Számításaim szerint 3 millió ember az év végére már mély nyomorban fog élni

2020. november 19. 10:06

Róna Péter
Index
Egy normális embernek – két-három fős család esetében – kell minimum 70-80 ezer forint havonta ennivalóra. Interjú.

Mi a véleménye a Matolcsy György-vezette jegybank monetáris politikájáról?

Matolcsy György monetáris politikáját támogattam, egészen 2018 végéig. Az történt a '18-as választások előtt, hogy a nemzeti bank, mint a nemzeti bankok világszerte, hajlamosak, nem feltétlenül teszik meg, de hajlamosak a kormánynak, a hatalmon lévő kurzusnak besegíteni azzal, hogy fűtik a gazdaságot. 

Ez baj?

Azt a körülmények határozzák meg, hogy baj-e. Lehet, hogy baj, lehet, hogy nem baj, a fűtés mértékétől, szerkezetétől is függ, hogy baj-e. Ez egy komplikált kérdés. Mindenesetre a választás előtt általában a nemzeti bankok egy kicsit vagy nagyon befűtenek a gazdaságnak. Ezt csinálta Matolcsy is. És akkor a választás után a nemzeti bankok visszahúzzák a gyeplőt, kiszedik a túlzott likviditást a rendszerből, csökkentik a likviditást, esetleg emelik a kamatot, tehát megteszik a szükséges lépéseket.

Én azt mondtam egészen 2018-ig, hogy teljesen rendben van, amit csinálnak, egy kicsit túlzottnak tartottam, amit a választás előtt csinálnak, de vártam, mi történik majd a választás után. Nem húztak vissza semmit, és akkor azt mondták nekem, hogy nem húznak vissza, mert ősszel jönnek az önkormányzati választások, majd utána. Hát jó, mondtam, de akkor már kezdtem egy kicsit prüszkölni, mert láttam a jeleit az inflációnak. Kezd kialakulni egy inflációs helyzet, és ezzel illene foglalkozni és nem hátradőlni, és azt mondani, hogy majd, majd. Lement az önkormányzati választás is, és sehol semmi. Nem húzzák vissza, továbbra is tüzelik a gazdaságot. Akkor azt mondtam, ebből baj lesz, ebből infláció lesz, ebből komoly forintleértékelődés lesz. Lett is. Ez a kialakult helyzet szerintem nagyon nehezen orvosolható és gondokat vet fel.

Például?

Elsősorban arról van szó, hogy hol, milyen termékcsoport, melyik gazdasági tevékenység, mi az, ami inflálódik. Elsősorban az élelmiszerárakról van szó és az energiaárakról, ami import alapú, és függ az árfolyamtól. Ez viszont a szerényebb életkörülmények között élőket érinti a legérzékenyebben, tehát folytatódik a magyar társadalomban a gazdagok és a szegények közötti olló további kinyílása, és most ennek tetejébe jött a koronavírus okozta válság, úgyhogy egy nagyon nagy méretű, elszegényedett, nyomorban élő réteggel kell számolni.

Számításaim szerint a magyar lakosság legalább harmada, 3 millió ember az év végére már mély nyomorban fog élni.

Ez erős állítás, ahhoz képest ami a KSH különböző adataiból, például a kereseti adataiból kiolvasható.

A KSH is és a kormány is az adatokat átlag-alapon számítja. Gondoljon bele, hogy a 180 ezer forintból élő alkalmazottnak a jövedelmének a fele élelmiszerre megy el. Tehát egy normális embernek – két-három fős család esetében – kell minimum 70-80 ezer forint havonta ennivalóra. Egy vezérigazgatónak a 80 ezer forint a fizetésének még a tíz százalékát se éri el. A nyomorban élőnek a fele. Ez az összeg 20-25-30 százalékkal inflálódott az idén.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 84 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Érdemes az egészet elolvasni. Gyurcsányit és Simort a földbe doöngöli. Igaz, anno ezeket nem megy ndta, pedig hetente járt az atv-ben.

Válaszok:
Berecskereki | 2020. november 19. 12:22

Simán mond minden héten akár magának is ellent.

A 3 millió mélyszegény az nem kevesebb, mint az eddig hangoztatott 4 millió?

Akár melyik részét olvasom az állításainak és magyarázatainak egyik sem fedi le a valóságot.

Azt állítja, hogy devizahitelezés volt a lakásépítési kölcsön. Ez azonban nem igaz. Devizalapú hitelezés volt, ami azt jelenti, hogy az elszámolás volt devizában, kiküszöbölve ezzel az árfolyam, infláció változás hatását. Ha nem ez van, akkor a piaci kamat 13-14 százalék feletti lett volna, ami ugyanakkora, mint ami a forint hitelezésnél volt.
A Gyurcsány kormányt és Simor Andrást ekézi, de a valóságban a devizalapú hitelezés 2004-ben kezdődött, amikor a kormány csökkentette, majd visszavonta a támogatást. Simor András 2007. március 3. és 2013. március 3. között volt jegybankelnök. Elődje Járai Zsigmond volt. A forint pedig mesterségesen volt erős sávba tartva, hogy amikor csatlakozunk 2007-2008 évben az euró övezethez, minél kedvezőbb legyen az átszámítási kulcs. A Gyurcsány kormány viszont ezzel visszaélt és devizában adósította el az országot, többször meghamisítva a konvergencia programot, amelyet soha nem teljesített.

Válaszok:
pollip | 2020. november 19. 12:37

Gyurcsány mindent tönkretett, amire ránézett.

Úgy is értelmezhető, hogy 3 millióra csökken.

"Tehát egy normális embernek - két-három fős család esetében - kell minimum 70-80 ezer forint havonta ennivalóra. Egy vezérigazgatónak a 80 ezer forint a fizetésének még a tíz százalékát se éri el. A nyomorban élőnek a fele."

Ahha. Húha, ez aztán magvas gondolat.

Azt kérdezném csak, hogy ez mikor nem így volt? Ez hol nem így van?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés