fokozatosan valósult meg a feudális keretek lebontása s azzal egyidejűleg a polgárosuló Magyarország alapjainak megteremtése.
Sok más mellett 1836-ban határoztak a jobbágytelkek szabad adásvételéről. 1840-től a részleges zsidó emancipációnak köszönhetően az izraeliták a bányavárosok kivételével bárhol szabadon letelepedhettek. Ugyanebben az esztendőben született törvény az önkéntes örökváltságról, amelynek révén a jobbágy pénzben megválthatta az addigi úrbéri terheit, egyúttal megszerezhette a használatban lévő földjének tulajdonjogát. 1844-ben a latin helyett a magyar vált államnyelvvé.
Döntő áttörésre azonban az udvar ellentétes érdekei miatt nem volt lehetőség, amit jól jelzett, hogy az 1830-as évek második felében Kossuth Lajost és Wesselényi Miklóst is börtönbüntetésre ítélték. 1844 végén pedig a hazánkban csekély népszerűségnek örvendő kancellár, Klemens von Metternich herceg elképzeléseinek megfelelően az ellenzék letörése okán számos vármegyében adminisztrátori rendszert vezettek be. Ennek jegyében az uralkodóhoz hű főispánokat, illetve főispáni megbízottakat neveztek ki, akik szemben álltak a vármegyék nemessége által választott alispánokkal.
A helyzet azt követően változott meg, hogy 1848-ban a népek tavaszaként emlegetett forradalmi hullám elérte a Habsburgok birodalmát, és Észak-Itáliában, Galíciában, illetve Bécsben is felkelés robbant ki. Magyarországon gróf Batthyány Lajos elnökletével ekkor már egy éve létezett a reformellenzék különböző irányzatait tömörítő Ellenzéki Párt. A Pragmatica Sanctióban meghatározott birodalmi kapcsolat fenntartásához ragaszkodó politikai csoportosulás célkitűzései között a parlamentnek felelős kormány felállítása, a gyülekezési, sajtó- és vallásszabadság biztosítása, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség, az ősiség eltörlése, kötelező örökváltsággal való jobbágyfelszabadítás, továbbá Magyarország és Erdély uniója szerepelt.
A reformellenzék követeléseinek támogatására 1848. március 15-én Pesten szerveződő tömegmozgalom tizenkét pontja lényegében megegyezett az Ellenzéki Párt azon elvárásaival, amelyeket Kossuth Lajos március 3-án a pozsonyi ország-
gyűlésben tett felirati javaslatában rögzített, leszámítva az önálló nemzeti bank igényét. A változásokat sürgető felirati indítványt Batthyány Lajos vezetésével az országgyűlés küldöttsége a pest-budai forradalom kirobbanásával egy időben vitte V. Ferdinánd elé.