Csökkenő támogatottság, Cseh Katalin botránya, elbaltázott előválasztási alkudozások, lebőgött pártelnök és belső megosztottság – így jellemezhető jelenleg Fekete-Győrék pártja. A Momentum ellenzéki reménységből a Gyurcsány-koalíció tagja lett, elemzők szerint lejtőre, a megszűnés közelébe került.
„A Momentum szívta meg legjobban, mert vidéken gyakorlatilag jelölt nélkül maradt” – összegezte a Fekete-Győr András vezette formáció helyzetét az előválasztást megelőző visszaléptetési alkudozások kapcsán a Szabad Európa névtelenséget kérő forrása. A kormánypártinak bajosan nevezhető portál cikkében azt taglalja, mekkora lökdösődés alakult ki a hivatalosan csak minap indult procedúra rajtvonalánál a háttérben.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a háttértárgyalások során néhány választókörzetet leszámítva a hatpárti összefogás tagjai kiegyeztek arról, helyben ki legyen a Fidesz kihívója, vagyis ennek eldöntését annak dacára sem bízzák a szimpatizánsaikra, hogy kifelé hangsúlyosan ezt kommunikálják. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az egyes pártok milyen erővel képviselik a saját érdekeiket a tárgyalóasztalnál. Hiszen ezen (is) múlhat, mekkora lesz a frakciójuk a következő, 2022-ben felálló Országgyűlésben.
Gyurcsány nem kíméli a Momentumot sem
Nem titok: a folyamatokra Gyurcsány Ferenc, illetve a DK van a legnagyobb befolyással, s információink szerint a közös tortából a volt miniszterelnök nem szán túl nagy szeletet Fekete-Győréknek. Sőt, hosszú távon a Momentum felszámolása és integrálása szerepelhet a terveiben. Lapunknak névetlenséget kérő baloldali források már korábban arról számoltak be, hogy az egyezkedések során a momentumosok igen nagy mellénnyel indítottak, több befutó helyet követeltek maguknak, mint ami reális lenne, miniszterelnök-jelölt-jelöltjük pedig olyan programmal állt elő, ami bajosan összeegyeztethető a leendő közös programmal.
Ebben a meccsben egyelőre alulmaradtak: a Momentumon kívül a teljes ellenzék, élén a kormányfő-jelölt-esélyes Karácsony Gergellyel, besorolt a lekorruptozott Tóth mögé. Így tett természetesen a DK is.
Gyurcsány a hírek szerint amúgy sem kedveli a korábban a közéletből való eltakarodását szorgalmazó, önkormányzati szinten kedvenc ügyvédjébe és bizalmasába, Czeglédy Csabába beleálló csapatot. (A belső zavarokat jól jelzi, hogy eközben Tóth Csaba és a gyurcsányista Czeglédy viszonya finoman szólva is terhelt, egy korábbi tagfelvételi szocialista botrány miatt.)
A DK-elnök taktikusságát jelzi, hogy a Momentum visszaszorítása érdekében a Jobbikkal kötött egyfajta háttéralkut, legalábbis erre utal, hogy 31 körzetben egyezett meg a két párt a jelöltek kölcsönös támogatásában. Eközben persze zajlik az MSZP-sek átzsilipelése is a DK-ba, elég csak Molnár Gyula vagy Szakács László esetére utalni, ám ez egy másik történet.
A Szabad Európa (egyébként az MSZP volt kommunikációs vezetője által jegyzett) cikke szerint sem áll tehát túl jól a Momentum. Úgy tudni, a legfontosabb helyen, vagyis a fővárosban mindent egybevetve legfeljebb a zuglói, a cinkotai-rákosszentmihályi, a budafoki-újbudai, az újbudai, a csepel-soroksári és a hegyvidéki körzetekben van valami esélye a közös balos jelöltségre a momentumos indulónak. Aztán ott van még néhány agglomerációs körzet, így Szél Bernadetté, esetleg a szentendrei és a váci választókerületek, valamint néhány vidéki körzet. Ezekben nyilván nagyon bíznak, ám a párt nem éppen a nagyvárosokon kívüli körzetekben erős, éppen ellenkezőleg.
Egy szinten a Kétfarkú Kutya Párttal
Mindezek nyomán aligha túlzás, hogy az egyébként hagyományosan belső viszányokkal is terhelt Momentumnak nem jött jókor a Cseh Katalin körül kirobbant botrányt, még akkor sem, ha azt a balliberális sajtó szinte módszeresen agyonhallgatja.
A visszaesést a felmérések is mutatják: a Medián szerint áprilistól júniusra 5 pontra zuhant a Momentum támogatottsága a teljes népesség körében, ami már a Kétfarkú Kutya Párt szintje. A baloldali vezető pozíció, az új erő nimbusza tehát nagyjából ugyanannyira van ma távol a közéletbe a budapesti olimpia megfúrásával berobbanó mozgalomtól, mint 2018 áprilisában, amikor nem sikerült megugrani a parlamenti küszöböt.
Bár a kvázi harmadikutas politika 2019-ben az EP-választáson sikert (egész pontosan két mandátumot) hozott nekik, az önkormányzati voksolásra végül a Momentum is betagozódott a Gyurcsány által dominált koalícióba. A koronavírus-járvány idején sem tudtak önálló arcélt mutatni – ha csak azt nem vesszük ide, hogy egy kiszivárgott felvétel szerint szük körben elismerték, hazugság volt a felhatalmazási törvény miatt fellármázni a nemzetközi nyilvánosságot.
Forrásaink szerint éppen ezért akart a felcsúti per ötletével és egyéb radikális, a párttól korábban idegen elképzelésekkel berobbanni a kormányfő-jelöltségre ma már teljesen esélytelenül aspiráló Fekete-Győr András az előválasztási viaskodásba. Ám ezzel még a saját szimpatizánsaikat is sikerült megosztani, ahogy
a balul elsült Partizán-interjú sem javította a pártelnök belső és külső megítélését. Sőt.
Úgy tudjuk, komolyan felmerült, hogy Fekete-Győr végül visszalép a megmérettetéstől.
A Momentum a megszerzett önkormányzati pozíciókkal sem tudta bizonyítani kompetenciáját, korántsem sikertörténet Soproni Tamás VI. kerületi regnálása, nem is beszélve a ajtócsapkodásoktól és koalíciós belharcoktól hangos gödi és bajai önkormányzatról. A hivatalosan a korrupció ellenes harcért is felelős Kerpel-Frónius Gábor sem tud eredményeket felmutatni főpolgármester-helyettesként, ahogy a visszaélések feltárása érdekében felállított bizottság sem végzett eddig érdemi munkát.
Forgatókönyv a belső hatalomátvételre?
Visszatérve a Cseh Katalin körüli botránysorozatra: az lehetőséget biztosít a belső ellenzék előlépésére, illetve arra is, hogy a többi baloldali párt, elsősorban is a DK a megfelelő pillanatban kegyelemdöfést adjon a liláknak. Egyes forrásaink ennek kapcsán egy logikusnak tetsző forgatókönyvet is felvázolnak: a gyurcsányista „hatalomátvételt” az édesapja, Donáth László révén Gyurcsány feleségével, Dobrev Klárával évtizedek óta jó viszonyt Donáth Anna EP-képviselő menedzselhetné le. Őt ugyanis az előző tisztújításon tulajdonképpen kiszavazták az elnökségből, így kivonhatja magát a kudarcos egyezkedések, a félresikerült elnöki kampány és a gyenge támogatottsági adatok miatti felelősség alól. Az újrapozíciónálásban szerep juthat az ellenzéki tárgyalások felelősének, Hajnal Miklósnak is, már amennyiben Donáth mellé áll Fekete-Győr Andrással szemben.
A Momentum mindenesetre mostanra lényegében a megszűnés szélére lavírozta magát, az önfelszámolás ténye aligha kérdéses, legfeljebb a módja és az időpontja. Az érdektelenséget jelzi az is, hogy a Pegasus-ügyben általuk kezdeményezett tüntetés súlyos érdektelenségbe fulladt: a „világbotrány” miatt alig néhány százan tiltakoztak a párt hívó szavára.
Újabb szög a párt koporsójába
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Cseh Katalin mostani botránya újabb szög a Momentum koporsójában. Lapunknak kifejti: sorra dőlnek meg azok a toposzok, amelyeket Fekete-Győrék az elmúlt években igyekeztek magukról felmutatni.
„Gyurcsánnyal és az MSZP-vel kötöttek szövetséget, ráadásul ugyanúgy hazudnak a választóknak, ahogyan azt a nagy elődök tették. Cseh Katalin ügye emellett jól rávilágít arra, hogy az a kommunikáció, amit a nyilvánosság előtt folytatnak, még saját maguk szerint is valótlan állításokon alapszik. Nem igaz egyebek mellett, hogy csak fideszesek jutnak uniós forrásokhoz, de az olimpiával kapcsolatos álláspontjuk is csupán a színtiszta politikai haszonszerzésről szólt, nem pedig a tényleges meggyőződésükről” – fejtegeti az elemző, megemlítve azt is, hogy az is többször felmerült a párt kapcsán, hogy valójában külföldi érdekeket szolgál. Ez az érzet az elmúlt hetek eseményei kapcsán ismét felerősödhet, ami szintén tovább gyengítheti a Momentum helyzetét.
Deák Dániel úgy látja,
Fekete-Győr egyenesen végnapjait éli pártelnökként, egyes felmérésekben a „valaki más” kategória több szavazatot kap, mint ő,
amikor az a kérdés, hogy kit szeretne a választó miniszterelnökként látni.
Ez kifejezetten kínos a Momentumnak – teszi hozzá Deák –, mely párt a balliberális oldal nagy reménysége volt 2017 után, Fekete-Győr Andrással napi több címlapos cikkben is foglalkozott akkor a balliberális sajtó. Ma már senki sem számol vele komoly politikusként, emellett a Momentum támogatottsága is egyre inkább gyengélkedik, s egyenes út vezet a teljes politikai érdektelenség és a megszűnés irányába, mint ahogyan ezt az MSZP, LMP és a Párbeszéd esetében is láthatjuk – véli az elemző.
Varázstalanítás és lejtmenet
Kiszelly Zoltán egyelőre túlzásnak érzi a becsődölés kifejezés használatát, azt viszont mondhatjuk a Századvég politikai elemzések központjának igazgatója szerint, hogy Fekete-Győrék lejtőre kerültek, lejtmenetben vannak. Rájuk égett a Gyurcsány-szövetség, az exkormányfő ledarálta őket is, ahogy korábban Bajnait vagy Botkát.
Úgy véli, a teljes összefogás „varázstalanította” a Momentumot, elvette a kezdeti lendületet, nem lett belőlük egy „új ellenzék”. Fekete-Győrről az is kiderült, hogy nem tehetséges, mint például a hasonló korú osztrák kancellár vagy a finn miniszterelnök. A Cseh Katalin-féle botránnyal pedig
„korrupciómentességük” és a tisztakezűség illúziója szünt meg,
ebből a szempontból lenullázódtak. A Pegasus-ügyet Kiszelly álbotránynak nevezi, mondván, ez egy nemzetközi lehallgatási ügy, és a hazai ballib ellenzék hiába próbál magyar botrányt kreálni ebből.
Nyitókép: Cseh Katalin és Fekete-Győr András a 2019-es EP-választás eredményváróján (fotó: MTI)
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
Tényleg, ezt gondolja Lendvai Ildikó?
Magyar Péter egyébként ugyanúgy tagadja, hogy megszorításokra készülne, ahogyan korábban Lendvai „nem lesz gázáremelés” Ildikó is tette.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Az amerikai pénzügyi lap szerint még nem lefutott meccs az áprilisi választás.
