Szabadság vagy kényszerű egyedüllét? – A szinglik helyzete 2020-ban

2021. január 3. 10:01
2,4 millió szingli országa vs. Családbarát Magyarország – csak látszólagos az ellentmondás. Rengeteg egyedülálló él Magyarországon, egy részük pedig a gyermekvállalás szempontjából érzékeny életkorban van, a családtámogatási rendszer megpróbálja őket is a családalapítás felé ösztönözni. A két pólus között azonban ott feszül ezernyi lélektani akadály és társadalmi körülmény. Egy szociológust, egy pszichológust és egy társkereső oldal vezetőjét kérdeztük a szingliség összetett világáról. Elemzésünk.

A „szingli” fogalmára nincs egységes definíció, a pszichológia, a statisztika vagy a szociológia tudománya különböző meghatározásokkal írja körül. A legegyszerűbb értelmezés szerint „egyedülállót” jelent. A két fogalom azonban mégsem szinonima, az „egyedülálló” egy nagyobb halmazt jelent: beletartozik mindenki, aki egyedül él, életkortól és családi állapottól függetlenül. A tágabb szociológiai értelmezés szerint a „szinglik” ezen belül egy kisebb halmazt alkotnak: ők azok az egyedülállók, akik

még nem kötöttek házasságot (nőtlenek, hajadonok), vagy már elváltak, és új párt keresnek,

függetlenül attól, hogy van-e gyermekük, vagy sem.

A legfrissebb, idén márciusban megjelent szingli-kutatás szerzője, Dr. Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője hazai és külföldi kutatások alapján egy szűkebb szociológiai megközelítést alkalmazott saját szinglidefiníciója létrehozásához: vizsgálatában azokat tekintette szinglinek, akik a 2001. és a 2011. évi népszámlálás, valamint a 2016. évi mikrocenzus (azaz a „kis népszámlálás”) eszmei időpontjában 20–49 évesek voltak, egyedül éltek egy háztartásban, nem kötöttek még házasságot (nőtlenek, hajadonok voltak), nem éltek tartós párkapcsolatban, és gyermekük sem született még.

A Randivonal.hu egykori óriásplakátja

2,4 millió szingli országa?

A legismertebb társkereső oldal, a Randivonal.hu legutóbbi óriásplakát-kampányának szlogenje volt ez – és nem feltétlenül hatásvadász céllal írták ki a plakátra ezt a megdöbbentően magas számot, ők a KSH adatai és több mint húszéves online társkeresési tapasztalataik alapján ennyire becsülik összesítve a nőtlen/hajadon, elvált, özvegy egyedülállók teljes számát Magyarországon. Minden negyedik „belhoni” magyar ember egyedülálló ezek szerint.

A KSH elemzője is pontosnak, és éppoly fontosnak tartja a Randivonal.hu által közölt adatokat is, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy nem ugyanazzal a szinglifogalommal dolgoztak, hiszen ő az egyedülállók egy szűkebb körét tekintette szinglinek.

A tágabb szociológiai értelmezés szerint

2016-ban mintegy 1,2 millió – statisztikai értelemben vett – egyedülálló élt Magyarországon,

míg a kutató fentebb vázolt szingli-fogalma (a szűkebb szociológiai megközelítés) szerint ez a szám nem lehet sokkal több, mint negyedmillió. „Számításaim szerint ugyanis valamivel több mint 188 ezer 20–39, és közel 63 ezer 40–49 éves szingli élt 2016-ban (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat) hazánkban” – mondja lapunknak Dr. Rövid Irén.

Dr. Rövid Irén szociológus, a KSH elemzője

A szociológus „Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján” című tanulmánya márciusban jelent meg a KSH Területi Statisztika című folyóiratában, ebben a 20–39 évesek, illetve a 40-es éveikben járó szinglik jellemzőit, életkörülményeit vizsgálta meg a 2001. és a 2011. évi népszámlálás, valamint a 2016. évi mikrocenzus („kis népszámlálás”) adatai alapján. A statisztikák azt mutatják, hogy az ezredfordulótól 2016-ig a 20–39 éves szinglik aránya a népességen belül alig változott, a korcsoportba tartozó, még házasság előtt álló fiatalok 11 százaléka, míg a 40–49 éves szinglik száma és aránya folyamatosan emelkedett, a 40-es éveikben járó nőtlenek/hajadonok 17 százaléka volt szingli. Ettől függetlenül a szinglik többsége (2016-ban 75 százaléka) a 20–39 éves korcsoportba tartozik.

 

Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 60. évfolyam 2. számában megjelent, Rövid Irén által írt Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján c. tanulmány

Korcsoportos bontásban 2020, a járvány éve változást hozott a társkeresési statisztikákban az előző évek adataihoz képest: „Míg az elmúlt néhány év során folyamatosan nőtt az 50 év feletti társkeresők száma és aránya, ez idén megfordulni látszik, adataink alapján idén a 25-45 év közöttiek aránya nő leginkább” – magyarázza nekünk Weiler Péter, a Randivonal.hu-t üzemeltető Dating Central Europe Zrt. vezérigazgatója.

Ismert, de újra elgondolkodtató adat, hogy

a szinglik jelentős része felsőfokú végzettségű és jól szituált – a szingli nők esetében ráadásul ez az átlag.

Míg 2016-ban a teljes, 20 évesnél idősebb magyar népesség 22 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig ez az adat a 20–39 éves szinglik körében éppen ennek kétszerese: 44, a 40-es éveikben járó egyedülállóknál pedig 36 százalékos volt.

A tanulmány érdekes adata még, hogy mely szakmákban található a legtöbb egyedülálló. „A 20–39 éves szingli férfiak közül arányaiban a legtöbben szoftverfejlesztők voltak, de sokan közülük lakatosként, rendszergazdaként, bolti eladóként és kamionsofőrként dolgoztak. Ugyanebbe a korcsoportba tartozó szingli nők körében a bolti eladó, az általános irodai adminisztrátor, a pultos, a pénzügyi ügyintéző, illetve a pénzügyi elemző, befektetési tanácsadó volt az első öt helyen. A 40–49 éves szingli férfiak közül sokan lakatosként, kamionsofőrként, vagyonőrként, testőrként, bolti eladóként, kőművesként dolgoztak. A 40-es éveikben járó szingli nők körében a legnépszerűbb foglalkozások a következők voltak: bolti eladó, általános irodai adminisztrátor, középiskolai és általános iskolai tanár, számviteli ügyintéző” – részletezi a tanulmány szerzője a Mandinernek.

 

Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 60. évfolyam 2. számában megjelent, Rövid Irén által írt Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján c. tanulmány

Területi-település szerinti bontásban kevés a meglepetés:

a legtöbb szingli a fővárosban, Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban él,

a helyi, még házasság előtt álló lakosság számához viszonyítva különösen magas az arányuk Szegeden, Pécsett és Debrecenben. A legkevesebb szingli a kistelepüléseken, községekben él, de itt a 20–49 éves korosztály általánosságban is alacsonyabb számban él. „Budapesten 2016-ban a 20–39 éves korosztályban minden negyedik lakos még szingli volt, a negyvenes éveikben járó szinglik aránya ugyanitt pedig 29 százalék” – teszi hozzá Dr. Rövid Irén. 

A párválasztás, társtalálás belső és külső akadályai

Nem is lenne baj ezekkel a nagy számokkal, ha az egyedülállók jelentős része nem egy érzékeny életkorban, a családalapítás időszakában lenne. Önmagában az egyedülléttel, a szingliséggel nincs probléma, az a személyiségfejlődésnek egy nagyon fontos állomása” –  magyarázza Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna. A klinikai szakpszichológus, család-pszichoterapeuta szerint

a társtalálás első számú lélektani akadálya a rossz párkapcsolattól való félelem – és ennek a félelemnek van is alapja:

nagyon kevés a sikeres házasság, a boldog és kiegyensúlyozott kapcsolat, ellenben nagyon magas a válások, kapcsolatbontások aránya. Az otthonról hozott minták általánosságban nem túl jók tehát, nagyon sok szingli szülei elváltak, vagy rossz kapcsolatban élnek. Az ilyen miliőben élő vagy felnőtt fiatalok nehezebben tudnak érzelmileg felszabadulni, a családi terhek miatt nehezebben tudnak ráfordulni arra, hogy szüleik megmentése helyett végre a saját életüket éljék.

Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, család-pszichoterapeuta

A félelem adódhat abból is, hogy az egyénnek előzőleg voltak rossz párkapcsolatai, a szakítások tapasztalatai ugyanis megnehezítik, hogy bízzon egy olyan társ megtalálásában, aki mellett le tudja élni az életét” – folytatja a pszichológus, hozzátéve, hogy a végleges elköteleződés gondolata már önmagában nagy szorongást vált ki sokakban: nagy tehernek érzik, hogy ez egy életre szóló döntés, amit nem szabad elrontani. Ehhez még hozzáadódhat a kortárscsoport felől érkező nyomás, ami tovább növelheti a bizonytalanságot: a barátok, ismerősök nagy része idővel szépen megházasodik körülöttük.

A társválasztást akadályozó másik lélektani ok a bizalomhiány. Ez szoros összefüggésben áll az előzőekkel, de a szülőkkel való kapcsolattal is: ha a szülők a magabiztosság, a sikeresség érzése helyett az elégedetlenséget, a bizalmatlanságot erősítették a gyerekükben, az a fiatal lelkébe bizonyosan befészkeli magát.

Nagyon sok egyedülálló azonban nemcsak másokkal szemben bizalmatlan, de önmagában is bizonytalan,

nem bízik abban, hogy valamikor képes lesz jó párkapcsolat kialakítására. „Egy nemrég megjelent külföldi kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy sokan azért vannak egyedül, mert nem tartják magukat elég vonzónak ahhoz, hogy párjuk legyen: nem rendelkeznek például jól fizető munkahellyel és magas iskolai végzettséggel” – magyarázza Dr. Rövid Irén szociológus.

Nem minden egyedülálló akar azonban párt találni. A szinglilétnek a szabadság iránti vágy is lehet az oka. A pszichológia megkülönbözteti a kényszerszingliséget a választott szingliségtől. Az utóbbiak különböző okokból (hogy kiszakadjanak a szülőktől való függőségből, vagy hogy kifújják magukat egy rossz párkapcsolat után) éppen az egyedüllétre vágynak.

A szingliségnek van egy jelentős szabadság- és kényelmi faktora: olyan életet él a fiatal, ami neki tetszik,

nem kell igazodnia senkihez. A választott szinglik általában jól érzik magukat a bőrükben, nem is kérnek általában segítséget” – mondja Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna.

A lélektani okok mellett persze különböző külső körülmények, társadalmi viszonyok, élethelyzetek, a XXI. századi létforma adottságai sem kedveznek a társtalálásnak. „A modern, felgyorsult világunk két nagy terhet tett az egyedülállók vállára: ez pedig az idő- és a kapcsolati hiány. Beszűkültek a közösségi terek, az ismerkedési lehetőségek, egyre kevesebb a magánéletre fordított idő, mert a munka–magánélet egyensúlya az elmúlt két évtizedben megbomlani látszik” – vélekedik a Randivonal.hu alapítója. Weiler Péter azonban minden eddig felsorolt szempont mellett egy lélektani mozzanatban látja a pártalálás titkát a társkeresési tapasztalatok alapján:

a párválasztás akkor lehet sikeres, ha az egyedülálló már készen áll arra, hogy komoly párkapcsolatot alakítson ki

– ezt ugyanis a másik fél is érezni fogja.

 

A szingli-lét terhei és csapdái

A párválasztás olyan, mint egy bonyolult, többismeretlenes egyenlet, aminek a matematikai feladványokkal szemben nincs egy, mindenki számára jól bevált, helyes megoldása” – fogalmazza meg kérdésünkre a kényes tételt Dr. Rövid Irén. Egyéni utak, egyéni megoldások vannak tehát, és a döntés völgyében szükségszerűen mindenki egyedül marad: ebben a döntésben az embernek magával kell megbirkóznia és egyezségre jutnia.

A döntések és/vagy élethelyzetek eredményeképpen kialakult egyedüllétnek van tehát egyrészt egy szabadságfoka, de vannak terhei is, amelyek idővel, életkorral, a személyiség függvényében változnak. Ilyen teher például a magány. „Egyesek számára ez nyomasztó érzés lehet, mások viszont kifejezetten szingliként tudnak kiteljesedni. Vannak szinglik, akik számára a magány ismeretlen fogalom, családi, baráti kapcsolataik sokszínűsége miatt ez nem jelent számukra problémát. Akik a magányt nehezebben viselik, sokkal több időt fordítanak a társkeresésre is, mert tehernek érzik, hogy nincs mellettük egy szerető társ, akivel meg tudják osztani az életüket” – látja Weiler Péter.

A legnagyobb félelem a nőknél az, hogy kicsúsznak a gyermekvállalásból. Sok hölgy, aki már betöltötte a 35. életévét, és nincs párkapcsolata, komoly depresszióba tud esni. Egyes nőgyógyászok pedig sok esetben nagyon hidegen tudják közölni velük a romló statisztikákat” – vélekedik erről a fontos tényezőről Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna.

A szinglilét terhei tehát főleg a biológiai óra sürgetése miatt kezdenek jelentkezni,

addig azonban a fiatalabb – főleg diplomás – korosztályok számára az egyedüllét olyan szabadságot jelent, amelyhez könnyen hozzá lehet szokni. Nincs alkalmazkodási kényszer, nincsenek kötelezettségek, kicsi a felelősség. Van idő karriert építeni, hobbikkal foglalkozni, szórakozni, barátokkal lenni, utazgatni – ezek a foglalatoskodások átmenetileg teljessé tehetik az életet.

Az egyedülállóság azonban olyan életformává válhat, amelytől később nehéz elszakadni” – hívja fel a figyelmet a pszichológus. „Ha az egyedülálló nagy eredményeket ér a karrierjében, azon nagyon nehéz később változtatni. A karrierépítés másik vonzata, hogy a karrierlétra csúcsán mind a nők, mint a férfiak nagyobb elvárásokat támasztanak a jövendőbeli párjukkal kapcsolatban, és ezzel jelentően lecsökkentik azok számát, akik szóba jöhetnek a párválasztáskor”. Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna szerint a választott szingliség másik csapdája, hogy ezek a fiatalok nagyon megtanulják kontrollálni az életüket; egy párkapcsolat azonban nagyon nehezen működik, ha az egyik fél mindig mindent kontrollálni akar.

 

Kitörési pontok a járvány idején

Mondani sem kell, hogy a koronavírus-járvány a vele járó korlátozások, biztonsági intézkedések, személyes elővigyázatosságok miatt nagyon nem kedvez az ismerkedéseknek, a társkeresésnek. A fizikai lehetőségek beszűkültek, de ezzel párhuzamos kinyíltak az online kommunikáció terei. Az online társkereső oldalaknak nagyobb szerepük lehet most.

Weiler Péter, a Randivonal.hu-t üzemeltető Dating Central Europe Zrt. vezérigazgatója

Az idei év hullámzó trendeket mutat. Az első korlátozások bevezetésekor például azt figyeltük meg, hogy az első egy-két hét inkább a megváltozott életkörülmények kialakításáról és kevésbé a társkeresésről szólt. Miután mindenki berendezkedett az új életvitelére,

a társkeresési aktivitás jócskán az átlag fölé szökött – augusztusban például ugyanolyan kiugrást láttunk, mint az előző években,

január és augusztus a két legaktívabb hónap a társkeresés szempontjából” – válaszolja a a társkeresési tendenciák megváltozására utaló kérdésünkre a Randivonal.hu vezetője.

Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna szerint is egyértelműen beszűkültek a lehetőségek, ugyanakkor pszichológusi praxisában azt tapasztalja, hogy a járvány idején csökken a társadalmi nyomás az egyedülállókon. A szinglik kevésbé érzik a környezetük, a család és a barátok részéről a korábban gyakran megfogalmazott elvárásokat a megházasodásra és a gyerekvállalásra vonatkozóan.

Internet nélkül a kényszerű bezártság elviselhetetlenebb lenne, az egyedülállók számára pedig ismerkedési reményeik szertefoszlását jelentené.

Az online társkereső oldalakkal az esélyek megtöbbszöröződnek, ugyanakkor ez egy részben virtuális világ;

azokból válogat az ember, akik bent vannak a „rendszerben”, illetve akiket részben az algoritmus, a keresések „ajánlanak”. „A Randivonalon is működik egyfajta mesterséges intelligencia, ami olyan társkereső személyeket ajánl számunkra, akik a paramétereink, keresési előzményeink alapján passzolhatnak hozzánk, de ez egy teljesen nyílt rendszer. Ha pedig évente valahová százezres nagyságrendben csatlakoznak új társkeresők, az már hatalmas merítést jelent, sok-sok tízezer olyan, hozzánk hasonló egyedülálló társkeresőt, akikkel egyébként valószínűleg a való életben soha sem találkoztunk volna” – érvel Weiler Péter, hozzátéve, hogy a Randivonal.hu-n évente 40-50 ezer párkapcsolat alakulhat ki. Az adatot onnan tudják megbecsülni, hogy az oldalról végleg kiregisztráló társkeresők negyede hagyja el az oldalt amiatt, mert megtalálta a párját, és mivel évente 150-200 ezer új társkereső regisztrál, így jön ki a becsült szám.

 

Családbarát ország – nehezen mozduló egyedülállók

A kormány hosszútávú célkitűzése az évtizedeken keresztül romló demográfiai trendek megfordítása, a társadalom elöregedésének lassítása, és e cél érdekében a különböző családtámogatási formákkal minél több gyerek vállalására ösztökéli a fiatalokat, lehetőleg családi keretben. De vajon a mérésekben van-e nyoma annak, hogy a kedvezmények bármilyen bátorító hatással lennének a szinglik döntéseire?

A KSH elemzője szerint a következő, 2021-ben esedékes népszámlálás fog erre pontosabb választ adni, de

a jelenlegi tendenciák alapján

a statisztikákban nagy valószínűséggel tükröződni fognak a családtámogatási intézkedések hatásai.

A 2010-es mélypont óta a házasságkötések száma emelkedő tendenciát mutat, és a legfrissebb adatok szerint a gyermekvállalás terén is pozitív folyamatok figyelhetők meg” – mondja Dr. Rövid Irén. A szociológus szerint 2011 és 2016 között a 20–39 éves szinglik száma 201 ezerről 188 ezerre csökkent, ezt a változást pedig a házasságkötések számának emelkedése is befolyásolhatta.

Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna pszichológus nem lát lényegi változást, úgy véli, a párkapcsolatok kialakítására, a szinglik házasodására nincs észlelhető hatása a családtámogató intézkedéseknek. A sajátos emberi megoldások szintjén tapasztalható inkább igazodás: például a bankhiteleik megtartása érdekében az emberek nem válnak el, inkább külön élnek.

 

Boldogtalanok-e a szinglik?

Elemzésünk végén tisztázzunk még egy fontos kérdést: a párkapcsolat nem egyenes út a boldogságba, az egyedüllét pedig nem jelent boldogtalanságot. Nincs akkora különbség a párkapcsolatban élő és az egyedülálló fiatalok boldogság-faktora között, mint ahogy azt gondolnánk, ugyanakkor a statisztikák mégis általánosságban azt mutatják, hogy

a szinglik kevésbé elégedettek az életükkel, és ritkábban érzik magukat boldognak, mint a velük egykorú, házasságban élő társaik.

 

Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 60. évfolyam 2. számában megjelent, Rövid Irén által írt Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján c. tanulmány

Életkorfüggő kicsit a boldogságérzés: a fiatalabb generációk reménytelibb módon állnak az élethez, mint a 40-es éveikben járó, tapasztaltabb embertársaik. „A 20–39 éves szinglik az élettel való elégedettségüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 7,02-re, a 40-es éveikben járók 6,19-re értékelték. A fiatalabb szinglik 74, az idősebb korcsoportba tartozók 58 százaléka mindig vagy többnyire boldognak érezte magát 2016-ban” – összegez a szinglikről szóló friss tanulmány szerzője, Dr. Rövid Irén.

A pszichológus szerint nem meglepő, hogy nincs drámai különbség a házasok (párkapcsolatban élők) és az egyedülállók élettel való elégedettsége, boldogságérzete között.

Rengeteg problémás kapcsolat van, nagyon kevés ember elégedett a párkapcsolatával.

A gyermekvállalás is részben boldogság-, részben viszont stresszfaktor. Az emberek nagyon vágynak arra, hogy legyen párkapcsolatuk, és legyen gyermekük. De mindkettő megléte nagy erőfeszítéseket vár el az emberektől, és ebből rengeteg konfliktus adódik” – hívja fel a figyelmet Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna.

Dr. Rövid Irén márciusban publikált tanulmánya azt is elemzi, hogy a magukat boldognak mondó szinglik aránya területileg hogyan oszlik meg az országban. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a 20–39 éves szinglik közül arányaiban Hajdú-Bihar megyében érezték a legtöbben (83 százalék), Fejér megyében a legkevesebben (59 százalék) boldognak magukat. A legboldogabb 40–es szinglik Vas, a legkevésbé boldogok pedig Csongrád-Csanád megyében éltek a 2016-os adatok szerint.

A szinglik – és a párkapcsolatban élők – boldogságérzetét befolyásoló okok közül azonban csupán egy tényező az, hogy hol élnek. További tényezők az életkor, az iskolázottság, a jövedelemszint, a foglalkoztatottság és mindaz a lélektani és egyéb szempont, amelyekkel ebben az elemzésben fentebb foglalkoztunk. Az élet tehát bonyolult, de tud szép lenni – párkapcsolatban vagy egyedül.

***

fotó: Dr. Rövid Irén, Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna, Weiler Péter

grafika: Nagy Kristóf

Összesen 227 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyanyám mondása: "két süldő malacot össze lehet zárni, de két vén disznót?"

Az előbbi a realitás egész Európában (Vlagyivosztoktól Lisszabonig), az utóbbi egy kétségbeesett kísérlet a trendek megváltoztatására (valószínűleg kevés lesz, de mégis csak kísérlet a jóirányba, kár rajta gúnyolodnotok).

De ez a nőknél nem a mérce lejjebb adása. :)
Az lenne az, ha mondjuk egy nem kifejezetten jóképű zöldségessel vagy árufeltöltővel vagy tanítóval jött volna össze.

Na igen, de ha nem vagy nagyon (!) jóképű, akkor legfeljebb akkor lenne esélyed, ha te lennél minimum (!) a KSH elnöke...

Én csak olyanokat ismerek, akiknek egyfelől öröm, másfelől komoly áldozat karrierben, szabad időben, stb. Miután pedig az örömöt az első gyermeknél átélték, a második és harmadik gyermeknél egyre komolyabban szembesülnek a lemondás-oldallal is. De ha kapnak kompenzációt anyagiakban és társadalmi elismerésben, akkor lehet, hogy mégis a vállalkozás oldalára billen át a mérleg. Ha nem, akkor nem. Akkor a muszlim agysebészektől várd 40 év múlva azt a GDP-t, amiből neked is csöppen. Vagy nem.

Nagy a te hited.

Én úgy látom, hogy a gyermekvállalások száma erősen összefügg a gyermek adott társadalmi normák között tisztességes fölnevelésének a költségeivel.

Ha egy gyermeket olyan 23-25 éves koráig kell támogatni, az nagyobb költség a szülőknek, mint ha 14 évesen már termelőerő.

Ez idáig a te gondolatmenetedet is igazolhatná: ha nő a bevándorlók életnívója, kevesebb gyerekük lesz. De van itt egy csavar. Mi van ha a társadalmi normákat húzzák le a maguk szintjére? Mi van, ha megelégszenek egy alacsonyabb életnívóval, és ennek megfelelően folyamatosan magas gyermekszámmal? Mintha mi magyarok ezt már átéltük volna a történelmi Magyarország néhány régiójában, nem?

Megneveznéd a "modernitás szigeteit" a muszlim világban? Vagyis olyan muszlim közösségeket, amelyek már alkalmazkodtak a modern világhoz? Mert ha netán nincsenek ilyenek, akkor egy nem létező dolog jövőbeli megjelenésében hiszel.

Hátpedig... Nagyon sokféle civilizációs környezetben élnek ám muszlimok. Ha a civilizációs környezet annyira meghatározó volna, nagyobb különbségeket kellene látnunk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés