Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

2020. július 7. 19:32
A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja az MTA élén.

„A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé. A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia élén. A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. A Közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. Az Akadémia vezetői megbízatásuk lejárta után egyszer újraválaszthatók” – olvasható az MTA honlapján.

A Freund Tamással készült interjúnkat itt olvashatja.

Címlapfotó: mta.hu

Összesen 81 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Üdvözlet az Elnök Úrnak! Jó lesz!

Az MTA valószínűleg jól jár vele. Én csak azon csodálkozom, hogy agykutatóként ( nem matematikus vagy elméleti fizikus, akik jelentős eredményeiket már úgy 40 éves korukra elérik) jelentkezett erre a komoly adminisztratív terheléssel járó posztra. Ebben a korban még rengeteg új kutatási ötlete lehet.

Nemzetközi kapcsolatai viszont az MTA-nak vannak, így nekik kell a partnereknek elmagyarázniuk, hogy az általuk addig ismert X MTA Intézet, ezek után az Eötvös Lóránd Hálózaton belül működik, de tartják velük a kapcsolatot.

Gratulálok! Olvastam a Hit és Tudomány című könyvét, amiben Bolberitz Pál professzor úrral beszélgetnek.
Remek könyv.

Kapirgáltam és az jött ki, hogy Maróth Miklós felesége, a szintén egyetemi tanár orientalista Jeremiás Éva az az ELKH vezére. Egyébként azért kell az MTA-nak is magyarázkodnia, mert egy nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztője az ELTE-t egyetemként ismeri nem "Hálózatként". ( A szerzőnek meg kell jelölnie, hogy hol dolgozik.)

Amíg a szerzők kaparnak azért, hogy a szerkesztő úr/urak/hölgyek nagyon elismert, "high impact faktorú" lapjában publikáljanak, addig, ha akarják eszükbe jut, ha nem, akkor nem. ( Egy "no name" helyről nehéz publikálni)

A 90-s években kísérleteztünk azzal, hogy a nálunk "gyártott" PhD-k angolul (is) elkészüljenek, aztán A5 méretben, papírba kötve vagy 40- 50 pld-ban szétküldettük a BME partnerkönyvtárainak.
( Valahogyan KK-ból fizettük a dolgot. Nem a mi ötletünk volt, addigra már pár svéd egyetem alkalmazta.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés