Karácsony Gergely esete Orbán Viktor testalkatával és a nyelvészeti pragmatikával
„Nem akarok mélyen belemenni a nyelvészeti pragmatika részletkérdéseibe, csak az alapokat fogom először leszögezni, hogy egy konkrét, nagyon aktuális eseten mutassam be a lényeget.
A pragmatika azt próbálja megmagyarázni, hogy hogyan vagyunk képesek egymást viszonylag megbízhatóan megérteni, miközben állandóan csupa hiányos és pontatlan fogalmazást használunk. Szinte bármi, amit mondunk, kiegészítésre és/vagy pontosításra szorul, és sikeres kommunikáció esetén ezt beszélgetőtársaink készségesen el is végzik. »– Hozd majd be. – OK.« A megszólított számára világos volt, hogy mit hova, magában kiegészítette. »– Tedd le a konyhában. – OK.« Hogy a konyhán belül közelebbről hova rakja, azt zokszó nélkül pontosította a címzett.
De honnan tudta? A nagy művészet persze azoknak az elveknek, szabályoknak a megtalálása, amik általában megmagyarázzák ezt a folyamatot. Megint csak anélkül, hogy mélyebben belemennék, leszögezem, hogy az egész folyamat kulcsa a Grice-féle együttműködési elv. A beszélő feltételezi a hallgatóról, hogy az megpróbálja mozgósítani a tudását, és kitölteni a hiányokat, részleteket. A hallgató pedig feltételezi a beszélőről, hogy nem mond annyira hiányos és annyira pontatlan dolgokat, amiket ő ne tudna kitölteni, kiegészíteni. Mindehhez a beszélő felhasználja azt, amit a hallgatóságáról (annak tudásáról, érdeklődéséről stb.) tud, és fordítva, a hallgatóság is felhasználja a beszélőről való tudását. Sőt, még az is szerepet játszik olykor, hogy a beszélő mit tud a hallgatóságának róla alkotott képéről, és megfordítva (tovább folytatni ritkán érdemes).”
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP
Összesen 106 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Az ABC betűinek random sorbarakása is produkál ennyi értelmet.
Na menj szépen Kukutyinba zabot hegyezni!
Emlékeztek?
Kálmán László nyelvész nyújtotta be a Fidesz által kezdeményezett témákban, ellenkező értelemben megfogalmazott népszavazásra vonatkozó kezdeményezéseit. Ennek során kérte hogy nevét ne hozzák nyilvánosságra.
http://nol.hu/archivum/archiv-..
Valóban nehéz kihámozni belőle, de az utolsó bekezdéssel mégiscsak adott egy pofont Kari Gerinek, és azoknak, akik a Geri megszólalását olyan alapon védték, hogy nincs itt semmi csócsálni való, hisz végülis igazat mondott. Bizony még arra is tett egy burkolt utalást, hogy Geri a fogyatékosságaira (pl. a nyelvtudás hiányára) való tekintettel tartózkodhatott volna a személyes jellegű összehasonlításoktól.
Es azert hagyta az utolso bekezdesre a pofonkat, mert arra gondolt, hogy azok, akik a cikket elejetol kezdtek elolvasni, akkorra mar teljesen belefaradtak a szoozonbe, nagy semmitmondasba es mar biztosan feladtak. Tudomány, Qubit...
Vagy egyszeruen nehezere esett neki barmi rosszat is mondani Kamugerirol.
Rossz szavai masrol vannak. Orbannak hivjak az illetot.
Szegeny Telifa, nem konnyu Gyurcsanyek ellenfelenek lenni!
Medgyessy meselhetne errol - es nemcsak o.
A diktaturak modszereinek egesz arzenáljat, az emberi mukodes legrosszabb modjat mutatjak be demokraciakent, europai menokent.
Kálmán László ebben az esetben nyilvánvalóan a személyére, pontosabban közismert politikai beállítottságára kapta fent a sok negatív megítélést, miközben az írása kifejezetten érdekes és finoman érzékelteti, hogy Karácsony szavaira nincs észszerű magyarázat.
Kálmán professzor csupán arról felejtkezik el, hogy a magyar kultúrában (és lehet, hogy máshol is) az alacsony emberekkel kapcsolatban van egy olyan rosszindulatú szólás és feltételezés, hogy az ebből eredő kisebbrendűségi érzésüket akarnoksággal kompenzálják, a kövérség pedig gyakran a slampossággal, igénytelenséggel kapcsolódik össze a közbeszédben.
Épp a professzor által vázolt 'együttműködési alapelv' jegyében tíz magyarból kilenc érti, hogy Karácsony a miniszterelnök jellemzésével - alacsony és kövér - ezeket a rosszindulatú sztereotípiákat akarta a közönségben felkelteni, szembeállítva a 'magas, sportos, jóképű' önmagára utaló sztereotípiákkal.
Áttérve a politikára, régóta nyilvánvaló a magyar politikai életet figyelők számára, hogy az ellenzék kerüli az érvelő politikai vitákat a kormánypárttal, mert annak kormányzási elvei (magyar érdekek védelme, családtámogatás, határzár, árstabilitás, munkahelyteremtés, munkaalapú szociális támogatások, stb.) népszerűek a társadalomban, még az ellenzéki érzelmű polgárok előtt is. Maradnak számukra a lózungok - európai értékek, köztársaság, jogállam és a többi -, s különösen a negatív tartalmú jelzők és fogalmak - lopás, diktatúra, autoriter, O1G - sulykolása a közbeszédben.
Nincs itt semmi újdonság. Karácsony reflexből kerülte a közte és Orbán közötti politikai különbségek kifejtését, s hirtelen jó ötletnek tűnt számára Orbánt a testalkatával lejáratni. Aztán rájött, hogy ez mégsem volt jó ötlet és szánalmas magyarázkodásba és bocsánatkérésbe menekült.
Persze, Karácsony egyenrangúnak, sőt jobbnak érzi magát Orbánnál, pedig, ahogy mondani szoktuk, a fasorban sincs. De én ebben az írásban nem látok kármentési kísérletet, inkább komoly rosszallást érzek. Csak be kell számítani, hogy azonos politikai mezőn játszó személyekről van szó, ezért nem megy neki, hanem finoman kritizál. Az is lehet, hogy Kálmánnak más a favoritja az ellenzéki versenyben és ezért szúrt oda.
Bejelentkezés