„Aranyélet címmel jelent meg nemrég Bonta Miklós véleménycikke az MNB aranytartalékának növeléséről. Most tágabb nemzetközi kontextusban szeretném bemutatni az aranytartalék hazai emelése mögötti érveket. Miért van szükség aranytartalékra? Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszközként hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot. Az arany a történelem során számos funkciót töltött be, a bizonytalan gazdasági környezetben különösen fontos stratégiai szereppel bír, és hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi pénzrendszer átalakulása során kulcsfontosságú az aranytartalék szerepe, nem véletlen, hogy az aranyat monetáris fémnek nevezik.
A jegybanki tartalékban lévő arany összege 2018-ban emelkedett 3,1 tonnáról 31,5 tonnára, majd 2021 tavaszán 94,5 tonnára. A horvát és norvég példa helyett szerintem érdemesebb globális kontextusban elhelyezni a hazai tartalékot. A tartalékok abszolút szintje alapján globálisan a 37. helyen áll Magyarország. Egy főre vetítve pedig a megnövelt aranytartalékkal a nemzetközi rangsorban az 52. pozícióból a 28-adikra léptünk előre.
Bonta Miklós szerint nem sikerült féken tartanunk az »elszabaduló inflációt«.
Vitatom tehát a szerző megállapításait. A kiválasztott két ország nemcsak Magyarországtól esik távol, hanem az aranytartalékukat illetően lényegében a teljes világtól. Továbbá Magyarország az elmúlt években kifejezetten sikeres volt mind a GDP-arányos adósság csökkentésében, mind pedig az infláció helyes pályán tartásában. Az arany a történelem során és ma is kulcsfontosságú része a fejlett és feltörekvő országok devizatartalékának. Olyan időszakokban, amikor a nemzetközi pénzrendszer kihívásokkal néz szembe és változik, akkor a tartalékon belül az arany relatív szerepe jelentősen felértékelődik, így nemcsak manapság, de a jövőben fontos szerephez jut a monetáris rendszer tartalékaként, és biztonságot ad az azt birtokló országnak. Mindezek fényében a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékkal kapcsolatos döntése meglátásom szerint szakmai alapon egyértelműen helyes és kedvező lépés volt.”