Orbán Viktor: Romániában veszélyes helyzet jött létre, mérsékelt politikára van szüksége a magyaroknak
„Mi egy dolgot tudunk tenni, mi próbálunk baráti viszonyt kialakítani Romániával” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az Igen Szolidaritás Párt vagyis az ISZOMM vezetői, jelöltjei hisznek a szocializmusban és a sikeres választási eredményben, de nem hisznek az ellenzéki előválasztásban. Nemrég meg a politikai X faktornak is nevezett jelöltválasztásuk első körét, s nem tartják kínosnak, hogy az interneten keresnek politikusokat. Sőt.
A napokban tartotta meg az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) képviselőjelöltjei kiválasztásának első fordulóját. Az érdeklődők interneten jelentkezhettek, először telefonon vették fel velük a kapcsolatot, majd a személyes meghallgatáson a párt koordinátorai átbeszélték a jelentkezőkkel a választókörzeteik sajátosságait, áttekintették az indulás technikai feltételeit, valamint az ex-neotonos Pál Éva instrukciói alapján fotók és videók készültek róluk. Ezt követően az elnökség elé járultak, itt a politikáé volt a főszerep – tudta meg a Mandiner Székely Sándor országgyűlési képviselőtől, pártigazgatótól.
Mindenkivel másfél-két órát foglalkoztak, így alapos képet kaphattak a jelentkezőkről. Az ország minden részéből érkeztek a politikai pályára készülők, de Kelet-Magyarországról kicsit többen az átlagnál. A politikai X-faktor második fordulóját március közepén tartják. De hogyan tudják kiszűrni a szélhámosokat, voltak-e egyáltalán ilyenek? – kérdeztük Székelytől.
„Bár a pályázat kiírásában nem szerepelt, hogy »kalandorok kíméljenek«, nem találkoztunk ilyenekkel – feleli a parlamenti képviselő. – Elég régóta vagyunk a szakmában, sok mindenkit ismerünk, feltűnt volna, ha valaki rossz szándékkal jön, de legfeljebb csak kissé felkészületlenebb emberrel találkoztunk.”
Székely Sándor örömmel látta, hogy meglepően sok fiatal – a legifjabb 18 éves volt – „kopogtatott be” hozzájuk, de minden korosztályból akadtak jelentkezők. A pártigazgató arra a kérdésre, mennyire lehet vonzó a szocializmus egy fiatal számára, azt mondta, „mi arra jöttünk létre, azért harcolunk, hogy harminc évvel a rendszerváltás után arról kezdjünk beszélni, ez a kapitalizmus »dolog« nem a világok legjobbika, valójában tönkreteszi az országot, a Föld bolygót is a mindent elsöprő habzsolásával, s azzal, hogy kizsákmányolja az embereket”.
Az esélyeik kapcsán elmondja, azt látják, hogy a népszerűségük és a támogatottságuk egyre jobban nő. Az egyéni jelöltjeik sikerét az fogja eldönteni, hogy helyben mennyire lesznek ügyesek, mennyire állítják maga mellé a választókerületüket. „Az esélyesek nyugalmával tudnak elindulni jó pár helyen” – jelentette ki. Nem azt akarta mondani, hogy az esélytelenek nyugalmával? – kérdeztük. „Nem, az esélyesekével.” Az ellenzékről azt mondta,
„Nekünk viszont van miniszterelnök-jelöltünk, rövidesen névvel, arccal be fogjuk mutatni az összes jelöltünket, van programunk, mi sokkal szilárdabb, stabilabb talapzaton állunk, mint a hat liberális, jobboldali párt, amely azt mondja magáról, ő az ellenzék. Persze tisztában vagyunk a realitásokkal, de mégis hiszünk benne, hogy jó néhány helyen győzhetünk, és a listán is jól fogunk szerepelni. Ehhez erős, huszáros kampánnyal készülünk, a parlamentbe jutva pedig a mérleg nyelve lehetünk” – fogalmaz nagyon optimistán Székely Sándor.
Egyelőre a 106 induló nagyjából fele van meg, de nem a nulláról indultak. Az elmúlt időszakban húsz jelöltet alapvetően a saját pártukból és a holdudvarából „termeltek ki” – van közöttük néhány volt önkormányzati képviselő is –, erre jött további 25-30 ember, utóbbiak több mint száz jelentkezőből kerültek ki.
Párttársához hasonlóan lelkes a volt MSZP-s Szanyi Tibor, az ISZOMM alelnöke, miniszterelnök-jelöltje, aki azzal kezdi, hogy sokan röhögtek rajtuk, amikor kiderült, hogy az interneten keresnek jelölteket, de „aki ezen röhög, az a demokrácián és a modern világon röhög, én meg rajta”. Majd azt mondja, nem szégyellik a netes kasztingot, hiszen az Országgyűlés népképviselet, és ki az isten képviselhetné jobban a népet, mint az, aki a nép soraiból jött. Az ötlet egyébként nem eredeti, Olaszországban az Öt Csillag Mozgalom alkalmazta először Európában. „Ráadásul az ország le van zárva, a fél életünket az interneten éljük, az ételünket is ott szerezzük”, jelenti ki Szanyi.
A pártelnök is pozitív tapasztalatokat szerzett a jelentkezőkről, mint mondja, nagy többségük ígéretes, be fog válni, néhányon persze még „dolgozni kell”. Ahol több sikeres jelentkező lesz, ott májusban választják ki a frontembert, a másik lesz a háttérember, s ő léphet majd előre, ha netán kiesne az első számú jelölt.
Szanyi Tibort is megkérdeztük arról, hogyan lehet egy mai fiatalnak vonzó a szocializmus. Az MSZP egykori tagja szerint ezek a fiatalok már nem a hazai, letűnt szocializmus eszméjét kedvelik, nem Rákosi meg Sztálin a példaképük.
„Manapság a szocializmus reneszánszáról, még pontosabban az újraalkotásáról, újradefiniálásáról van szó. Ha nagyon messzire akarnék menni, azt mondhatnám, hogy Jézus Krisztus volt az első szocialista, azok a valódi szocialista elvek, amiket ő hirdetett, beleértve az erőforrások igazságos elosztását” – érvel a politikus. A szocializmus kelet-európai, szovjet típusú megoldását történelmi kudarcos kísérletnek kell tekinteni – fogalmazott –, de ezen túl kell lépni, mint ahogyan a katolikus egyház sem ragadt le a spanyol inkvizíciónál.
Az ISZOMM már korábban eldöntötte, hogy nem kíván részt venni az ellenzéki pártok előválasztásában, de azért megkérdezzük Szanyi Tibortól, hogy nem változott-e meg a véleményük. A párt miniszterelnök-jelöltje felindultan reagál. Kijelenti: parasztvakításról van szó, és nem lesz semmiféle olyan előválasztás, mint amilyet egyesek vizionálnak. De hát minden érdekelt azt mondja, hogy megtartják – vetjük közbe –, és 2019 őszén, az önkormányzati választások előtt bevált.
Nem egészen – véli Szanyi –, azt az aHang szervezte, de most ők ki vannak szorítva a rendszerből, senki nem tárgyal velük, erre ők is panaszkodnak. Majd azzal folytatja, hogy a hat párt december 20-i nyilatkozatában,13 pontos hitvallásában sincs egyetlen szó sem arról, ki és hogyan fogja az előválasztást megszervezni és milyen témakörökben.
„Csak annyi tudunk, hogy lesznek előválasztások. Lesznek, ez rendben van. De megannyi kérdés vetődik még fel. Hogyan lesznek?! Ki fizeti a több százmillió forintot?! A pártok a támogatottságuk arányában fizessék ennek a költségeit, tehát mi is szálljunk be milliókkal, miközben a többiek felveszik az állami támogatást?! S itt van az esélyegyenlőség!
A Demokratikus Klára Facebook-kampányára heti hétmillió forintot költenek.
De mi van, ha jön a világ legjobb jelöltje nulla forinttal, ő hogy a francba ismertesse meg magát? Megvannak azok a platformok, ahol viszonylagos esélyegyenlőséggel be tudnak mutatkozni az emberek? Nincsenek. Gyűléseket lehet tartani?! Nem. Mikor tartják meg? Mi lesz a kérdés: programok vagy személyek csatájára kell számítani, magyarul nekem kell felénekelnem az ő nótájukat vagy játszhatom az én nótámat?”
Majd azzal folytatja a párt miniszterelnök-jelöltje, hogy ha meg is lehetne technikailag szervezni, jönnek a tartalmi kérdések. Mi az a konkrét program, amihez csatlakozniuk kellene? Nincs ilyen – válaszolja meg magának. Azért készülnek már a pártok – játsszuk el az ördög ügyvédje szerepét újra –, a program egyes elemei már nyilvánosságra kerültek.
„De ehhez mi hogyan csatlakozzunk, amikor nincs szociális tartalma?!
Ők egy liberális polgári jövőképben gondolkodnak, mi meg szocializmusban, tehát tök más az elképzelésünk.
A mi jelöltjeink egyike sem akarja az ő zenéjüket játszani. Ha egy jelölt bejön hozzánk, hogy jelölt akar lenni a szocializmus jelszavával, mondjam neki azt, hogy jó, jó, de vegyél részt egy másik versenyben?! A következő probléma: meg kellene mondanunk, hogy a hat párt melyik frakciójába kívánunk beülni. De miért akarnánk mi bárhova beülni? Nekünk saját pártunk van.”
Majd a helyzet abszurditását illusztrálva elmeséli, pár nappal ezelőtt az ATV-ben járt Lendvai Ildikó és a pártigazgatójuk, Székely Sándor. Lendvai Ildikó ott kijelentette: bár felhatalmazása nincs, de meghívja őket az előválasztásra. „Nem ő a házigazda, nem tudjuk a helyszínt, időpontot, de meghív a házibulira. Ez nem vicc?! Mondja meg, így mihez, kihez csatlakozzunk?!” – fejezi be nem kis ingerültséggel a hangjában Szanyi Tibor.
Gallai Dávid a XV. kerületben lesz a párt képviselőjelöltje. A 34 éves férfinak nem ismeretlen a politika, korábban az MSZP-nek és a DK-nak is tagja volt, önkormányzati bizottságban dolgozott külsősként, és aktívan kampányolt is 2014-es és 2018-as parlamenti választáson. Tavaly decemberben igazolt át az ISZOMM-ba. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta ott a két pártot, azt felelte, ő a baloldaliságot keresi. Amikor 2007-ben elkezdett politizálni, egyértelmű, hogy a szocialistákhoz ment, hiszen akkor az volt az egyetlen baloldali párt, a Demokratikus Koalíciónál ugyanezt a hitvallást kereste. De ezek szerint nem nagyon találta meg ott sem – vetettük fel.
„Anélkül, hogy mélyebben elemezném a DK-t, úgy vélem, inkább liberális irányt vettek fel” – véli Szanyi.
Majd azt is elmondja, hogy mindkét pártban rendes, jó embereket, képzett politikusokat ismert meg, de az igazi baloldali értékeket, a szocializmus eszméjét itt, az ISZOMM-ban találta meg.
Gallai Dávid szabadúszóként definiálja magát, korábban vállalkozóként dolgozott, családi cégben működtettek egy újságos pavilon, emellett labdarúgóedző is, a sport nagy szerepet játszik az életében, hatéves kora óta aktívan sportol. A versenyszellem segíti majd a kampányban is – mondja –, s erre kitűnő felkészülést jelentett a múlt heti meghallgatás is, amit ő nagyon innovatívnak, ötletesnek, eredetinek tart. Úgy fogalmazott, hogy a három körös tréning egyszerre volt baráti hangulatú, nyílt, ugyanakkor kemény is, de egy leendő politikusnak ehhez hozzá kell szoknia, bírnia kell a nyomást. „Az biztos, hogy alaposan feltérképeztek minket, rendes szűrésen mentünk keresztül” – állítja. A leendő ellenfeleit még nem ismeri, csak pletykaszinten hallott róla, hogy kik vehetnek részt a baloldaliak előválasztásán, illetve, hogy kit indít a kormánypárt. De igazából nem is foglalkoztatja ez a kérdés. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy a pártja programját képviselje majd a kampányban és az itt élők ügyeivel foglalkozzon. Amikor az esélyeiről faggattuk, úgy fogalmaz,
„sportoló voltam és vagyok, mindig a győzelemre törekszem, persze tisztában vagyok a realitásokkal.
Azon leszek, hogy a lehető legtöbb szavazatot szerezzem magamnak és a listán a pártomnak.”
Úgy véli, építkező szakaszban van a párt, a választásokig sok munkát el kell végezni. „Érzem magamban a szenvedélyt, a lendületet, és azokat a lehetőségeket, amelyek alapfeltétel a jó szerepléshez” – fogalmaz. S nem tartja kizártnak, hogy nyer, mert különben el sem indulna, demokráciában verseny van, mindenki győzni akar.
„Egyedül nekünk van olyan 21. századi modern, de mégis baloldali programunk, amely 2022-re és az azt következő időszakra alternatívát jelent a mostani helyzetre. Ilyen például az, hogy a minimálbér elérje a nettó kétszázezer forintot. Emellett szeretném bevonni a választópolgárokat a döntésekbe, meghallgatom a véleményüket. Itt nagyon rendes, dolgos emberek laknak, ha őket rá tudjuk bírni az együttműködésre, tudunk velük kompromisszumokat kötni, akkor megszerezhetem a támogatásukat” – jelenti ki. Amikor a konkrétumokat kérdeztük, azt mondja, megállt a kerület fejlődése az utóbbi években, számos megoldásra váró probléma van, mint például a csömöri felüljárón kialakult dugók vagy a vásárcsarnok, főútvonalak felújítása.