A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szombatra várható.
„Alig három héttel a tálibok afganisztáni hatalomátvétele nyomán kezd formát ölteni a dél-ázsiai ország új kormánya élén Abdul Gáni Baradar mollával, a radikális iszlamisták politikai bizottságának vezetőjével” – jelentette pénteken tálib forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
Egy Hakkani lehet a belügyminiszter
A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szombatra várható. A tálibok szóvivői csütörtökön közölték, hogy az új, huszonöt miniszterből álló kormány bemutatása alkalmából egy különleges ceremóniát készítenek elő a kabuli elnöki palotában. Úgy tudni, a leendő kabinet munkáját egy tizenkét muszlim vallástudósból álló tanács fogja segíteni. Értesülések szerint két hónapon belül összehívják az régiók és a civiltársadalom képviselőiből álló afgán nagytanácsot,
A Hama Press afgán hírügynökség nemrég ugyanakkor arról adott hírt, hogy Baradar molla a külügyminiszteri tisztség várományosa, Jakub molla a védelmi, Halifa Hakkani pedig a belügyi tárca élére kerülne.
Fontos a legitimitás
Az al-Dzsazíra pánarab televízió tudósítása szerint a nap folyamán megérkezett Kabulba a katari külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A látogatás célja mielőbb megnyitni a főváros nemzetközi repülőterét a polgári légiforgalom előtt. A fenyegető gazdasági összeomlás miatt a tálibok vezetése számára hírügynökségek szerint kényszerűen fontos, hogy a nemzetközi adományozók elismerjék legitimitásukat. Az Egyesült Államok és az Európai unió is attól tette függővé a tálib-hatalom hivatalos elismerését, hogy az iszlamisták megtartják az emberi jogok védelmével kapcsolatos korábbi ígéreteiket.
Kína a nagyhatalmak közül elsőként jelezte Afganisztán új vezetőinek, hogy hajlandó lenne erre. Szuhail Sahín tálib szóvivő pénteken Twitter-oldalán közölte, hogy Peking tovább fogja működtetni kabuli nagykövetségét. Hírügynökségek ezzel összefüggésben hírt adtak arról is, hogy nem sokkal korábban Abdul Szalam Hanafi, a tálibok katari politikai irodájának egyik tagja Vu Csiang-hao kínai külügyminiszter-helyettessel telefonált. Sahín mikroblogján hozzátette, hogy Kína emellett "folytatná és fokozná" az Afganisztánnak szánt humanitárius segélyezést, különös tekintettel a koronavírus-járványra.
Egykori mudzsahidból lett nyolc évig fogoly, most kormányfő lehet
Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő megerősítette ezeket az értesüléseket. Kijelentette, Kína abban reménykedik, hogy a táliboknak sikerül egy nyílt és különböző politikai erők integrálásán alapuló politikai rendszert, valamint egy mérsékelt és stabil bel- és külpolitikát kialakítaniuk. Hozzátette: Peking elvárja, hogy a tálibok egyértelműen megszakítsanak minden kapcsolatot a terrorista csoportokkal. Abdul Gáni Baradar a dél-afganisztáni Uzurgán tartományban született és Kandahárban nőtt fel, a 2013-ban elhunyt Omar mollával közösen alapította a tálib mozgalmat. Sok afgánhoz hasonlóan az 1979-es szovjet megszállás hatására lett mudzsahid (fegyveres harcos),
2010-ben a tálibok katonai vezetője volt, amikor a pakisztáni Karacsiban elfogták. Washington nyomására engedték szabadon 2018-ban. Később a katari tálib politikai iroda vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról Afganisztánból, majd a kudarcba fulladt béketárgyalásokat az afgán kormánnyal.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
