Putyin szerint 1939-ben „nem volt más alternatívája” Moszkvának, mint hogy benyomuljon Lengyelországba

2020. június 19. 15:22
A második világháborúról értekezett az orosz elnök.

A második világháború okainak közös, átfogó elemzését és az egykori győztes hatalmak felelős együttműködését sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök a National Interest konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban pénteken megjelent terjedelmes cikkében.

Putyin A második világháború 75. évfordulójának valódi tanulságai című anyag megírását a múlt és a jelen előtti felelőséggel, valamint azzal a kívánsággal indokolta, hogy a tragédia többé ne fordulhasson elő. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt.

Lengyelország elleni vádak

Az orosz elnök azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette „árulást”. Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is, hogy „a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt”.

Rámutatott, hogy Varsó egy év alatt négyszer utasította el, hogy csatlakozzon egy nemzetközi beavatkozáshoz Csehszlovákia védelmében. Mint írta, Moszkva az utolsó pillanatig bízott a Hitler elleni koalíció lehetőségében, és éppen a müncheni paktum után értette meg, hogy a Nyugat biztonsági kérdésekben figyelmen kívül hagyja az érdekeit. Putyin szerint London és Párizs Berlin „megbékéltetését” célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt.

Molotov-Ribbentrop paktum

Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1989 decemberében elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot mint Sztálin önkényének egyik megnyilvánulását, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Moszkvának „nem volt más alternatívája”, mint hogy hadseregével 1939. szeptember 17-én benyomuljon Lengyelországba, gyakorlatilag az antant által 1919-ben javasolt, az ukrán és fehérorosz többségű területek határát jelölő Curzon-vonalig, különben Hitler az ország egész területét megszállta volna. Korabeli vezető brit politikusokat idézett, Churchillt, Lloyd George-ot és Halifaxet, akik megértéssel nyilatkoztak akkor az új szovjet határokról.

Balti államok

Putyin a balti államok bekebelezését is a szovjet „stratégiai katonai védelmi céljaival” magyarázta, azt állítva, hogy a három ország szerződés alapján, „a megválasztott kormányok” beleegyezésével csatlakozott a Szovjetunióhoz. „Ez megfelelt az akkori idők nemzetközi és államjogának” – írta.

Sztálinról

Sztálinnal kapcsolatban, akinek bűneit és a hibáit elismerte, arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Hitlerrel. Rámutatott, hogy a Szovjetunió elutasította a háromhatalmi megállapodáshoz való csatlakozás Berlin által felkínált lehetőségét is.

Az EP-vel szemben

Az orosz elnök szerint „veszélyes és valós fenyegetést” hordoz magában az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i határozata, amely a közös múltfeltárás helyett a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért. Megengedhetetlennek ítélte, hogy a „megszállók” és a „felszabadítók” közé egyenlőségjelet tegyenek, az antifasiszta emlékművek megcsúfolását gyáva, a nácik örököseinek erőszakcselekményeit pedig véres aljasságnak minősítette.

Történészi együttműködés

Sürgette a korszakra vonatkozó archívumok megnyitását, egyebek között a korabeli brit-német tárgyalások dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. Kifejezte Moszkva készségét a történészi együttműködésre és vitára.

„A második világháború nem egyik napról a másikra történt. És Németország Lengyelország elleni agressziója sem volt váratlan. A korszak számos világpolitikai tendenciájának és tényezőjének eredménye volt. A háború előtti összes esemény egyetlen végzetes láncolattá állt össze. De kétségtelen, hogy ami az emberiség történelmének legnagyobb tragédiáját meghatározta, az az állami egoizmus, a gyávaság, az erőt gyűjtő agresszor kényeztetése, a politikai eliteknek a kompromisszumok keresésére való felkészületlensége volt” – fogalmazott Putyin.

„Nem lenne becsületes azt állítani, hogy a náci Németország külügyminisztériumának vezetője, Ribbentrop kétnapos moszkvai látogatása volt a második világháborúhoz vezető fő ok. Minden vezető hatalom felelős valamilyen mértékben annak kezdetéért. Mindegyik helyrehozhatatlan hibákat követett el, önhitt módon azt feltételezve, hogy túl lehet járni a többi eszén, a maguk számára egyoldalú előnyöket biztosítva, vagy kimaradva a közeledő, világméretű bajból. Az effajta rövidlátásért, a kollektív biztonsági rendszer létrehozásának elutasításáért életek millióival és kolosszális veszteségekkel kellett megfizetni” – tette hozzá.

Putyin szorgalmazza az öt győztes hatalom együttműködését

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai kihívásokra adandó válaszok keresésében fontos szerepe lehet a második világháború győztes hatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcstalálkozójának. Méltatta a békés fejlődésnek az 1945-ös jaltai és a San Franciscó-i konferencián elfogadott elveit, azt a mechanizmust, amely „lehetővé tenné a vezető hatalmak számára, hogy a köztük előforduló nézeteltérések megmaradjanak a diplomácia keretei között”. Az orosz elnök szerint az ENSZ BT ma is „egyedülálló mechanizmusa a nagy háború vagy a globális konfliktus megelőzésének”.

Putyin javasolta, hogy az „ötök” az általa kezdeményezett találkozójukon a kollektív kezdeményezések jövője, a béke és a biztonság kérdései mellett vitassák meg a világjárvány következében fenyegető gazdaság válság meghaladásának lehetőségeit is.

(MTI)

Összesen 183 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hitler az I. vh előtti határokat akarta visszaállítani. Ezért felajánlotta a SzU-nak Varsót is. De Sztalin óvatos duhaj volt és nem akarta 100%-ig elkötelezni országát a Harmadik Birodalom mellett.

Csak azt nem értem, hogy a Wehrmacht miért tudta a Krasznaja Ármiát elhajtani a Donig, meg Leningrádig secperc alatt, ha Sztálin tudta, hogy veszélyezteti Németország?
Ez is egy orosz birodalmi hódítás volt, ami ősi szokásuk.
Katinyról meg nem is kérdem.

Szűkítsük a kört, fókuszáljunk most csak egyetlen kérdésre, Vlagyimir Vlagyimirovics?
--- 1941. június 22. Hitler megtámadja a Szovjetuniót
Miért bombázta a szovjet négy nappal később Kassát?
A bombázókötelék alacsony magasságban átrepült Kassa városa felett és 13:07 órakor teljes bombaterhét, 30 100 kg bombát ledobva, éles bal fordulóval távozott...
A ledobott három bombából kettő nem robbant fel.
A fel nem robbant két bomba szovjet típusú, 105 kg-os, légcsavar biztosítású, pillanatgyújtós rombolóbomba volt. Rajtuk és a fellelt repeszeken cirill betűs feliratokat találtak.
A bombatámadást kicsit megelőzve, Rahó felől 12.40 perckor érkező gyorsvonatot három repülőgépből álló, azonosítottan szovjet feliratot viselő repülőraj támadta meg, géppuskázta végig.
Az Ön okfejtése ott válik hazuggá, hogy Sztálin a teljes közép-európai térséget egyöntetűen bekebelezésre, akkori PC-vel "proletárfelszabadításra" ítélte, ezért a térség minden országát be kellett vonnia a háborúba.
Azokat is, akik egyáltalán nem akartak háborút, mint Magyarország.
Tehát: a sztálini szocialista Szovjetunió legalább akkora mértékben volt agresszor, mint a nemzeti szocialista Németország.

Válaszok:
Senye Péter | 2020. június 19. 19:36

Minden a világforradalomról szólt, Sztálin, a SZU ennek volt felajzott főbonyolítója...
Nem kérdés, hogy Ungvártól Milánóig, Kalinyingrádtól az Atlanti-óceánig gondolkozott.

Te biztos tudod, csak éppen a tényekkel szembemenve, az is valami.

No akkor neked elárulom, mi történt.
NKVD-s - a vezérkart is új helyzet elé állító akció történt.
Sztálin az orosz henger útjából senkit nem hagyott ki, tehát a Baltikumtól az Adriáig egységes hadműveleti területként tekintett Közép-Európára.
Ezt a hadseregnek nehéz lett volna beadni, még egy Sztálinnak is.
Ezért végezte az NKVD, fedetten az akciót, hogy a háború itt is, elkerülhetetlen legyen.

Kezdjük azzal, hogy milyen látványosan szabadultak ki népek a szovjet-orosz gyarmattartó birodalom körmei közül az 1990-es évek során: észtek, lettek, litvánok, ukránok, üzbégek, tadzsikok, örmények, grúzok, kazakok, stb. Néhányuknak viszont nem sikerült: csecsenek, ingusok, tatárok, csukcsok, kamcsadálok, korjákok, votjákok, tunguzok, udmurtok, talán elég. A kérdés azonban: hogyan kerültek ők az oroszok alá?

Úgy, hogy az oroszok csak terjeszkedtek és terjeszkedtek. A norvég sarkkutató és Nemzetek Ligája (az ENSz elődje) tisztviselő, Fridtjof Nansen szerint 1500-tól számítva az orosz terjeszkedés minden 7 évben egy norvégiányi területtel nagyobbította önmagát.
Az orosz imperializmus tehát hagyományokra tekint vissza, vannak, akik azt tartják: ez Oroszország fő hagyománya.
Gogol lelkesülten írt arról, hogy hazája majd a fél világot uralma alá hajtotta. Dosztojevszkíj pedig Konstantinápoly elfoglalása után vágyakozott.
Puskin verssel üdvözölte a lengyelek 1831-es szabadságharcának leverését.
Tyucsev még a halálos ágyán is az után érdeklődött, hogyan foglalták el az orosz csapatok a khivai kánátust.
de Custine márki, a francia utazó, 1839-ben úgy látta: Az orosz nép ma képtelen bármit is elérni, kivéve a világ elfoglalását. Hasonlóan látta Marx: Az orosz történelem nem más, mint terjeszkedés, amely helyettesíti a belső életképességet.
1849-es viselt dolgaikról minden magyar tud.
1914-ben harmadiknak léptek az Osztrák-Magyar versus Szerbia háborúba, ezzel világháborúvá eszkalálták a balkáni konfliktust.
A Bolshevik puccs után meghirdették a világhódító kommunizmust, a Szovjetunióval, mint példával és eszközzel.
Így érkeztünk 1939-hez, a Náci-Szovjet paktumhoz. Ennek értelmében elfoglalták Kelet-Lengyelországot. Ekkor lett a történelemben először orosz-magyar közös határ a Kárpátokban. Röviddel ezután a szovjetek megtámadták Finnországot és elfoglalták egy részét.

Finnország megbombázása is tévedés volt?
1941. június 25-én jelentette a szovjet Északi Front: A front és az alárendelt hadseregek légiereje 6 óra 20 perces kezdettel, bombázó formációk bevetésével, kivitelezte az ellenség légierejének megsemmisítését a repülőtereken. A bombázott repülőterek Finnország déli részén fekszenek.

A németek, akik három nappal korábban kezdték meg támadásukat, nem szerepelnek a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió, hadüzenet nélkül és megszegve az alig egy évvel korábban kötött békeszerződését Finnországgal, egy ki nem provokált agressziót hajtott végre szomszédja ellen.

(Forrás: Viktor Suvorov: The Chief Culprit, Stalin’s Grand design to Start World War II (A fő csínytevő, Sztálin nagy terve a második világháború elkezdésére), Naval Institute Press, 2008, 254.old.)

Egy elpicsázás nem így néz ki:
A németek feletti katonai győzelem árát a vöröskatonák fizették, akiket belehajtottak a tűzbe a komisszárjaik. A keleti-front katonai mérlege ugyanis 27 millió szovjet áldozat a 3 millió tengelyhatalmi áldozattal szemben. Tehát 9:1 az arány, köszönhetően a kommunista hadvezetésnek.

“A 27 milliós szovjet háborús halottat minimumnak kell venni mint katonai veszteséget, ellentétben a 2,416,784 halottal és eltünttel a német oldalon, ahol ez a kategoria a hadifoglyokat is tartalmazza, akik közül néhány végül is élve visszakerült a Gulagról.”

Forrás: John Mosier: Deathride, Hitler vs. Stalin: The Eastern Front (Halállovaglás, Hitler és Sztálin egymás ellen: a keleti front), 1941-1945, Simon and Schuster, 2010. XIII. fejezet, Végkövetkeztetés: hamis győzelmek, helytelen vélekedések, 338.old.)

Úgy mellesleg az amerikaiak meg bombázták néha navigációs hiba miatt Svájcot, utána meg fogukat szívva fizettek kártérítést, szinte arany áron minden tégláért és tetőcserépért.

Amikor bevonult Ausztriába csapatait 36 órán keresztül várakoztatta történelmi határainkon. Az általa kierőszakolt határrevíziók etnikailag (már amennyire egyáltalán lehetséges) igazságosak voltak. Mi történt ezek után? Evés közben jött meg az étvágy, vagy eleve megtervezett taktika volt?

Molotov, az egy.
Az NKVD, az kettő.

szeptember 17en a kerdes ugy allt, hogy a lengyeleknek vege. Szoval vagy az oroszok vonulnak be (arra a teruletre amit amugy a polgarhaboru idejen az orosz birodalomtol vettek el a lengyelek), vagy a nemetek.
mit kellett volna erre mondani az oroszoknak? kosz, nem, vigyetek inkabb ti?
arrol mar nem is beszelek hogy azon a teruleten joreszt beloruszok es ukranok eltek. akiknek ellenkezo esetben a nemzeti kisebbsegek sorsa jutott volna a nemet birodalomban.
szoval a szovjet rendszertol teljesen fuggetlenul realpolitikus mast nem tehetett.

Bárdossy bűncselekményt követett el, ez egyértelmű.
Hazaárulást, akkora súllyal, mint Kun Béla.

a belso arulasba rokkantak bele inkabb

ez volt a tervuk, csak az oroszok megpicsaztak a nemeteket, es ugy nezett ki hogy ha nem jon a nyugati partraszallas akkor meg se allnak az Atlanti oceanig...
na ezert szalltak gyorsan partra

volt ott nagyobb bravur is: az, hogy Japan nem a szovjeteket hanem Amerikat tamadta meg.
Emiatt tudtak atdobni a sziberiai hadtesteket 41ben Moszkva ala es megmenteni a fovarost.

Ennek is van tortenete, megpedg az, hogy a japan kulugyminisztert Moszkvaban szabalyosan korbeudvaroltak, es maga Sztalin szemelyesen kiserte ki a palyaudvarra, amit se elotte se utana senkivel nem tett meg, meg allamfokkel sem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés