A csapadék is kincs

II. évfolyam 44. szám | Meta - Tudomány
2020. október 29.
Gózon Ákos
Az éghajlat változásai és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet: hogyan lehet városi környezetben – így Budapesten is – alkalmazkodni a változó feltételekhez, s hatékonyabban helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet?

A fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás alkalmazásának egyes országokban már kialakult gyakorlata van az új beépítések esetében. A meglévő városi környezetbe integrálás azonban kevésbé vizsgált és meglehetősen nagy körültekintést igénylő feladat. E hiányosságok pótlására Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola PhD-hallgatója hazánkban elsőként vizsgálta meg a fenntartható csapadékvíz-kezelés módszereinek és eszközeinek városi alkalmazhatóságát 
a területhasználattal való összefüggésben.

„Tájépítész vagyok, tehát nem vízépítő mérnöki szempontból szerettem volna vizsgálni a kérdést, nem konkrét méréseket végeztem, hanem a stratégiai megközelítés volt érdekes számomra. Tehát annak a megállapítása, hogy milyen igények és lehetőségek vannak a lehulló csapadék helyben tartására a budapesti városszövetben, s ezt milyen módszerekkel és hol lehet megvalósítani. A kutatás során elemeztem Budapest területhasználatát, a város klimatikai, talajtani, domborzati és vízrajzi adottságait, a jelenlegi csapadékvíz-elvezető infrastruktúra elemeit, valamint a csapadékvíz-­gazdálkodás jogi szabályozását, 
intézményrendszerét és szerepét a városfejlesztési dokumentumokban”
– mutat rá a téma összetettségére Csizmadia Dóra. Saját módszertant dolgozott ki azon fővárosi területek azonosítására, ahol sikerrel lehetne alkalmazni a csapadékvíz felhasználását.

Nagy lehetőségek rejlenek Budapest átmeneti zónájában”

A terjeszkedő városok megváltoztatják a talaj vízáteresztő képességét, és ezzel jelentős hatással vannak a víz minőségére és körforgására. A burkolt felületekről a csapadék nem képes elszikkadni: gyorsan összegyűlve elöntéseket és villámárvizeket okoz. A klímaváltozás miatt egyre értékesebbé váló csapadék gyorsan eltűnik csatornában, emiatt a városokban a párolgás mértéke töredéke a természetesnek, így hőszigetek alakulnak ki. A fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás célja a párologtatás, beszivárgás és lefolyás természetes arányának helyreállítása a víz elszikkasztásának, visszatartásának és párologtatásának növelésén keresztül – például vízáteresztő burkolatokkal vagy szikkasztóárkokkal.

Címlapkép: Shutterstock

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés