A beperelt orvosi testületek – név szerint a University College London Hospitals NHS Foundation Trust valamint a Leeds Teaching Hospital NHS Trust –, amelyek a Tavistockra irányították a nemi diszforiában szenvedő gyermekeket és fiatalokat, azzal érveltek, hogy a pubertásblokkolás és az ellenkező nemi hormonok alkalmazása két egymástól független, teljesen különálló kezelési szakasz.
Dame Victoria Sharp, Lord Justice Lewis és Mrs. Justice Lieven, a döntést meghozó bírák azt mondták: „Nagyon valószínűtlen, hogy egy 13 éves, vagy annál fiatalabb gyermek illetékes lehetne egy ilyen kérdésben és hozzájárulhasson ahhoz, hogy pubertásblokkolókat adagoljanak neki. Az is kétséges, hogy egy 14 vagy 15 éves gyermek megértheti és mérlegelheti a pubertásblokkolók alkalmazásának hosszú távú kockázatait és következményeit.” Hozzátették ugyanakkor, hogy: „A 16 éves, és annál idősebb fiatalok tekintetében a jogi álláspont szerint feltételezhető, hogy képesek beleegyezni egy ilyen orvosi kezelésbe.”
„Tekintettel a jelen ügy során szóban forgó klinikai beavatkozások hosszú távú következményeire, valamint arra, hogy a kezelés egyelőre innovatív és kísérleti fázisban van, úgy véljük, hogy a klinikusoknak előzetes bírósági engedélyhez kell kötniük a klinikai kezelés megkezdését.” – áll a bírói döntés szövegében.
A bírák mostani döntése csupán arról szól, hogy egy gyermek vagy egy fiatalkorú esetében kizárólag teljes körű tájékoztatást követően születhet döntés a kezelés megkezdéséről, ugyanakkor nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a pubertásblokkolás önmagában megfelelő eljárás-e a nemi diszfóriával rendelkező gyermekek és fiatalok kezelése során. „A bíróság nem dönt a nemi diszfóriával szenvedő gyermekek pubertásblokkolással való kezelésének előnyeiről vagy hátrányairól, legyen az hosszú vagy rövid távú következmény.”
A felperes Keira Bell szerint: „Ez az ítélet nem politikai döntés, hanem a kiszolgáltatott gyermekek védelméről szól. Örömmel látom, hogy a józan ész érvényesült.” Paul Conrathe, a két felperes ügyvédje szerint a döntés ez „egy történelmi jelentőségű ítélet, amely megvédi a nemi diszfóriában szenvedő gyermekeket.”
Az ügyvéd szerint az ítélet rámutatott, hogy „az irrealitás kultúrája beférkőzött Tavistockba. Ez oda vezethetett, hogy több száz gyermek kapta meg ezt a kísérleti kezelést megfelelő tájékoztatás és beleegyezés nélkül.”
Lui Asquith, a Mermaids (Sellők) nevű, transznemű gyermekekkel foglalkozó szervezet vezetője szerint azonban a döntés „pusztító ütés és potenciális katasztrófa a transz fiatalok számára az egész országban.”