön, vezetékből pedig csak több lett Oroszország és Európa között? Iparági szakértők a koronavírust sejtik a helyzet mögött: a járvány miatt az olaj- és gázvállalatok visszafogták termelésüket, de az idei tél utolsó pár hónapja is hideg volt, így az eltárolt gázból nagyon sokat kellett felhasználni.

Mostanra pedig már visszaállt a gázfogyasztás, sőt, az ötéves átlag felett van

– a termelés viszont nem állt vissza. Ráadásul Amerikából érkező cseppfolyósított palagázra (LNG) is alig számíthatunk.

Horváth Ágnes figyelmeztet, „eddig az LNG-forgalom kipótolta a vezetéken érkező gázmennyiségeket, de ez az LNG most nem Európába, hanem Ázsiába megy, akik egyxelőre még nem megújuló energiával, hanem gázüzemű erőművekkel járulnak hozzá a dekarbonizációhoz”. Nemzetközi gázkereskedelemben járatos szakértőink pedig jelzik azt is, hogy hiába épült meg az Északi Áramlat 2, amely a jelenlegi Északi Áramlat kapacitását duplázni tudja, egyelőre nem jöhet rajta gáz. Csak most végzik rajta a nyomáspróbát, és a német hatóságoktól sem kapta még meg az engedélyt arra, hogy a német infrastruktúrára rákapcsolódva gázt szállíthasson.

„Az Északi Áramlat 1 vezetéknél évekig tartott, mire megkapták ezt az engedélyt. A mostani négy hónapos előirányzatot augusztusban kapták, azaz még mindig két és fél hónapba telhet, amíg papírozva elindulhat a gáz Európa felé” – szól szakértőink egybehangzó véleménye.

Ami az alacsony gáztermelést illeti, ebben a kérdésben az OPEC, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete is hunyó lehet:

ők önként és tudatosan tartják vissza az olajtermelést, magasan tartva az árakat.

„Az olajtermeléshez járul úgynevezett társult gáz, amikor olajat termelnek, akkor jön fel gáz is. Ez jelentős forrása az összes gáztermelésnek. Az alacsonyabb olajkitermelés jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gázkitermelés is kisebb globálisan” – mutat rá az olaj- és gázárak közötti összefüggésre Horváth Ágnes. Az OPEC márpedig igencsak szorosra húzta a nadrágszíjat, termelése még mindig közel napi hatmillió hordóval marad a 2019-es átlag alatt, nyári bejelentésük szerint pedig a hatalmas kereslet ellenére is csak négyszázezer hordóval emelik majd havonta a termelést, ebben az ütemben csak jövő szeptemberre érheti el a korábbi szinteket az OPEC kőolaj-kitermelése, már ha addig a helyzet változatlan marad.

Orosz gáziparral foglalkozó szakértőink úgy látják, az Európába érkező alacsonyabb orosz exportnak az a fő oka, hogy először a saját tárolóikat kell feltölteniük, ugyanis azok is rendkívül alacsony szinten állnak. Azt a szakértők ugyanakkor nem tudják kizárni, hogy az oroszok az Északi Áramlat 2 engedélyezési folyamatára is igyekeznek nyomást gyakorolni azzal, hogy

megmutatják Európának, milyen az, ha nem áll rendelkezésre bőséggel az orosz gáz.

Ami a magyar-orosz gázmegállapodást illeti, szakértőink hangsúlyozzák, hogy a most megkötött szerződés szerinti gázárról semmilyen információval nem rendelkeznek – ugyanakkor az ilyen szerződésekben tapasztalataik szerint jellemzően nem konkrét ár, hanem az olajárhoz, illetve nagy európai gázkereskedelmi csomópontok gázáraihoz indexált árképlet szerepel. Az pedig, hogy a magyar állam gázvásárlását mennyire érinti majd a nagy európai gázárrobbanás, csak attól függ, milyen súllyal szerepelnek a senki által nem ismert árképletben az egyes olaj- és gázárfolyamok.

A szakértők az olaj- és gázárakat fenntarthatatlanul magasnak tartják, és arra spekulálnak, hogy olyan országok, ahol jelenleg politikai zavarok akadályozzák az olajkitermelést – Venezuela, Irán, Líbia –, bevonhatók még a kínálatnövelésbe. Szerintük

az OPEC fokozatos kitermelésnövelése nyomán az olajkínálat lassan utoléri majd a keresletet,

ami enyhíthet a gázpiaci feszességen is. A keresletbővülés is lassulhat a globális értékláncok akadozása és a logisztikai szűk keresztmetszetek, a járvány és a világszerte egyre durvább infláció miatt.

A finomítói kapacitás felfutásával mérséklődhetnek majd az amúgy is magas olajárra rárakódó magas finomítási felárak, csökkentve a közfelháborodást és populista ellenzéki szólamokat kiváltó magas üzemanyagárakat.

 

Nyitókép: gázvezeték Ukrajnában (REUTERS/Gleb Garanich/File Photo)

Összesen 149 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A benzin ára 500 forint literenként 85 dolláros kőolajár mellett.
Pár éve 440 forint volt 110 dolláros kőolajár mellett.

Ez szerinted piacgazdaság vagy közönséges rablás?
Szavazz!

Bárgyú trollkodás, hiszen a vezetékek számának növekedésével csökken az esélye, hogy sehol sem jön a gáz. Ha azt akartad mondani, hogy Orbán bravúrosan csökkentette ezt a veszélyt, akkor bocs, mert akkor igazad van fidesz bérenc.

Ártüske a visszarendeződő kapacitások miatt. Ennyi...

Milyen okos dolog is volt Merkeltől bezáratni a német atomerőműveket Fukusima után (mert ugye Németországot is fokozottan fenyegeti a szökőár - ja nem, viszont a demagóg Zöldek igen), most futhatnak az energiahordozók után.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2021. október 11. 14:33

A benzin ára 500 forint literenként 85 dolláros kőolajár mellett.
Pár éve 440 forint volt 110 dolláros kőolajár mellett.

Ez szerinted piacgazdaság vagy közönséges rablás?
Szavazz!

EgyKettőHm 2021. október 11. 13:44
1
@nick89
Hülye vagy cigány, olyan nincs, hogy 85 dolláros olajár.
Melyik olaj te féleszű? Minden olaj más áron van.

NER IQ = 0

Szociopata tetves bitangok!

Ausztriától vagy Szerbiától tartasz ebből a szempontból?

A bolonddá tett Németország éppen most választotta kormányba a demagóg - amúgy a klímaipar-lobbit kiszolgáló ződeket...

Válaszok:
Karvaly | 2021. október 11. 14:50

És nincs annyi eszük, hogy megértsék, az elsődleges szempont az önellátásra való képesség, pontosan erre törekszik az USA és Kína is. Leépítették a kapacitásokat, benyújtották a számlát (ebből a szempontból mindegy, hogy politikai okokból, vagy csak így dobta a sors), ilyenkor kellene levonni a következtetéseket. Ami természetesen nem fog megtörténni a woke ideológiát követő országokban.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés