Ebből nem lesz nagykoalíció! – Dömötör Csaba és Tordai Bence vitája a Mandineren

2020. december 19. 7:00
Mik voltak 2020 meghatározó eseményei itthon és a világban? Milyen esélyekkel vág neki a Fidesz és az ellenzék 2022-nek? Ki a leghitelesebb a másik oldal politikusai között? Vitainterjú a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával és a Párbeszéd országgyűlési képviselőjével járványkezelésről, nemzetközi kapcsolatokról és az ideális kormányfőjelöltről.

Pálfy Dániel Ábel interjúja a Mandiner hetilapban.

Rendkívüli év áll mögöttünk: koronavírus-járvány, az EU hétéves költségvetés-tervezetének elfogadása, amerikai elnökválasztás – csak néhány a főbb események közül. Melyik határozza meg leginkább az előttünk álló éveket?
Tordai Bence: Globális szinten egyértelműen a koronavírus-járvány volt a meghatározó, a belpolitikai események közül pedig az ellenzéki egység felállását emelném ki. Európában a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap tervezetének elfogadása, valamint az ezzel kapcsolatos jogállamisági vita és a vétó belengetése határozta meg a politikát.
Dömötör Csaba: A kormánypártok soraiban eddig is megvolt az egység, ami a cselekvőképesség fontos előfeltétele. Szükség is volt erre, mert a járvány alapjaiban változtatta meg az egész életünket, és felülírta a 2020-as terveket. Nagy tanulság, hogy a cselekvőképesség a nemzetállamoknál, a kormányoknál és a fővárosokban volt.
T. B.: Ez utóbbival egyet tudok érteni. Magyarországon is Budapesten voltak a leginkább előremutató cselekvések.
D. Cs.: Az is meghatározó volt idén, hogy a baloldal által lesajnált egészségügy derekasan helytállt. Ezt még értékesebbé teszi, hogy folyamatosan elvitatták a szakemberek hozzáértését. Súlyosbító körülményként álhíreket terjesztettek a statisztikákról, a tesztekről, a lélegeztetőgépekről, a vakcináról és a hazaküldött betegekről. Minden egyéb vitát le fogunk folytatni, de a járvány kezelésénél, illetve az emberek életének és megélhetésének védelménél idén sem volt, jelenleg sincs és valószínűleg az előttünk álló hónapokban sem lesz fontosabb feladatunk.

Fotó: Földházi Árpád

Hogyan értékelik Magyarország, a politikai vezetés és a szakemberek teljesítményét a járvány elleni védekezésben?
D. Cs.: Az év hőse az egészségügyi dolgozó. Nem egy, hanem mindannyian. Ezért is kell megtennünk mindent, hogy segítsük a munkájukat. Idén nemcsak eszközbeszerzésekre került sor, hanem félmillió forintos rendkívüli juttatásban is részesültek, és nemsokára megkezdődik az utóbbi évtizedek legnagyobb béremelése. A statisztikákat nézve Magyarország a védekezésben jobban teljesítő országok között szerepel.
T. B.: Egyetértünk, az év hősei az egészségügyi dolgozók. Az ellenzék sosem az ő teljesítményüket vitatta el, hanem a politikai vezetés, különösen Kásler Miklós alkalmasságát vonta kétségbe. Hogy a humánminiszter mennyire nem állt a helyzet magaslatán, bizonyítja, hogy a védekezés vezetését a kormányfő a belügyminiszterre bízta. Az utóbbi tíz év folyamatos pénzelvonása az egészségügyben megbosszulta magát. Számos, joggal vitatott intézkedés történt, például a kórházi ágyak kiürítése, a lélegeztető­gépek beszerzése. A kormánypárti politikusok azt hitték, hogy az első hullámmal vége a nehézségeknek, a nyarat ellustulták, jachtozgattak az Adrián, és meglepte őket a második hullám. Ősszel Magyarország a három–öt legrosszabb halálozási statisztikát mutató ország közé került. A kormány a gazdasági-társadalmi hatások kezelésében különösen rosszul teljesített. A második–harmadik negyedévben a GDP az uniós átlagnál nagyobb mértékben, 14, illetve 5 százalékot esett. Nem sikerült a gazdaságot és a munkahelyeket megmenteni. A kabinet nem törődik azokkal, akik jövedelem nélkül maradtak. Az előző években felszámolták a jövedelembiztonságot garantáló szociális hálót, ezért mondjuk mi azt, hogy ideje volna az alapjövedelem bevezetésének. A Párbeszéd sok javaslatot tett, Budapest pedig Karácsony Gergely vezetésével meg is valósította ezeket, a kormányt megelőzve. Az önkormányzati és a nemzetközi szintű védekezés pont olyan fontos, mint a nemzetállami szintű. Az önkormányzatokat nem büntetni kellene az elvonásokkal, a nemzetközi színtéren pedig együttműködésre kell törekedni. Míg a magyar kormány gyanús kínai és orosz vakcinákról tárgyal, az EU képes volt jól teljesítő, komoly oltóanyagokat beszerezni.

A DK-val való együttműködés természetes”

D. Cs.: Képviselő úr, talán nem értesült róla, hogy az EU-val szerződésben álló Pfizer gyógyszercég visszamondta az uniónak szánt vakcinaszállítmány felét, ugyanis először az USA-nak szállít. Na, ezért érdemes több lábon állni, ha az oltóanyag beszerzéséről van szó. Az emberi erőforrások miniszterét a baloldal folyamatosan bírálta. Még pancsernek is nevezte, ami azért meredek, mert Kásler Miklós pályafutása alatt valószínűleg egymaga több életet mentett meg, mint az összes baloldali képviselő együttvéve. Nem tudom elfelejteni azt sem, hogy párttársa, Szabó Tímea miután folyamatosan súlyos hazugságokat mondott a parlamentben, a megszokott provokatív stílusában nekiment Müller Cecília országos tiszti főorvosnak. A kormánynak viselnie kell az ellenzéki támadásokat, de legalább az egészségügyi dolgozókat ne támadták volna a járvány közepén.

Támadták őket?
T. B.: Minimális elvárás, hogy a tiszti főorvos beszámoljon a munkájáról a parlamenti képviselőknek. Az, hogy a fideszes képviselők szabotálják a népjóléti bizottság ülését, ezzel ellehetetlenítve, hogy a tiszti főorvos beszámoljon, valóban ilyen eszközökre kényszerít minket. De ha egy képviselő a folyosón kulturált hangnemben érdeklődik, az nem támadás, hanem az információhiány kielégítése.
D. Cs.: Ezek szerint mást értünk kulturált stílus alatt. Amit Szabó Tímea a parlamentben hétről hétre bemutat, messze áll tőle. A fideszes képviselők azért nem vesznek részt Korózs Lajos elnöklete alatt a bizottság munkájában, mert álhíreket terjesztett a járvány egyik legsúlyosabb időszakában: azt állította, hogy azok közül, akik hazamentek a kórházból, tízből kilencen meghaltak. Ez a hazugság a nemzetközi sajtót is megjárta. Ha mélypontot kellene említeni az évből, akkor ez az álhírkampány lenne.
T. B.: Ha rémhírterjesztés történt, akkor a Fidesznek, amely szigorította az erről szóló törvényt, feljelentést kellett volna tennie. Erre nem került sor, csak ismételgetik ezt a szöveget. Gyenge és gyáva próbálkozás, hogy egy karaktergyilkossági kísérlettel próbálják meg elterelni a figyelmet arról, hogy a számokat láthatóan manipulálják.
D. Cs.: Az ellenzék azt állította, hogy tízből kilenc hazaküldött beteg meghalt. Hamar kiderült, hogy ez hazugság. Sok hónap eltelt, de a bocsánatkérés még mindig nem hangzott el. Ez morális csőd.
T. B.: Haltak meg emberek amiatt, hogy hazaküldték őket a kórházból? Igen. Biztos, hogy az ágyak kiürítése súlyos, emberéletekben mérhető áldozatokat jelentett, és ezért Kásler Miklós a felelős.

Ezt alá tudja támasztani konkrét adatokkal?
T. B.: Egyértelmű, hogy tízezernyi ágy kiürítése következtében többen is meghaltak, akik otthon nem kaphatták meg a szükséges ellátást. Konkrét esetek vannak az Európai Unió Bírósága előtt. Az egészségügyi vezetés meg tudná mondani, hogy pontosan hányan haltak meg, de még arra sem tudjuk rávenni, hogy kórházi bontásban kiadja a napi adatokat. Erős a gyanú, hogy a furcsa módon megtorpanó halálozási számok nem valósak.
D. Cs.: Tehát az ellenzéknek nincs semmiféle konkrét statisztikája, mégis azt hazudta, hogy tízből kilencen meghaltak. Emiatt pedig bocsánatot sem kért. Erre mondom, hogy morális csőd.

Hogyan állnak hozzá a magyarok a járványügyi előírásokhoz?
D. Cs.: Az első szó a köszöneté. A magyarok elsöprő többsége példaértékűen betartja a szabályokat, amelyek a mindennapokban sok teherrel járnak. Látom, hogy a baloldal keresi a lehetőségeket, hogy bizonyítsa, Magyarország nem is teljesít olyan jól. De a járvány egészét nézve azért is tartozunk a jobban teljesítő országok közé, mert az emberek fegyelmezettek.

A végső szót úgyis a Gyurcsány-klán mondja ki”

T. B.: Egyetértek. A magyarok nagy része felelősségteljesen jár el ezekben a nehéz időkben. A probléma az, hogy Kásler Miklós olyan vállalhatatlan kijelentéseket tesz, miszerint az intézkedések jók, csak az emberek nem tartják be a szabályokat, ez az oka a járvány felfutásának. De örülök, hogy ez nem kormányzati álláspont. Az is fontos lenne, hogy ilyenkor a politikusok jó példával járjanak elöl, de az Orbán-kormány ebben sem jeleskedett. A miniszterelnök és Szijjártó Péter sokáig nem volt hajlandó maszkot viselni, és nem tudok elmenni Szájer József esete mellett, aki a járvány­ügyi korlátozásokat megszegve egy huszonöt fős drogos szexpartin vett részt Brüsszelben.

Milyen súlyos gazdasági hatások várhatók? Magyarország mennyire van felkészülve egy esetleges válságra?
D. Cs.: Minden ország gazdaságán láthatók a pandémia harapásnyomai. Szerintünk a járványidőszakban is az adócsökkentés jelenti a megoldást, így lehet elérni, hogy a családok jövedelme ne legyen kevesebb. Sőt a családtámogatási rendszer még erősödött is. E tekintetben fényévnyi a különbség a baloldali pártok és a kormány között, választási programjaikból is tudjuk, hogy vaskos adóemelésbe kezdenének. A társasági adót a mostani 9-ről 20 százalék közelébe emelnék, és jelentősen növelnék a jövedelemadó-kulcsokat is. Ha mindezt kiegészítjük az alapjövedelem ötletével, ami gyakorlatilag a munka helyett segély elv visszahozatala, akkor egy durva megszorítási programmal állunk szemben. Egy olyan baloldali gazdaságpolitikával, amely 2010 előtt már befuccsolt, és nem szeretnénk újra látni.

Fotó: Földházi Árpád

T. B.: Aki itt adót emelt, az éppen a Fidesz! Az önkormányzatok terhei, a szolidaritási és a közműadó négy-, illetve háromszorosára nőtt a járvány idején. A kormány a multi cégeket és a fideszes oligarchákat milliárdokkal támogatja, de ettől a magyar emberek nem fogják könnyebben átvészelni a válságot. A munkanélküli-ellátás összegét és folyósítási idejét véletlenül sem emelték. A munkanélküliek fele semmilyen ellátásra nem jogosult. Ez vállalhatatlan! Tudjuk: a nagytőke támogatása nem csorog le az emberekhez. Mi a keresletoldali gazdaságélénkítésben hiszünk. Az embereknek odaadjuk a pénzt, ők elköltik, így felpörgetve a gazdaságot. Ezzel a cégeknek és az államnak is több bevétele lesz. Több mint egy év lesz, mire a magyar gazdaság kiheveri a járványt, részben az elhibázott válságkezelés miatt. Nem mindegy, hogy válsághelyzetben mire költ a kormány: jobban járt volna mindenki, ha azokat a pénzeket, amelyeket tizenhatezer felesleges lélegeztetőgépre vagy a Budapest–Belgrád-vasútvonalra költöttek, helikopterpénzként szétosztják az emberek között.
D. Cs.: A Medgyessy-adminisztrációtól a Bajnai-kabinetig több baloldali kormány is kísérletezett ilyen helikopterpénz-megközelítéssel. Na, abból lett a végén IMF-hitel és államcsődközeli helyzet, valamint 12 százalékos munkanélküliség! Akkor fut jól a magyar gazdaság szekere, ha a magyaroknak van munkahelyük. Sokévnyi erőfeszítés van abban, hogy a munkanélküliségi arányt 4 százalék alá sikerült csökkenteni. A baloldal megközelítésével újra 10 százalék körül lenne a munkanélküliség. A családi adókedvezmény rendszere pedig korábban nem is létezett. Az önkormányzatokkal kapcsolatban érdemes megnézni, hogy az iparűzésiadó-bevételek hogyan változtak 2010 óta. Jelentősen növekedtek. Arról nem is beszélve, hogy a kormány 1400 milliárdos adósságot vállalt át az önkormányzatoktól. Ennyit a „kivéreztetésről”. Ami a másik kérdést illeti, az ellenzék folyamatosan számonkérte a kormányt, hogy miért nincs elég lélegeztetőgép. Erre most azt mondja, hogy haszontalan. Igazi „van sapka, nincs sapka” politika.
T. B.: A kormány és a járvány együtt Budapest költségvetésének több mint a 20 százalékát elveszi. De nem csak a fővárosról van szó! A fideszes vezetésű önkormányzatok is bírálják a kabinet intézkedéseit.

Kompromisszumos megállapodás született az EU-költségvetés és a jogállamisági mechanizmus ügyében Magyarország és Lengyelország, valamint az Európai Unió között. Lehet-e győzelemről beszélni? 
D. CS.: Három fontos tanulság van. Mindenekelőtt az, hogy szerencsére felülkerekedett a normalitás, a józan ész. Mégis milyen üzenete volt annak, hogy egy járvány közepén is az volt a legfontosabb dolguk, hogy egy új ideológiai tüzérségi rendszert helyezzenek üzembe? Másodsorban jól látszik, hogy vége annak az időszaknak, amikor a magyarokat és a lengyeleket megosztják különféle rafinált eszközökkel. Többé nem azt tekinthetik magától értetődőnek, hogy a közép-európaiak majd úgyis beadják a derekukat, hanem az ellenkezőjét. A magyar–lengyel együttműködés, hiába akarják megtörni, az EU egyik legerősebb szövetsége. Harmadsorban, látványosan megbukott a baloldali pártok gyomorforgató politikája. Azok mellé álltak, azok nevében folytattak kampányt, akik pénzt akartak elvenni Magyarországtól. Ilyenkor joggal merül fel bennünk a kérdés: kit képviselnek, és kinek dolgoznak? Abszurd, hogy azok a pártok indítottak kampányt a saját hazájuk ellen, amelyek korábban egymás ellenében határozták meg magukat. Ennek az elvtelenségnek kirívó szimbóluma volt, amikor a zsidólistázó jobbikos EP-képviselő együtt írta alá a Magyarország-ellenes nyilatkozatot azokkal a balos képviselőkkel, akik korábban tömött sorokban tüntettek ellene. Akár Szerencsről, akár Brüsszelből nézzük, erről az új baloldali koalícióról süt az elvtelenség.

Nem sikerült a gazdaságot és a munkahelyeket megmenteni” 

T. B.: Van új költségvetés, és elindulhat a helyreállítási csomag is, ami minden tagállam, így Magyarország szempontjából is kulcsfontosságú. Az EU legyűrte Orbánék ellenállását, a Fidesz-kormány fogadkozásaival szemben van jogállamisági mechanizmus abban a formában, ahogy arról az Európai Parlament és a tanács novemberben megállapodott. Az uniós kifizetések összekötése alapvető antikorrupciós intézkedésekkel és jogállamisági elvekkel megvalósult Orbán Viktor hadakozása ellenére. Súlyos hibának tartjuk azonban azt az engedményt, hogy a mechanizmust az Európai Unió Bírósága ítéletéig, nagyjából a 2022-es választásig nem alkalmazzák. Az új költségvetés kifizetései csak 2022 után indulnak meg, a helyreállítási csomagból azonban addig is jelentős összegek érkeznek Magyarországra, ahogy az előző hétéves ciklus pénzei is akadálytalanul áramlanak a kormányhoz. Ezzel az EU további évekkel hosszabbította meg a velejéig korrupt NER finanszírozását. Ezek után elvárjuk az uniótól a meglevő antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazását. És ugyancsak elengedhetetlen az önkormányzatok közvetlen hozzáférésének biztosítása az EU-s forrásokhoz – mi, ellenzékiek továbbra is ezért fogunk küzdeni Brüsszelben. Mit szólnak az amerikai elnökválasztás eredményéhez? Miként befolyásolja majd Magyarország jövőjét és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát?
D. Cs.: Jó néhány – mondjuk így – érdekesség történt a választással kapcsolatban. Egy biztos, minket ezek tizedének a gyanújáért is sok nemzetközi lap címlapjára tennének. Mindenesetre nekünk nem dolgunk, hogy más országok belügyeit véleményezzük. Az Egyesült Államok kiemelt partnerünk és stratégiai szövetségesünk a NATO-ban, és szeretnénk, ha a transzatlanti kapcsolat minősége is ezt tükrözné ideológiai elvárásoktól mentesen. Bárki vezeti is az USA kormányát, Magyarországra biztos pontként tekinthet egy erősödő régióban.

Fotó: Földházi Árpád

T. B.: Donald Trump jól megérdemelt veresége első számú európai rajongójának, Orbán Viktornak nagyon fájhatott, és nemcsak a politikai ízlése miatt, hanem mert Trump biztosította, hogy a rendszerszintű korrupciót szó nélkül hagyják. A demokrata elnöktől azonban más hozzáállás várható. Emlékszünk, hogy amikor a korrupció miatt az amerikai cégek érdekei sérültek, akkor több magyart is kitiltottak az USA-ból, és ez kínos volt a Fidesznek. Az eredmény tehát újabb súlyos csapás az Orbán-kormánynak. Számára ez az év fordulópont, megváltozott a gazdasági, a nemzetközi és a belpolitikai környezet is, a Fidesz pozíciója megromlott, a kilátásai még inkább. Ma már az ellenzék a közvélemény-kutatásokban is erősebb, mint a kormánypártok, és a fogadóirodák is egyre rosszabb oddszokat adnak a 2022-es újrázásukra.
D. Cs.: Közvetlenül összekötni a választásokkal a külföldi voksolások eredményét világosan megmutatja, hogy a baloldal külföldről vár támogatást és beavatkozást a magyar belpolitikába. Ez nagy különbség köztünk. Mi nem máshol keressük az igazodási pontokat, nem buksisimogatásra vágyunk külföldi fővárosokban…
T. B.: Hacsak nem Moszkváról van szó!
D. Cs.: …és ez még akkor is így van, ha tudjuk, a mi megközelítésünk, amelynek középpontjában a magyar érdekek állnak, sokkal több vitával jár.

Hogyan készülnek a 2022-es választásra? Milyen kampányra és eredményre számítanak?
T. B.: A kormány gyengén teljesít, az egységes ellenzék viszont felkészült az előtte álló kihívásra. Mindenhol közös jelöltekkel, miniszterelnök-jelölttel, programmal indulunk, és a Fidesz ettől megijedt. Átírta a választási törvényt, és elkezdte az állami vagyont privatizálni, kimenteni, felkészülve egy vereség utáni időszakra. Erre jó esély van, mert a Fidesz elvesztette az emberek bizalmát, az ellenzék pedig kormányképes alternatívaként jelenik meg.

A magyar–lengyel együttműködés az EU egyik legerősebb szövetsége”

D. Cs.: Minden választás előtt gyenge kormányzást szajkózott az ellenzék, aztán a választók másképp gondolták, és kétharmados fideszes győzelmek születtek. Egy járvány közepén vagyunk, emberéleteket, munkahelyeket kell menteni, ők meg már a pozíciókon marakodnak. Ebből látszik, hogy nehéz időszakban kinek mi a fontos. A kormány teljesítményét mindenesetre jól mutatja, hogy Orbán Viktor a leghosszabb ideje hivatalt viselő magyar miniszterelnök. Nekünk van vezetőnk, odaát viszont csak egymással marakodó hatalomsóvárgókat látni.
T. B.: Míg a Fidesz a jelenleg kiépülő egyszemélyes önkény­uralomban hisz, mi a demokratikus működést tartjuk jónak. Mondja meg az ellenzéki szavazók sokszínű közössége, hogy ki a legalkalmasabb miniszterelnök-jelölt! Ne egyetlen ember aktuális hangulatától és érdekeitől függően, fékek és ellensúlyok nélkül, korlátlan hatalommal meghozott döntései határozzák meg az ország sorsát! Szükség van arra, hogy valódi demokratikus működésben termelődjön ki a köztársasági ethosz. Ez nagyon hiányzik a 2010-es évek Magyarországa után.
D. Cs.: Amit a baloldal demokratikus vívmánynak tart, az az utóbbi évtizedek legerkölcstelenebb paktuma. Olyan pártok álltak össze, amelyek korábban kizárták volna egymást a közéletből. Mostanra a jobbikos politikusok nyugodtan viselhetik a Gyurcsány-jelvényt, a Párbeszéd pedig feltűnés nélkül masírozhatna gárdamellényben. Közös kongresszust tarthatnának Őszödön. Az elvek elkoptak, csak a pucér hataloméhség maradt.

Az év hőse az egészségügyi dolgozó”

Tordai Bence számára mennyire elfogadható a Gyurcsány Ferenccel való kényszerű együttműködés?
T. B.: A DK-val való együttműködés természetes, de a kiábrándult fideszes szavazóknak nem kell újabb Gyurcsány-
kormánytól tartaniuk. A DK elnöke kijelentette, hogy nem fog a következő kabinetben szerepet vállalni.
D. Cs.: Akkor most Vadai Ágnest idézem: Gyurcsány Ferenc marad, és meg fogja találni a módját, hogy vezető szerepe legyen. Mindent elmond a baloldal állapotáról, hogy tizennégy évvel az őszödi beszéd után még mindig a Gyurcsány-klán diktál.
T. B.: Szó sincs diktálásról. Megvitatjuk az ötleteket, szavazunk róluk, sőt konszenzusra jutunk!
D. Cs.: És a végén Gyurcsány nevet. Mi lesz, ha 2022-ben vereséget szenved a Fidesz? Miben kell majd megújulnia?
D. Cs.: Győzelemre játszunk. A megújulásról nekem most egyébként is más jut eszembe. Ha kicsit távolabbról nézzük az idei évet, akkor talán a közösségi találkozások elmaradása volt az egyik legfájóbb jellemzője. Most látszik igazán, milyen fontos szerepet játszanak életünkben a közösségek, kicsik és nagyok egyaránt. A jövő évben én attól is várom a megújulást, hogy visszatér az élet a közösségekbe. Visszakanyarodva 2022-re, a politikában vannak rázósabb időszakok, de az iránytűnk ilyenkor is ugyanabba az irányba mutat: ha valakinek számít a munka becsülete, a családok erősödése, az ország függetlensége és mindezek keretéül a biztonság, akkor minden hibánkkal együtt csak a Fidesz–KDNP-re számíthat. A választás előtt és után is.

Ki lenne önök szerint az ideális kormánypárti és ellenzéki miniszterelnök-jelölt?
D. Cs.: A kormánypártit tudom: Orbán Viktor.
T. B.: A kormánypárti tényleg Orbán, hiszen ő az esszenciája ennek a rendszernek. A Fideszben nincsenek alternatívák. Az ideális ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerintem erős demokratikus elkötelezettségű, integratív személyiség, és jó lenne, ha nem a budapesti buborékból jönne, hanem ismerné a vidék Magyarországát is. Szeretném, ha nő lenne, mert nagy szükségünk lenne a női politikusokhoz társított erényekre.

Fotó: Földházi Árpád

D. Cs.: Szerencsére nem feladatom, hogy ellenzéki jelöltekről gondolkozzak, de nem is érdemes. Függetlenül attól, hogy Tordai képviselő úr milyen karakterjegyekről ábrándozik, a végső szót úgyis a Gyurcsány-klán mondja ki. Bárhogy legyen is: ha a leendő baloldali jelölt véletlenül magyar nemzeti mezt kapna karácsonyra, akkor kívánom, hogy jövőre viselje párszor, és folytasson ahhoz méltó politikát.

Ki az a politikus a másik oldalról, akit hiteles személyiségnek tartanak, és elismerik a munkáját?
D. Cs.: Hiller István, mert ő egymagában ellensúlya annak a provokatív stílusnak, amely eluralkodott az ellenzék soraiban. Úgy érzem, ő partner abban, hogy megőrizzük az Országgyűlés méltóságát.
T. B.: Révész Máriusz szakmai munkáját tudom értékelni, hiszen közel állnak a szívemhez azok az ideológiától mentes témák, amelyekkel foglalkozik. Drukkolok neki, az a baj, hogy sokszor a saját kormánya sem támogatja a törekvéseiben.
D. Cs.: Hát, nagykoalíció biztosan nem lesz ebből, mindenesetre boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, beleértve azokat a képviselőket is, akikkel szinte semmiben nem értünk egyet!
T. B.: Boldog karácsonyt mindenkinek!

Dömötör Csaba
1982-ben született Budapesten. A nemzetközi kapcsolatok szakértője, tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. 2011 és 2013 között az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének vezetője volt, 2015-től a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, 2018-tól a Fidesz országgyűlési képviselője. Házas, három lány és egy fiú édesapja.
Tordai Bence
1981-ben született Budapesten. Közgazdász–szociológus, tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. 2008 és 2015 között a Budapesti Kommunikációs Főiskola adjunktusa. Az LMP alapító tagja, 2013 óta a Párbeszéd politikusa, a párt kommunikációs igazgatója, szóvivője.2018-tól országgyűlési képviselő. Élettársával négy gyermekük van.

Címlapfotó: Földházi Árpád

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Beláttam, jó, hogy Tordai politika S lett. Kisebb kárt tesz, mintha egy csomó fiatalt síppal a szájában oktat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés