Karácsony elengedi Budapestet?

2020. október 29.
A főpolgármester népszavazási akcióba kezdett, hogy az uniós helyreállítási alap felét közvetlenül az önkormányzatok kapják meg az EU-tól. A látszólag helyi ügyet szolgáló kezdeményezés már Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampányának része, ami kiváltott némi ellenérzést a baloldalon.

Kereki Gergő és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Nem mentes a feszültségektől az ellenzéki pártok és legismertebb politikusaik viszonya, ami nagyrészt a 2022-es országgyűlési választás előkészületeivel, az ellenzéki térfélen való helyezkedéssel magyarázható. A ciklus felét elhagyva a 2019-es önkormányzati választáson viszonylagos sikerrel működő baloldali összefogás az elmúlt egy évben kipróbálhatta, mennyire gördülékeny az együttműködés a gyakorlatban. Volt, ahol ez jobban működött, és volt, ahol – például Gödön – katasztrofálisan. Az országos politika természetesen más terep, mint az önkormányzatoké, viszont tény: a baloldal számára 2010 óta most először adatott meg a valódi esély, hogy megmutassa magát.

Ki az erősebb?

A feszültség abból a helyzetből fakad, hogy egyelőre nincs közös miniszterelnök-jelölt, és nyilván minden párt örömmel indítaná saját aspiránsát. Júliusi cikkünkben részletesen elemeztük, kik pályázhatnak eséllyel e pozícióra, és közöttük két pártpolitikust találunk: Karácsony Gergelyt és Dobrev Klárát.

Karácsony régóta kibújik a válasz alól, hogy lenne-e 2022-ben a baloldal közös kormányfőjelöltje. Egy a napokban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jelenleg „nem készül” erre a szerepre, „nem kíván” indulni, „nem látja magát más szerepben” a főpolgármesterin kívül, de szerinte felelős politikus nem mondhat egyértelmű nemet. Szeptemberben korábbi ígérete ellenére elindult a Párbeszéd társelnöki posztjáért, és újra pártvezető lett, amit utóbb úgy indokolt, hogy 2022-ben szeretne ott lenni a tárgyalóasztalnál, alakítani az ellenzéki politikát.

Karácsony Gergely és Dobrev Klára a Vegyük vissza Budapestet! NER-telenítés címmel a Karmelita kolostor előtt tartott sajtótájékoztatón 2019. október 10-én.<br>Fotó: MTI / Kovács Tamás

A Demokratikus Koalíció a 2019-es európai parlamenti választáson elért eredményével az ellenzék vezető erejévé vált. Ez a pozíciója azóta csak erősödött, a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd viszont alapítása óta képtelen volt kitörni a mikropárti státuszból, és az Országgyűlésbe csak az MSZP-vel közösen indulva tudta néhány politikusát bejuttatni. A pártok erőviszonyai alapján tehát egyértelműen a DK pozíciója az erősebb, de a miniszterelnök-jelölt személyét korántsem biztos, hogy ez határozza majd meg.

Az ellenzék tengerentúlról importált politikai innová­ciója, ahogy ők nevezik, az előválasztás működni látszott a 2019-es önkormányzati választáson, épp ennek révén lett Karácsony Gergelyből főpolgármester. Az előválasztáson ráadásul a DK jelöltjét, Kálmán Olgát verte meg a posztért folytatott küzdelemben. Bár 2018-ban nem sikerült túl jól a kormányfőjelölti kampánya, tény, hogy azóta sok minden változott. A Párbeszéd társelnöke ekkor még jóval kevésbé volt ismert országos szinten, emellett kizárólag az MSZP–Párbeszéd tandem jelöltjeként indult, és akkor is a kampány hajrájában cserélték le rá a korábbi jelölt Botka Lászlót. Ekkor még nem létezett a protestszavazók által a kormányváltás egyedüli eszközének tartott, tűzön-vízen át támogatott teljes ellenzéki összefogás. A DK, az MSZP, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik alkotta összefogásnak most integratív jelöltre lesz szüksége, és Karácsony ilyen lehet.

Mivel Gyurcsány Ferenc elutasítottsága nagyon magas, és az ellenzéki térfélen is megosztó személyiség, a DK vélhetően Dobrev Klárát, a volt miniszterelnök jelenleg európai parlamenti alelnökként dolgozó feleségét tervezi miniszterelnökjelölt-jelöltként indítani egy esetleges előválasztáson. A Medián legfrissebb, októberi reprezentatív felmérése szerint Karácsony Gergely ismertsége csaknem teljes körű, 94 százalékos, Dobrev Kláráé kicsit alacsonyabb, őt a megkérdezettek 84 százaléka ismeri. Karácsony népszerűsége jelenleg 34 százalékon áll, Dobrevé csak 27 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy előválasztáson Karácsony vélhetően megverné a DK EP-képviselőjét, s így Gyurcsányék kénytelenek lennének ismét beállni mögé támogatóként.

Indul a miniszterelnök-jelölti kampány

Az önkormányzati választás óta eltelt egy év azonban nem sok sikert hozott Karácsonynak. Nem halad a Lánchíd felújítása, nem oldódtak meg a parkolási problémák, nem jött be a biciklisávok ötlete. Sem a tizennégy éven aluliaknak ígért ingyenes közösségi közlekedést, sem a jegyárak csökkenését nem sikerült elérni, és nem vezették be a közlekedési alapjövedelmet. A főváros vezetése a járványkezelésben sem remekelt, ezt a saját fenntartásában álló idősotthonokban bekövetkezett fertőzések és a BKV járatainak ritkítása nyomán kialakult zsúfoltság is megmutatta. A főpolgármester az eredmények elmaradását azzal indokolja, hogy az ország vezetése kivérezteti az önkormányzatokat, nem biztosít elég támogatást a feladatokhoz.

Ha Karácsony Gergely mégis elindul az előválasztáson, kifejezetten veszélyes ellenfél lehet Dobrev Klárára nézve”

Budapesti kormánypárti forrásaink szerint Karácsony Gergely rendszeres panaszkodása csak részben kormányellenes taktika, látható, hogy az ellenzéki koalíció valóban nem könnyíti meg a dolgát. Eddig is úgy látták, hogy a főpolgármestert „mérsékelten érdekelték” a város ügyei, az utóbbi időben pedig egyenesen az a benyomásuk, hogy már a terhére vannak Budapest problémái, egyre inkább az országos politika ügyeivel foglalkozik. Állításuk szerint Karácsony kifejezetten durcásan fogadta a kormány felajánlását, hogy átveszi a fővárostól a biodóm, a Budavári Sikló, a rakpart és a fonódó villamos beruházásait. „Mint akinek elvették a játékát” – fogalmazott egyikük. Szerintük a városvezető stábjának az egyeztetések alatt nem volt érdemi javaslata sem, igaz, elutasítóan sem viselkedett.

Egy általunk megkérdezett elemző lehetségesnek tartja, hogy miként korábban a zuglói polgármesteri székből Budapest élére, úgy onnan a miniszterelnök-jelölti pozícióba menekülne előre a Párbeszéd társelnöke. Mindenesetre Karácsony talált egy kiváló eszközt, amely akár a miniszterelnök-jelölti kampányának alapja is lehet. A Szabad városok közös kiállása nevű rendezvényen közölte: országszerte helyi népszavazásokat indítanának a települések annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány miatt elkülönített uniós segélyalap legalább felét közvetlenül az önkormányzatok kapják meg az EU-tól, és ne a tagállami kormányokon keresztül jusson a helyhatóságokhoz.

Az ötletet az ellenzéki erők nem támogatják egyöntetűen. Több, a fővárosi kerületekben 2019-ben vezető pozícióba kerülő baloldali politikussal beszélgettünk, a többségük egyetért azzal: elvi szinten támogatandó Karácsonyék célja, hogy az uniós pénzeket közvetlenül az önkormányzatok kapják, ám kételkednek abban, hogy ezt népszavazással lehet-e és kell-e megoldani. Emellett többen is szóvá tették lapunknak, hogy egy ilyen szavazás önkormányzatonként akár több tíz millió forintba és dolgozóik rengeteg munkaórájába kerülne.

Egy DK-közeli forrásunk úgy fogalmazott, a pártban jó ötletnek tartják Karácsonyék tervét, mert jó lenne az ellenzéki önkormányzatoknak, de a koronavírus-járvány miatt úgy döntöttek, jelenleg nem támogatják a népszavazás ötletét. „A pártoknak különbözik a demokráciafelfogásuk, nem mindenki a népszavazást tartja a legjobb eszköznek. El kell dönteni, hogy ez tényleg az önkormányzatokról szól majd, vagy már a miniszterelnök-jelölti előválasztás része, mert a kettőt külön kell választani” – hangsúlyozta.

Karácsony Gergely, Tüttő Kata (b) és Gy. Németh Erzsébet a koronavírussal kapcsolatos fővárosi intézkedésekről tartott sajtótájékoztatón 2020. március 12-én.<br>Fotó: MTI / Mónus Márton

Az egyik kerületi alpolgármester szerint egyértelmű, hogy Karácsony Gergely lenne a legesélyesebb miniszterelnök-jelölt, „sikeres főpolgármester és ismert politikus”, szinte biztosan megverné Dobrev Klárát egy előválasztáson. Úgy látja, teljesen nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség megijeszti a DK-t, és több szimbolikus ügyben – így a színházak vagy a biciklisávok ügyében – beleáll a Karácsonnyal való konfliktusba, keresi rajta a fogást. Forrásunk elképzelhetőnek nevezte, hogy a DK-nak nem érdeke támogatni a főpolgármester népszerűségét potenciálisan megnövelő népszavazási kezdeményezést. Kérdésünkre kijelentette: azt nem tudja, hogy Karácsonynak vannak-e miniszterelnöki ambíciói, de az a benyomása, hogy szokása szerint a főpolgármester most is nyitva hagyta a kiskaput. „Abbahagyhatná az egész karrierjére jellemző állandó lebegtetést, itt az ideje, hogy eldöntse, szeretne-e miniszterelnök-jelölt lenni” – szögezte le.

Nem csak a fővárosi vezetők gondolkodnak másként. Az ellenzéki összefogás támogatásával Eger polgármesterévé választott, egykor jobbikos Mirkóczki Ádám megkeresésünkre hangsúlyozta, távol kívánja magát tartani a pártpolitikától, és úgy véli, az önkormányzatoknak juttatott EU-s források kérdése az összes tagállamot érintő, nagyon fontos ügy, ezért nem a kormány-ellenzék szembenállást hangsúlyozó népszavazást tartja a megfelelő eszköznek. Szerinte jó célról van szó, de ezt a legegyszerűbben európai polgári kezdeményezéssel lehetne elérni, amelyhez kormánypárti szavazók is csatlakoznának. „Mivel csak helyi ügyekben lehet népszavazást tartani, jogilag értelmetlen a törekvés, ráadásul nagyon sokba kerülne. Ezért egyértelmű, hogy leginkább az országgyűlési választási kampány céljára alkalmas az akció” – mutatott rá Mirkóczki.

Ugyanígy gondolja egy általunk megkeresett országosan ismert politikai elemző: azt mondja, Karácsonyék akciója biztosan a 2022-es kampány része, az azonban még nem egyértelmű, akar-e a főpolgármester indulni a miniszterelnök­jelöltségért, hiszen e tekintetben nem fogalmazott kétséget kizáróan, továbbra is nyitva tart egy kiskaput. Úgy látja, ha a főpolgármester mégis elindul az előválasztáson, kifejezetten veszélyes ellenfél lehet Dobrev Klárára nézve.

Jogi kérdések

Karácsony Gergelyék célja, hogy a települések forduljanak a kormányhoz annak érdekében, hogy az uniós segélyalap felét az önkormányzatok használhassák fel. Kérdés, lehet-e egyáltalán ebben a tárgykörben helyi népszavazást kezdeményezni. A lapunknak nyilatkozó Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a kezdeményezés kommunikációs trükk, 
a „lavórvagánykodás” jellegzetes esete. Helyi népszavazást ugyanis csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben lehet kiírni – helyi költségvetési kérdésben még abban sem –, az uniós források elosztása pedig nyilvánvalóan országos ügy. Ezt a kezdeményezők vélhetően azzal kerülnék meg, hogy a kezdeményezés az adott képviselő-testületet „szólítaná fel”, hogy forduljon a kormányhoz a forráselosztás kapcsán. „Ezt természetesen enélkül is megtehetik az önkormányzatok, ezért felmerül a kérdés: Karácsony nem az ellenzéki vezetésű városokra akar-e odahatni, mert nem bízik bennük?” – hívja fel a figyelmet.

A helyi népszavazási kezdeményezés kommunikációs trükk, a »lavórvagánykodás« jellegzetes esete”

Az érvényes és eredményes helyi népszavazások nem a kormányra, hanem az önkormányzatokra nézve bírnának kötelező erővel. Azaz a helyi önkormányzatoknak sikeres népszavazás esetén felterjesztéssel kellene élniük a kormányhoz, a kabinetet viszont semmi nem kötelezné arra, hogy megvalósítsa Karácsonyék javaslatát. Ezt megerősíti lapunknak az Alapjogokért Központ igazgatója is, szerinte ha ezt a kerülő utas megoldást választaná a főpolgármester és csapata, akkor az nyilván semmilyen kötelező erővel nem bírna a kormányra nézve. „Hangsúlyozom, egy ilyen »felfolyamodást« helyi népszavazás nélkül is megtehet egy képviselő-testület. Emellett látni kell, hogy közvetlen uniós forrásokhoz az önkormányzatok jelenleg is juthatnak, viszontés ez igaz a szóban forgó kezdeményezésre ismögöttük kezesként mindig az adott állam áll. Tehát ha valóra válna is ez a realitásoktól eléggé elrugaszkodott ötlet, probléma esetén az önkormányzatok helyett akkor is a kormánynak kellene helytállnia.”

Az elemző szerint egyébként egy novemberben kezdeményezett helyi referendum elrendeléséről az új évben születhet döntés, a jogorvoslati lehetőségek kihasználása nélkül tehát leghamarabb áprilisban tarthatók meg a népszavazások. Az összes – például a kérdés egyértelműségének hiánya miatt benyújtott – jogorvoslat igénybevétele viszont egészen kora őszig eltolhatja a szavazás napját, így nehéz megbecsülni, hogy mikor kerülhet sor a referendumokra.

Címlapkép: Földházi Árpád

Összesen 240 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A DK már annak sem örült, hogy nem ők adják a főpolgármestert. Feri kicsit késve lépett, és már nem maradt elég idejük felépíteni egy másik jelöltet, de nem sokon múlt a dolog. Ezt nem fogják annyiban hagyni.

Az egész egy nagy baromságnak hangzik egyébként. Az uniós pályázati rendszer annyira komplex, hogy külön adminisztrátori kaszt alakult ki arra, hogy hogyan kell pályázni az EU-s pénzekre. Ezt a pályázati rendszert nem mi alakítottuk ki, hanem a Brüsszeli agytröszt, így aligha fog megváltozni csak úgy magától.

Márpedig a városoknak nem tudom, honnan fognak elegendő szakértőt, meg pénzt, erőforrást előteremteni ahhoz, hogy sikeresen tudjanak pályázni a jövőben. A nagyobb városok, ahol van ipar, van önkormányzati bevétel, azok még csak csak, de a kisebb városok, a leszakadó térségekben, azok hogyan, miből fognak pályázni? Ez a szisztéma nem hogy a leszakadó térségeket segítené, hanem éppen azokat hozná helyzetbe, akik amúgy is jobban állnak.

Azt is le merném fogadni, hogy ezt ez a majom Karácsony is tudja, ha mástól nem, akkor a sok okos taácsadójától. Egész egyszerűen blöfföl.

7 hozzászólás után X.

Az EP választás után jöttek elő a jelöltcserével, de akkor már csak egy-két hónap volt hátra az előválasztásig. Az már kevés idő volt.

Igazad lehet. Én is hasnolóra gondoltam, amikor láttam, hogy a Time lehozott egy interjút ezzel a szerencsétlen barommal. Szépen felmondta a szokásos libsi paneleket, kicsit orbándiktatúrázott, szóval megvoltak a szokásos körök. Viszont szöget ütött a fejembe, hogy mi az úristenért készít a Time interjút, egy évvel az önkormányzati választások után egy ilyen nímanddal, miközben minden az amerikai elnökválasztás körül forog?

Építgetik, építgetik ezt a szerencsétlen lúzert, de ha belegondolok, hogy ezt a vén idióta Bident is beszavazták, csak szabaduljanak Trumptól, akkor ennek a kretén libsi tábornak jó lesz Karácsony is. Pedig mindent elkövet, hogy főpolgármesterként véletlenül se csináljon semmi hasznosat.

"Az itt élőknek nem lesz elég, hogy HÁÁT AZ ORBÁN, HÁÁT AZ ORBÁN!"

Karácsonyt nem érdekli a főpolgármesteri pozíció, Zugló problémái sem érdekelték. Ő egy vegytiszta média/karrierpolitikus, akit csak a következő megszerezhető pozíció érdekel, semmi más. Nem ér rá itt mindenféle fővárosi problémákkal pepecselni, neki láthatóan nagyívű tervei vannak 2022-re. Amikor valami kész, akkor persze odaáll, és megtapsoltatja magát, de hogy ő, pont ő legyen az, aki a problémát megoldja? El van foglalva azzal, hogy országos, és nemzetközi politikai állásfoglalásokat irasson a "teamjével", ezzel építgetve az imázsát.

Ha a budapestiek legközelebb majd nem kizárólag Orbánnal akarnak kibaszni, hanem kicsit érdekelni fogja őket az is, hogy a főváros ne egy hajléktalanok által összeszart biciklisávvá váljon, hanem élhető maradjon, akkor legközelebb ne egy ilyen semmirekellő, elvtelen, törtető karrierista tetűre voksoljanak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés