Palkovics: Reprezentatív tesztelések indulnak el az ország öt régiójában

2020. április 26. 15:20
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy maszkot biztosítanak az érettségizőknek. Online konferenciát tartott az ITM, amelyen megszólaltak a kormányt tanácsoló kutatók.

A Portfolio.hu számolt be vasárnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferenciáról. A kormány munkáját támogató kutatók és szakértők szólaltak fel a két órás eseményen. A portál szerint az előadásokból kiderült, hogy rendkívül sok inputtal és válasszal látják el a kormányt annak érdekében, hogy megalapozott döntések szülessenek.

Palkovics László előadása

Az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült lassítani a járvány terjedését, a korlátozások hosszú távú fenntartása azonban súlyos gazdasági, társadalmi következményekkel járhat – számolt be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a konferencia első előadójaként.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetésével egy hónapja epidemiológusokból, matematikai modellezőkből és az egészségügyi ellátórendszer adatait elemző szakemberekből álló munkacsoportok térképezik fel a járvány terjedésével kapcsolatos folyamatokat, kilátásokat.

A miniszter kiemelte, hogy az első kérdésük az volt, hányan fognak megfertőződni Magyarországon, amire azt a választ kapták, hogy ha nem tesznek semmit, 14 ezer ember kerülhet súlyos állapotba a koronavírus miatt. Mivel akkor kétezer lélegeztetőgéppel számoltak, azt javasolták a szakemberek, hogy a társadalmi kontaktusok számát a felére kell csökkenteni annak érdekében, hogy a vírus terjedése lelassuljon – emlékeztetett.

A miniszter szerint az eddigi kormányzati intézkedések betartása magas szintű volt, a társadalmi kontaktusok száma településtípusonként különböző mértékben, 70-90 százalékkal csökkent. A megtett lépések hatékonyak voltak, a koronavírus nem tudott utat törni, a tapasztalatok szerint a kormány szakértőkre támaszkodó intézkedéseivel befolyásolható a vírusgörbe alakulása – emelte ki.

A miniszter úgy vélte, hogy a hazai kutatási kapacitásokkal, a tudományos élet képviselőinek szakértelmével kellő megalapozottsággal mehet majd végbe a gazdaság újraindítása, a korlátozások fokozatos lebontása.

Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta, hogy maszkot biztosítanak az érettségizőknek. Emellett kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy jövő héttől reprezentatív tesztelések indulnak el az ország öt régiójában.

Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője

Elmondta, hogy a kutatások négy területen zajlanak: gyógyszertervezés, -fejlesztés, kísérleti hatóanyag-szintézis, a lehetséges hatóanyagok keresése, valamint ezek tesztelése. A kutatások célja a koronavírussal kapcsolatos információk összegyűjtése, a vírus fertőzési mechanizmusának megismerése és hatékony gyógymód kifejlesztése – közölte az egyetemi tanár.

Jakab Ferenc kifejtette, hogy munkatársaival több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, ennek jelentős része, 226 újonnan szintetizált vegyület. Hangsúlyozta, hogy ismert hatóanyagokat is próbálnak bevetni, hiszen ezek már korábban engedélyezett szerek, így sokkal hamarabb alkalmazhatók.

Példaként a maláriaellenes-szerként már régóta alkalmazott hidroxiklorokint említette, melynek kétségtelenül vannak mellékhatásai. A laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek jó eredményeket mutatnak, így e hatóanyag vizsgálatát nem lehet elvetni – mondta.

A professzor közölte, sikerült szintetizálni Magyarországon az influenza és ebola ellen is alkalmazott favipiravirt, és elkezdődött a klinikai kipróbálás folyamatának előkészítése. Továbbá elvégezték egy 32 betegből származó minta teljes analízisét, és megállapították, a vírus genetikai állománya nagyon stabil. Kiderült, március közepétől Magyarországon lokális gócok alakultak ki, több ponton indult el a fertőzés. A molekuláris vizsgálatok is megerősítik, a hazai intézkedések megfelelőek voltak, sikerült megakadályozni a fertőzés intenzív terjedését – mondta Jakab Ferenc.

Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője előadásában kiemelte: Magyarországon a vírus leginkább zárt közösségekben, az egészségügyi ellátórendszerben, illetve szociális intézményekben terjed, nem tud utat törni a társadalom széles rétegei felé. A szakértő hangsúlyozta: a járványgörbe egy erősen elfojtott járvány képét mutatja, amit a szociális távolságtartás idézett elő.

Oroszi Beatrix a továbblépés kapcsán négyszintű megelőzési stratégiát javasolt. Mint mondta, „kicsit vissza kell térni egy szabadabb mozgáshoz”, változtatni kell a stratégián, bővíteni kell teszteléseket, ezeket pedig hozzá kell kapcsolni a kontaktuskutatáshoz, emellett fontosnak nevezte a maszkhasználatot is.

Az érettségi kérdése

Hiller István (MSZP) az írásbeli érettségik május 4-i kezdetére vonatkozó kérdésére Oroszi Beatrix közölte, hogy zárt intézményeken kívül nagyon alacsony a járvány terjedése, a gyerekek érintettsége csekély, esetükben a súlyos lefolyású betegség nagyon ritka, így járványügyi szempontból alacsony a kockázata a vizsgák megtartásának. Ez megfelelő biztonsági előírások mellett, szervezési intézkedésekkel szinte nullára csökkenthető.

Jakab Ferenc azt javasolta, hogy a diákok számára az épületbe belépéskor tegyék kötelezővé a kézfertőtlenítést, valamint a maszk viselését. A dolgozatokat javító tanároknak pedig azt tanácsolta, az értékelés előtt a vizsgalapokat egy napig tartsák zárt helyen.

Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója

A SE Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja előadásában kitért arra, hogy a megbetegedések száma analóg képet mutat a társadalmi mozgás hálózatának a modelljével. Mint mondta, a kutatók a mobilszolgáltatók cellaadatait elemezve a mozgás és otthonmaradási mutatókat vizsgálták, a mozgásindex az intézkedések bevezetése óta csökkenő képet mutat országosan, de volt olyan időszak, hogy egyes területeken kiugróan növekedett ez a mutató, ilyen jelenséget tapasztaltak Veszprém és Somogy megye üdülőkörzeteiben.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa

Az egyetem kutatója elmondta, hogy munkatársaival olyan, a járvány várható terjedését előrejelző komplex modellt készítettek, amely egyaránt figyelembe veszi az életkori és települési különbségeket. Ehhez fontos adatokat szolgáltat az a társadalmi kapcsolattartás változásait nyomon követő kérdőív, melyet 325 ezren töltöttek ki eddig.

A modell segítségével vizsgálták, milyen következményekkel járhat a korlátozások lazítása. A számítások azt mutatják, drasztikus különbséget jelent, hogy a jelenleg 1 körüli reprodukciós ráta – vagyis az, hogy egy fertőzött, hány embernek adja át a kórokozót – hosszú távon 1,2 vagy 1,3 körül alakul. Az előbbi még kezelhető, a magasabb arány már az egészségügyi rendszer túlterheléséhez vezethet – hangsúlyozta az egyetemi docens.

Röst Gergely közölte, a modellek szerint egy közepesen lefojtott járvány sem hozza el a nyárimmunitáshoz szükséges 50-66 százalék közötti átfertőzöttséget. Az, hogy ne lépjük túl az egészségügy kapacitásának korlátait, és kialakuljon a tömeges immunitást – védőoltás nélkül – nem érhető el csupán a társadalmi kontaktusok csökkentésével. Kombinált stratégiára van szükség, amely a maszkhasználat mellett magában foglalja a fertőzöttek detektálását, a kontaktok elkülönítését, valamint a társadalmi kapcsolatok szintjének alacsonyan tartását – fejtette ki a kutató, aki kitért arra is, hogy nehezen kiszámítható, a járvány esetleges szezonalitásának milyen hatásai lesznek hosszabb távon.

Kérdésre válaszolva a szakember közölte, nemzetközi szakirodalommal összhangban van az a legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó becslés, mely szerint egy kontroll nélkül lefutó járvány következményeként 8 ezer lélegeztető gépre lehet szükség az országban.

A miniszterelnök tanácsadói a következő személyek az április 9-i ülés alapján:

  • Bedros J. Róbert, az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrumának beruházásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott.
  • Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
  • Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatója, korábbi egészségügyi államtitkár.
  • Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar Biológiai Intézetének docense, a koronavírus-kutatócsoport vezetője.
  • Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
  • Röst Gergely, matematikus, a Szegedi Tudományegyetem docense.
  • Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, EMMI.
  • Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.

(Portfolio – Csiki Gergely tudósítása, MTI)

 

 

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

X, jöhet az újabb nicked.

A kinézés félrevezető. Okos, nagy munkabírású mérnök. A BME-n kevés ember kap 35 évesen professzori kinevezést, buta az biztos nem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés